DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos kisgazda álláspontot dr. Bánk Attila képviselőtársunk fejtette ki, aki végső konklúzióként levonta, hogy csak jelentős korrekciókkal tudjuk elfogadni a módosítást, és az ezzel kapcsolatos kisgazda álláspontról részleteiben szólt. Nem kívánom megismételni az ő felszólalását, ezért a lehetőségekhez képest csak olyan kérdéseket kívánok érinteni, amelyek az ő felszólalásában nem szerepeltek.
Abból indulok ki, hogy a büntető törvénykönyv többszöri módosítása miatt szükség van továbblépni az eddigi módosításokon. Hiszen hét év alatt 22 változtatás történt a büntető törvénykönyv rendelkezéseiben. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 41 új tényállás megállapítására került sor, 18 régi tényállásnak pedig újrafogalmazására. Ezek önmagukért beszélő tények. Egyértelmű tehát, hogy itt a módosított Btk.-részek és a nem módosított büntető törvénykönyvi rendelkezések szinkronba hozatala mindenféleképpen szükséges. Hiszen itt oly mérvű ma már a büntető törvénykönyvön belüli aránytalanság, ami ezt az arányosítási szükséghelyzetet felveti.
Ugyanakkor tény az is, hogy a számos új törvényi tényállás megfogalmazása, illetőleg a régi átfogalmazása miatt is, továbbá a differenciáltabb büntetéskiszabási gyakorlat miatt is a törvényi feltételeket meg kell teremteni. És a szaporodó bűnelkövetések és az olyan súlyú bűncselekmények megjelenése miatt, amelyek eddig nem vagy nem ebben a formában voltak ismertek, egyértelmű, hogy át kell gondolni: a büntetés szigorítása irányában milyen lépéseket kell tenni.
Miután a módosítás 13 esetben az alsó tételt emeli, a Független Kisgazdapárt megítélése szerint is a kormányzati szándék - a rendkívüli mértékben elszaporodott és súlyukban is növekedett bűnesetek számára is tekintettel - helyes, hogy a büntetés szigorításával is igyekeznek gátat vetni a bűnelkövetések szaporodásának. S hogy ez nemcsak magyarországi probléma, azt hiszem, azért erre az ellenzéki oldalról is rá kell mutatni. Hiszen én magam 1997 januárjában Angliában jelen lehettem az angol parlamentnek azon a vitáján, ahol az akkori - konzervatív többségű - parlamentben, a Munkáspárt előterjesztésére ugyan, de mindenképpen az egyes büntetési tételek szigorítása és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében igen jelentős lépések történtek. Azt hiszem, ha már a konzervatív Anglia is szükségesnek látta ebben az irányban lépni, akkor nyilvánvaló, ezt meg kell tennünk nekünk is.
Ugyanakkor egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a módosítás minden irányban helyes irányválasztás mellett történt, hiszen én személy szerint úgy gondolom, hogy a házasságon belüli szexuális erőszak kérdésének a felvetése nem igazán kiérlelt büntetőjogi koncepció. Talán ezt szélesebb körben kellett volna megvitatni ahhoz, hogy a magyar jogban egy merőben szokatlan, új helyzet jelenjék meg. Én talán azt hiszem, nem feltétlenül most, a büntetések szigorítása kapcsán kellett volna ezt a problémakört a Btk.-módosításba behozni.
Amit kritikai elemként nagyon nyomatékosan szeretnék megfogalmazni: sajnos, megint nem körültekintően fogott hozzá az igazságügyi kormányzat a Btk. módosításához. Szerintünk ugyanis most már olyan nagyarányúak az eddigi változtatások, hogy most már nem lehetett volna megkerülni az új büntetőkódex megalkotásának a szükségességét.
Engedjék meg, hogy rögtön rámutassak arra a független kisgazdapárti álláspontra: szerintünk nem elég csak az új büntetőkódex, hanem hozzá igazítottan az új büntetőeljárás-jogra is szükség van. A korrektség kedvéért hozzá kell tegyem, ezt ugyan az igazságügyi kormányzat ígérte, de szerintem ezeknek összehangolt Ház elé terjesztése lett volna a kívánatos. De itt meg kell említenem, az új büntetés-végrehajtási törvény beterjesztésével sem lehetett volna késlekedni, mint ahogy az egész büntető-eljárási rendünk áttekintése kapcsán nem lehetett volna tovább halogatni a szakértőkre vonatkozó rendelkezések újraszabályozását illetően.
