DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jogállamiság megerősítéséhez feltétlenül szükséges igazságszolgáltatási reformmal az alkotmányügyi bizottság már hónapok óta foglalkozott, februárban egy reformalbizottságot hozott létre, amelyben a pártok képviselői előzetesen megkapták azokat az elképzeléseket, amelyek végül is a mostani reformcsomag keretében az Országgyűlés elé kerültek.
A kormánnyal való együttműködés az alkotmányügyi bizottságon belül önmagában jelezte azt, hogy itt az egyes pártérdekek feletti közös érdekről van szó, a jogállamiság megerősítése, a lakosság biztonságérzetének erősítése, az ügyek gyorsabb elintézése pártoktól független közös társadalmi érdek, ahogy erre expozéjában az igazságügy-miniszter úr is hivatkozott.
Az alkotmányügyi bizottság valamennyi javaslatot megvitatta, ezek közül a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló T/4216. számú törvényjavaslattal kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági vitáról szeretnék néhány szót szólni.
Tulajdonképpen két kérdésben volt igazán éles a vita, a két kérdés részben alkotmányossági kérdést érint, részben pedig szakmai szervezeti megoldásokat. Az alkotmányügyi bizottság természetesen jellegéből adódóan mind a funkcionális feladatának megfelelően az alkotmányossági kérdésekkel is foglalkozott, mind pedig - mint az igazságszolgáltatással foglalkozó szakmai ágazati bizottság - a szakmai kérdések megoldásáról is vitát folytatott le. Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről már korábban szó volt, Csákabonyi Balázs az alkotmánymódosítást érintő alkotmányügyi bizottsági vitáról beszámolt. Ebből csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a táblák bevezetése, tehát a négyfokú igazságszolgáltatási rendszer bevezetése mindenképpen alkotmánymódosítást igényel. Ennek konkrét formájában viszont lehetséges több megoldás, lehetséges többek között az is - ez a vitában elhangzott -, ami az Országgyűlés által megfogalmazott alkotmánykoncepcióban került az Országgyűlés elé, és amelyet az Országgyűlés el is fogadott, hogy esetleg nem magában az alkotmányban, hanem alacsonyabb szintű jogszabályban, a bírósági szervezeti törvényben szabályoznák ezt a kérdést, ha az alkotmány egy ilyen szintű szabályozásra lehetőséget ad.
A másik kérdés az országos igazságszolgáltatási tanács kérdése. Ez nem igényel alkotmánymódosítást, hiszen a jelenlegi alkotmány a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak a közvetlen viszonyáról semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, tehát lehetséges az, hogy erről alkotmánymódosítás nélkül is, a bírósági szervezeti törvényben az Országgyűlés döntsön, törvényt hozzon.
A vita végezetül 14 támogató szavazat, 8 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett zárult. Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta az érintett törvényjavaslatot. Ennek keretében szeretném hangsúlyozni, hogy a szakmai érvek mind az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása tekintetében, mind pedig a négyfokú bírósági szervezet tekintetében egybeestek azokkal a szakmai érvekkel, amelyeket az igazságszolgáltatás részéről kaptunk, és amelyeket az alkotmányügyi bizottság természetesen a vitához beszerzett. Ennek keretében az alkotmányügyi bizottság többségében kialakult az az álláspont, hogy mind a két vitás kérdésben - mind az országos igazságszolgáltatási tanács kérdésében, mind pedig a négyfokú bírósági rendszer bevezetése kérdésében - a többség támogatja a kormány előterjesztését, a többi reformot érintő kérdésben pedig tulajdonképpen érdemi ellenvetés az ellenzéki pártok részéről sem hangzott el.
Összességében tehát az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontja az, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynél az általános vitára való alkalmasságot az alkotmányügyi bizottság megállapította.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
