BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltás időszakában, majd azt követően egyértelmű volt az állam azon törekvése, amely a büntetőbírói gyakorlatban az enyhébb büntetési tételek kiszabására irányult. Ez a szemlélet abból a téves feltételezésből indult ki, hogy ez az állam lojalitását fejezi ki az állampolgárokkal szemben. Megfeledkeztek azonban arról, ez a szemlélet azzal a veszéllyel is jár, hogy a bűnelkövetők enyhe ítélkezésekre számítanak, ezért a büntetéskiszabás preventív hatása jelentős mértékben csökkent.
Ezzel összefüggésben a Független Kisgazdapárt is előterjesztett egy törvénymódosítást azzal a céllal, hogy e tendencia megakadályozása érdekében emelni kell az egyes bűncselekményekre kiszabott büntetési tételek alsó és felső mértékét. Sajnos az Országgyűlés nem vette napirendre ezt a javaslatot. Az enyhülő bírósági ítélkezési gyakorlatot egyébként statisztikai adatok is egyértelműen bizonyítják, a jogtudomány figyelmét is felkeltette ez a problémakör. Rendkívül figyelemre méltó az az enyhülő ítélkezési gyakorlat... - jogirodalmi megítélések hatására maga a törvényalkotás is beleesett abba a hibába, hogy lehetővé tette az enyhébb felelősségre vonás gyakorlatának kialakulását. Ennek következtében olyan törvénymódosításra került például sor, amely megteremtette a felnőtt korú elkövetők próbára bocsátásának lehetőségét, vagy amely megszüntette az enyhítő rendelkezések alkalmazóhatóságának kivételes jellegét; végül azok a rendelkezések, amelyek lényegesen enyhítettek a különös és többszörösen visszaesők felelősségre vonásával kapcsolatos korábbi szigorú szabályokon. Mindezek hatására szükségszerűen következett be a tendencia, amely a büntetéskiszabás általános enyhülését jelzi.
A hazai és a külföldi közvéleményben is jogos felháborodást váltott ki például az, hogy a több száz milliós kárt okozó bűncselekménnyel vádolt személyt még előzetes letartóztatásba sem helyezték, vagy más esetben rablás bűncselekménye miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Ugyancsak jogos a közvélemény felháborodása azon esetekben is, amikor az enyhe, társadalomra is alig veszélyes cselekmények elkövetőit aránytalanul súlyosan büntetik. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhülő tendenciája mellett jogilag indokolatlan túlkapások is előfordulnak.
Alapvető társadalmi igény tehát, hogy a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben a törvény teljes szigorával fel kell lépni, főként akkor, ha azok már visszaesők. A felelősségre vonást illetően a büntetéskiszabás szempontjából különösen súlyos bűncselekménynek kell tekinteni - a cselekmény jogi megítélésétől és a törvényben rögzített büntetési tételektől függetlenül - a brutálisan, az útonálló módon vagy a védekezésre képtelen gyermekek, idősek, betegek és hivatalos személy sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményeket is. Ide sorolhatók például: a nemi erkölcs elleni erőszakos cselekmény, a garázdaság, a rablás, a szándékos testi sértés. Külön kiemelendők a szervezetten elkövetett más jellegű bűncselekmények is. Ezzel összefüggésben ki kell emelni az egyre szaporodó gépkocsilopásokat, betöréses lopásokat és az egyre szervezettebbé váló drogkereskedelmet.
Néhány statisztikai adat az elmúlt évi büntetőügyekből.
(12.20)
A betöréses lopások 15,6 százalékkal - 95 046 bűncselekmény -, a zsebtolvajlások 28,7 százalékkal - 7757 bűncselekmény -, a személygépkocsi-lopások 33,3 százalékkal - 16 168 bűncselekmény -, a közterületeken elkövetett bűncselekmények pedig egy év alatt 9,7 százalékkal növekedtek. Jelentős mértékben elszaporodtak a robbanóanyaggal, illetve a robbanószerrel kapcsolatos bűncselekmények is. Ennek mértéke az úgynevezett bombariadókkal együtt az elmúlt évben 1380 volt, amely a korábbi évekhez viszonyítva 14,7 százalékkal növekedett.
Ugyancsak a közbiztonság romlására utal az a tény is, hogy a nyomozóhatóságok több ezer bűncselekmény elkövetését nem tudták felderíteni. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár 30 százalékkal nőtt, és közel 85 milliárd forint volt.
Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor látni kell azt, hogy önmagában a büntetési tételek megemelése nem járhat eredménnyel. Meg kell változni annak a büntetőjogi politikai szemléletnek, amelynek középpontjában enyhébb büntetések kiszabása áll. A statisztikai adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a bíróságok gyakorlatában a büntetési tételek csaknem minden esetben a törvényben megállapított alsó határhoz közelednek, tehát még az alsó és a felső határ középértékét sem érték el.
A fentiek alapján az előterjesztett javaslatot vitára alkalmasnak ítéljük, és a szükséges módosításokkal elfogadásra ajánlom. Köszönöm, hogy meghallgattak.
