KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amint az a tisztelt képviselőtársaim előtt is ismert, a számítástechnika nagymértékű fejlődése következtében az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon robbanásszerűen megnövekedett az információk áramlása. A nagyfokú információáramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az egyén, mind az egyes szervezetek tekintetében. Fokozott mértékben igaz ez az úgynevezett szenzitív adatokra, mint például a vallásra, a büntetett előéletre vonatkozó információkra, és ide tartoznak talán a legérzékenyebbnek tekinthető, az egészségügyi állapotra vonatkozó adatok is.
Éppen az információáramlás veszélyeinek a kiküszöbölése volt az egyik célja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvénynek is. E törvény egyértelműen különleges személyes adatnak minősíti az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális szokásokra vonatkozó adatokat, és a fokozott védelem biztosítása érdekében úgy rendelkezik, hogy személyes adatot kezelni csak törvény felhatalmazása vagy az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján lehet. Az írásbeli hozzájárulás beszerzése az egészségügy területén sokszor lehetetlen. Gondoljunk csak a sürgős szükség esetére, amikor az esetek döntő többségében vagy lehetetlen az írásbeliség betartása, mert a beteg nincs abban az állapotban, hogy ezt megtegye, vagy képes lenne ugyan rá, de ez jelentős időveszteséggel járna, és ezzel végső soron a beteg egészségi állapotának romlása, illetve élete kerülne veszélybe. Hasonlóan bonyolult lenne cselekvőképtelen személy esetén a hozzájárulás megtételére jogosult hozzátartozó, törvényes képviselő felkutatása.
E problémák áthidalása érdekében indokolt, hogy az írásbeli hozzájárulás kikötése helyett - általános érvénnyel - törvény szabályozza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének módját és fő szabályait.
Az új egészségügyi törvénnyel kapcsolatban jelenleg folyó munkálatok során fölmerült az is, hogy majd az egészségügyi törvény fogja rendezni az egészségügyi adatok kezelésének kérdéskörét. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat már elkészült, és egyre sürgetőbb szükség mutatkozik a törvényi rendezés iránt, továbbá hogy e terület speciális szabályozást igényel, álláspontunk szerint indokolt a külön törvény minél előbbi megalkotása. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy az adatvédelmi szabályok egyre szélesebb körű ismertsége eredményeként mind gyakrabban fordul elő, hogy az érintett személy polgári peres eljárást indít az egészségügyi intézmény ellen az adatvédelmi szabályok megsértése vagy a rávonatkozó egészségügyi dokumentáció kiadásának megtagadása miatt.
A javaslat elfogadása esetén megoldást kínál a jelzett problémákra, egyrészt azért, mert egyértelműen leszögezi, hogy az érintett a rá vonatkozó iratok, adathordozók, leletek másolatát kérelemre megkaphatja, illetve a rá vonatkozó dokumentációba betekinthet, és az adatokat megismerheti; másrészt az adatkezelési szabályok rögzítésével elkerülhetővé válik a peres eljárások jelentős része.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan mindeddig nem készült átfogó szabályozás Magyarországon. Az egészségügyről szóló, 1972. évi II. törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmaz ugyan néhány előírást az orvosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok továbbításával kapcsolatban, azonban egyrészt e rendelkezések az adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben felelnek meg az európai normáknak, illetve esetenként az információszabadság elve sérül azáltal, hogy az érintett nem fér hozzá saját adataihoz.
(10.00)
A javaslat az egészségügy területére specifikus szabályokat tartalmaz, kapcsolódva a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez. Rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az előbbi törvény nem szabályozza a kérdést, vagy eltérő szabályok megalkotása volt indokolt; meghatározza továbbá azokat a részletes szabályokat, amelyekről a személyes adatok védelméről szóló törvény nem rendelkezik, de amelyek szabályozására lehetőséget ad.
A javaslat a már vázolt célokat, az információáramlás veszélyeinek elhárítását és a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásaival való harmonizáció megteremtését, valamint az információszabadság elvének érvényesülését kívánja megvalósítani úgy, hogy meghatározza az egészségügyi adatok, illetve az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének feltételeit. Ezen túl elsődlegesen az egészségügyi ellátóhálózat adatkezelését szabályozza. Az olyan nem egészségügyi szervek esetén, amelyek egészségügyi adatot kezelnek, fő szabályként az egészségügyi adatkezelési előírások az irányadók, de törvény ettől való eltérést lehetővé tehet.
A javaslat az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben, ugyanakkor az egészségügy működését is megkönnyíti azon vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intézményhez való fordulás egyben felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen célból milyen adatokat lehet gyűjteni, szabályozza az adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szükséges esetben tör át a kötelező jelleg, így például egyes fertőző betegségek esetén, bizonyos szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzésekor, bűnüldözés vagy bírósági eljárás során.
A szabályozás fontos eleme, hogy az adatokat csak a tervezetben meghatározott célból, illetve körben lehet továbbítani, összekapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdekében, illetve nem a tervezetben szereplő esetekben történő adattovábbítás esetén csak személyazonosításra alkalmatlan módon lehet az adatokat összekapcsolni. A tervezet az egészségügyi ellátóhálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfelelő adatok eddig szinte korlátlan továbbítását.
A javaslat összhangban van az Európai Unió 95/46/EC direktívájával, amely az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szól. A tervezet elfogadásával így jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget teszünk. A törvényjavaslat még egy másik nemzetközi szempontból is jelentős, nevezetesen az Európa Tanács 108. számú egyezménye tekintetében, amely az egyének védelméről szól a személyes adatok gépi feldolgozása során. Magyarország 1993 májusában aláírta az egyezményt, de annak ratifikálása nem történt meg, mert az adatkezelési szabályok akkor még számos területen nem feleltek meg az egyezményben foglaltaknak. Az elmúlt időszakban azonban e területen is történtek előrelépések, és már csak az egészségügyi adatkezelési kérdések rendezése várat magára. E javaslat elfogadása esetén az egyezmény ratifikálása is megtörténhet.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény végrehajtása során az ágazati azonosítók kialakítása kapcsán már jelentkeztek intézményi költségek: például szoftverek átállítása a taj-számra, új nyomtatványok. A jelen törvényjavaslat végrehajtása során újabb számottevő költségigénnyel nem kell számolni. Az adatvédelmi eljárások betartása, a tervezett szabályozás szellemének és tartalmának megvalósítása ugyan jelenthet a különböző intézményeknél többletköltséget, de ezek a költségek a meglévő költségekre szétválaszthatatlanul rakódnak rá, illetve ezek a költségek az e törvény hatálybalépésétől függetlenül elvégzendő irodaautomatizálási feladatokhoz kötődnek.
Végezetül el szeretném még mondani, hogy a törvényjavaslatot több alkalommal egyeztettük az Országgyűlés adatvédelmi biztosával, aki az abban foglaltakkal egyetértett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az eddig elhangzottakra tekintettel módosító javaslataikkal segítsék elő, hogy az egészségügyi adatok kezeléséről minél jobb és alkalmazhatóbb törvény szülessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