Engedjék meg, hogy azt mondjam - bár ugyan most az alkotmányozás kapcsán nyilvánvalóan a kormányzat azt mondhatja, éppen erre való tekintettel akarta az egész igazságügyi reformot végrehajtani -, szerintem az új büntetőkódex és a felsorolt egyéb törvények előterjesztése kapcsán kellett volna sort keríteni ezekkel szinkronban a bírósági reformra, az ügyészségek megreformálására, a rendőrségi eljárások modernizálására, mint ahogy a hatékonyabb bűnmegelőzési és a hatékonyabb utógondozási rendszer megteremtésére is.
Tehát úgy gondolom, egy sokkal komplexebb feladatkör az, amelyet itt egy eredményes munka érdekében el kellett volna végezni, mint a büntető törvénykönyv már kifogásolt keretek közt való módosítása. Bár ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy az előterjesztésnek vannak bizonyos sürgető elemei is, amelyeket elég nehéz figyelmen kívül hagyni. De én magam erről a helyről nem első alkalommal szólok arról, hogy komplex módon kellene egy-egy törvénycsomagot előterjeszteni, tehát nem külön-külön kiragadva egy-egy elemet.
(10.20)
Sajnálatos módon az eltelt hét év alatt, a rendszerváltoztatás jogi lehetőségének felmerülése óta erre az előterjesztési formára még nem tudott ráállni egyetlenegy kormány sem. Tehát a Kisgazdapárt álláspontja egyértelmű. Az általam említett elemek csak együttesen lennének alkalmasak jelentős eredmények elérésére. De úgy gondolom, hogy - éppen a Szabad Demokraták Szövetsége előbbi előadójának számomra eléggé meglepő felvetése kapcsán is - a Független Kisgazdapártnak újólag fel kell vetnie a kérdést, hogy egy hatékonyabb büntetővédelem érdekében bizony nem lehetne-e eltekintetni attól sem, hogy a Ház újólag megvizsgálja a halálbüntetés időleges visszaállításának - kizárólag az emberi élet védelme érdekében történő - alkalmazásának kérdéseit. (Sic!)
Sajnálatos, hogy az eltelt néhány év a bűnözőkkel szembeni elfogadhatatlan tehetetlenség jegyében zajlott. Ezen a véleményen az sem változtat, ha olyan rendőrségi bejelentések történnek, amelyeknek tárgyi megalapozottságát ugyan mi nem észleljük, de a rendőrség igyekszik optimizmust sugallni a társadalomnak, amikor olyan adatokat próbálnak érzékeltetni, mintha 120-150 jelentős büntetőügy felderítése lenne napirenden. Én jobban örülnék annak, ha konkrét számok hangzanának el, mert amögött el tudnék képzelni eredményt, de ilyen globális számok mögött kevésbé.
Úgy gondolom, ahhoz, hogy büntetőrendszerünk hatékonyabb védelmet nyújtson a társadalom számára, a bűnelkövetőkkel szemben néhány alapelvet tisztázni kellene, amelyek tovább nem halaszthatók akkor, amikor a büntető törvénykönyvünk reformjára akarunk sort keríteni. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen elvek közül talán legelső helyen kellene említeni a büntetés elkerülhetetlenségének elvét, tudniillik ez lényegesen hatékonyabb védelmet jelentene mindenféle alsó határ felemelésénél. Ne vegyék rossz néven, de nem hiszem én, aki 35 évig voltam gyakorló ügyvéd, hogy igazán visszatartó ereje lenne annak, hogy a büntetés alsó tétele öt év-e vagy nyolc év. A büntetés elkerülhetetlensége visszatartó erő lenne, ha a felderítések száma vagy a kitartó bűnüldözés valóban olyan lenne, hogy számolnia kellene az elkövetőknek azzal, hogy semmilyen körülmények között nem tudják elkerülni a felelősségre vonást.
Egy ilyen másik szempont lehetne a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az eljárás gyorsasága, hiszen egyáltalán nem közömbös egy büntetőügy szempontjából, hogy mikor kerül az ügy elbírálásra. Ezért csak a büntető törvénykönyv módosítása önmagában nem hozhatja meg a kellő eredményt, a büntetés elkerülhetetlensége mellett a gyorsaság legalább olyan fontos szempont a bűnözés elleni hatékony harcnál. Ezért tehát mi mindenképpen javasoljuk a büntetőeljárási rendszer hozzáigazítását ehhez a követelményrendszerhez.
