KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mai napirend utáni felszólalásomnak "A parlamenti demokráciát veszélyeztető jelenségekről" címet adtam. Ez folytatása annak, amiről az elmúlt hetekben rendszeressé vált napirend utáni felszólalásaimban már beszéltem - mint azóta kiderült, részben feleslegesen. A felszólalásommal egyidőben ugyanis független képviselőtársam már kiosztotta köztünk házelnök úr levelét, miszerint a törvényben biztosított jogainkkal, napirend előtti felszólalással és azonnali kérdésekkel továbbra sem élhetünk. A levél befejező mondatában - mint kivételes kegyet - megemlíti, hogy figyelmeztették a levezető elnököket, hogy lehetőség szerint olykor-olykor szóhoz juthassunk.
Az egyenjogú képviseleti jog ilyetén történt csodálatos megnyilvánulása már nem lepett meg, hiszen a már megindult választási kampányban ennél sokkal különb dolgokat láthatunk a pártok csatájában: megszegett ígéretek, egyoldalúan felrúgott szerződések, alaptalan ígérgetések, és ki tudná felsorolni még azokat a jelenségeket, amelyek az Országgyűlés hitelét és ezzel a magyar demokráciát is gyöngítik.
Két alkalommal szóltam a jelenleg folyó átvilágítási törvény végrehajtásáról. Most többen azt emlegetik, hogy rossz a törvény, ami valószínűleg igaz. De ez a folyamat elindult, és a társadalom előtt megfordíthatatlanul szükségessé vált a helyzet tisztázása. Erre egy példát szeretnék felhozni.
A Kurír című lap 1997. május 10-i számában "Az ötödik pecsét" cím alatt egy glosszát közöl, melyben leírja: "A főminiszter úr bizony karhatalmista volt, ezt maga gyónta meg a plénum és az ország nyilvánossága előtt". Az egyik képviselőtársunkról a következőket írja: "A vérbírósági jegyzőséget ügyvédi karrierre cserélő fiatal ügynököt egy kalap alá veszi azzal, akit megzsaroltak, hogy gyermekeit bántalmazzák, ha nem ír alá." Ezenkívül a cikk említi Antall József miniszterelnöknek Szathmári Lajos ügynök részére összeállított borítékját is. Nem tudom, és nem tudhatom, hogy ki volt ez a vérbírósegédből ügynök ügyvéddé avanzsált képviselőtársunk, de félelmetes belegondolni abba, hogy e Házon belül esetleg kivételezett jogokkal rendelkezik, választóit megtévesztve olyan ügyekben dönthet, ami esetleg az egész ország létét veszélyeztetheti. Vagy netán az is előfordulhat, hogy ennek az ismeretlen ügynöknek annyira a kedvére való volt a kötélosztogatás, hogy annak visszahozását szorgalmazhatja e Házban.
(21.40)
Természetesen ez csak eszmefuttatás. Viszont meg vagyok győződve arról, hogy képviselőtársaim döntő többsége elkötelezett híve a demokrácia megerősödésének az országban, és jogász képviselőtársaimnak sem mindegy, hogy ilyen cikkek olvasása után választói arra gondolhatnak: vajon nem az én képviselőm dr. X, akiről az újság ír? Vajon megérdemli-e az az illető, hogy a többiek ilyen helyzetbe kerülhessenek?
Csehák Judit képviselőtársunk korrektül kiállt a közvélemény elé, szembenézett választóival, és akceptálható érvekkel tisztázta helyzetét. A Fidesz és az MDF ígéretet tett arra, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák a rájuk vonatkozó, őket igazoló átvilágító határozatokat.
Vajon lehetséges, hogy ebből a többi párt kimarad? De azt nehezen tudom elképzelni, hogy a frakciók tagjai ne tisztázzák legalább maguk között ezt a kérdést, hogy előkerüljön a vérbíró jegyzőből ügyvéddé változott képviselő - amennyiben létezik. Bízom benne, hogy ilyen közöttünk nincs. És ebben az esetben a parlamentnek feljelentést kell tennie a Kurír ellen.
Sajnálatosnak tartom, hogy az ország jelenlegi nehéz, kihívásokkal teli állapotában ilyen sokszor kell visszatérnem erre a látszólag jelentéktelen ügyre. Szívesebben beszéltem volna ma este arról, hogy van-e összefüggés a közelgő választások és a kormány adakozó szándékai között a bihari károsultak esetében - aminek nagyon örülök. De ugyanakkor eszembe jut, hogy három évvel a választások előtt, 1995-ben egész megyémet, Hajdú-Bihart több mint tízmilliárd forint értékű elemi kár érte, főként az aszály miatt; a gazdák túlnyomó többsége - javaslatom ellenére - mégsem kapott egy fillért sem.
Befejezésül: ideje lenne annak, hogy a parlament és a kormány felelős vezetői olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek meggyőzik a választókat arról, hogy az ország jogállamisága, az alkotmányosság, a törvények betartása a céljuk, és ezt felelősséggel irányítják, mert a választópolgárok előtt csak ebben az esetben fog növekedni a jelenlegi politikai elit hitele. Ebbe a körbe tartozik például a független képviselők egyenlő képviseleti jogainak biztosítása is.
Látszatintézkedések, felelőtlen osztogatás, titkos, kiszivárogtatott tárgyalások, lejáratások nem vezetnek sehová, hisz a magyar közvélemény ezekben a hatalmi játékokban 50 év alatt megtanult profi szinten belelátni. Bízom abban, hogy ezek csak gyermekbetegségek, melyekből teljesen kigyógyulva az ország újból alkalmassá válik arra, hogy teljes jogú európai nemzetként élhessen a többi európai nemzet között. Köszönöm figyelmüket.