Hadd említsem meg, hogy ugyanilyen fontosságúnak ítéli meg a Független Kisgazdapárt a bűnüldözők eltököl... eltökéltségét (Sic!) a bűn üldözésében, hiszen ha látni fogják, hogy a bűnelkövetőket - mint azt egyes országok esetében nagyon jól nyomon lehet követni - az egész világon át üldözik azért, hogy felelősségre vonják, akkor az adott országban jelentősen csökkenni fog a bűnesetek száma, hiszen az ilyen országokat a bűnelkövetők általában nem kedvelik, és ha módjuk van rá, azokat el is kerülik.
Úgy gondolom tehát, hogy önmagában a büntetési tételek emelése nem jelent igazi visszatartó erőt, hanem - amint elmondottam - azok a szempontok vezethetnek végül is eredményes harcra a bűnözés ellen, amelyekre az előbb utaltam.
Itt kell kitérnem arra, hogy az élet elleni bűncselekmények esetében tulajdonképpen ma már a Független Kisgazdapárton kívül más pártok is kezdik érezni, mennyire tarthatatlan az eddigi merev álláspont, az, hogy elutasították a halálbüntetés időleges visszaállításának a gondolatát. Talán ez inspirálhatta a Szabad Demokraták Szövetségét is arra, hogy - ha egyik képviselője útján is - ezt a kérdést elég óvatosan, de mégiscsak felvetette. Hack Péter vezérszónoklatában a Szabad Demokraták Szövetsége nevében felvetette, hogy az emberi élet kioltása esetében - a bírói mérlegeléstől függően ugyan, de - megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy a feltételes szabadlábra helyezés, szabadságra bocsátás alsó határát 40 évben állapítsák meg. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - elnézést, nem sértő akarok lenni, csak azért, hogy az álláspontunk pregnánsabb legyen - ez szemforgatás, álszentség. Képtelenség a 40 éves minimális feltételes szabadságra bocsátás gondolatának a felvetése is, hiszen egy 35 éves, tehát viszonylag fiatalabb bűnelkövető ebben az esetben 75, egy 40 éves pedig 80 éves kora előtt nem lenne szabadlábra helyezhető. Úgy gondolom, ezek egyértelműsítik, hogy ez nem lehet a megoldás.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az emberi élet valamennyiünk számára olyan kincs, amelyet kötelessége a társadalomnak megvédenie, amelyet kötelessége az Országgyűlésnek is szem előtt tartania. Tessék végre világosan látni, hogy nemcsak a gyilkos uraknak van személyiségi joga, kérem, hanem az ártatlanoknak is. Az áldozatoknak is van személyiségi joga! A Független Kisgazdapárt nevében félreérthetetlenül lerögzítem, hogy mi az ártatlan ember személyiségi jogát ezerszer többre tartjuk, mint a bűnözőkét, és tessék végre olyan helyzetet teremteni, hogy ezt a bűnözők is megértsék!
A Független Kisgazdapárt emlékeztet arra, hogy az 1980-as években, amikor a meghozott halálos ítéleteket távolról sem hajtották végre, hanem évente egy vagy két alkalommal hajtottak végre ezek közül halálos ítéletet, akkor már a gyilkos uraknak önmaguk becses életéért is rettegniük kellett, már nemcsak az volt a kérdés, hogy kioltják-e az áldozatuk életét vagy sem. És ez olyan visszatartó erőt gyakorolt a gyilkosok esetében, amely a jelenlegi helyzethez képest az emberi élet tömeges megvédését tette lehetővé. Konkrétan felmerül a Független Kisgazdapárt megfogalmazásában, hogy akkor, ha nem látszik más módszer az emberi élet kioltóival szembeni hatékony fellépésre, és különösen gondolunk itt arra, hogy az emberi élet különös kegyetlenséggel elkövetett kioltása milyen közfelháborodást idéz elő, amikor idős személyeket napokig kínoznak azért, hogy a nem létező pénzük holléte felől felvilágosítást tudjanak kicsikarni. Kérem, én úgy gondolom, megengedhetetlen, hogy a társadalom magára hagyja a védtelen áldozatokat.
(10.30)
Ebben az esetben felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy nem halasztható tovább az emberi élet védelme érdekében a halálbüntetés időleges visszaállításának felvetése. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) És legyen szabad itt rámutatnom arra, nem igaz az, hogy ez az Európai Unió jogával ellentétben állna, hiszen ha önök összevetik, mondjuk, a feltételes szabadságra helyezés 40 éves időtartamát mint minimális időtartamot a halálbüntetés kiszabhatóságával, akkor azt kell hogy mondjam, az Európai Unió jogrendjével a feltételes szabadságnak ilyen időtartamban és ilyen módon való meghatározása legalább annyira összeegyeztethetetlen! Átmenetileg tehát bizony felmerülhetnek olyan tényezők, amelyek szükségessé teszik a halálbüntetés időleges visszaállítását.
Kérem, én emlékeztetném önöket arra, hogy milyen felzúdulás volt ebben a Házban, amikor én először felvetettem az ázsiai csendes-óceáni térséggel való kapcsolattartás kiépítésének szükségességét. Évekig kiabáltak az én beszédembe, amikor én ezt felvetettem. Most Horn Gyula mégis elment Szingapúrba, de Szingapúrban tapasztalhatta, hogy ott nem tűrik el például, hogy a városállam pénzét szétlopják, és a világba elmeneküljenek a pénzt a bankból kilopók, hanem üldözik az egész világon, hogy hazahozzák a bűnelkövetőt és Szingapúrban vonják felelősségre. Vagy emlékeztethetném önöket arra, hogy amikor a fiatalok első lakáshoz vagy munkahelyhez jutásának jogát alanyi jogként az alkotmányba követeltem felvenni, akkor milyen ellentétes indulatokat váltott ez ki a Ház többségéből.
Most meglepődve láttam, hogy az egykori kormányzó párt, amely igaz, hogy időközben törpepárttá minimalizálódott, de mégiscsak fölvetette az általam hat éve hangoztatott kérdésnek a szükségességét, és most már maga is nem demagógiának - főleg nem Torgyán-féle demagógiának! -, hanem általa is szükségesnek tartott olyan tényezőnek tekintette, amelyet érdemes hangoztatni.
No kérem, a Független Kisgazdapárt álláspontja tehát az, hogy egyes kérdések lehet, hogy a Ház számára nem látszanak minden vonatkozásban azonnal elfogadhatónak, de ahogy az általam említett előbbi két esetben is, az egyik ügyet illetően - az ázsiai csendes-óceáni térséget illetően - hét évre volt szükség, a fiatalok első lakáshoz és munkahelyhez jutása ügyében hat évre, de mégis megváltozott egyes parlamenti pártok álláspontja - éppígy lesznek önök a halálbüntetés időleges visszaállításával is.
De azért, hogy mindenki számára világos legyen, hogy mi fog ebben az ügyben történni, a Független Kisgazdapárt nevében kötelezettséget vállalok arra: ha mi megnyerjük a választásokat, ezt a kérdést ismét a Ház elé fogjuk hozni, mégpedig azt megelőzően ki fogjuk hirdetni, hogy egy megfelelő felvilágosító munka után kerül sor ennek a kérdésnek a Ház előtt való újbóli felvetésére; és ha változatlanul tovább folytatódnak az emberi élet elleni bűncselekmények, akkor a gyilkos urak nemcsak az áldozatuk, hanem önmaguk életét is ki fogják oltani, mert a Független Kisgazdapárt ilyen jogi alapokra fog helyezkedni.
Én arra kérem az igen tisztelt Házat, a társadalmi elvárásoknak tegyenek eleget, hiszen a társadalom számára most nem az a legfontosabb kérdés, hogy házasságon belül egy férj mikor közeledik a jogszabályban írt keretek között a feleségéhez és mikor közeledik azt meghaladó módon, erőszakosan a feleségéhez - én ugyan a nők nevében nyilván nem nyilatkozhatom (Dr. Avarkeszi Dezső: Csak nyugodtan!), de felteszem, hogy a nők egy igen tekintélyes hányada talán nem is venné rossz néven (Szórványos derültség.), ha kissé erőszakosabban közelednének egyes férjek hozzájuk -, tehát kérem, ne ilyen mondvacsinált ürügyekkel foglalkozzunk, hanem a társadalom valóságos problémáival, valóságos védelmével.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
