DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A borsodi acélipar reorganizációjának az állami beavatkozást igénylő szakasza lezárult, és már egy hete, hogy megszűnt a kormánybiztos feladatköre is. Mint tudjuk, a borsodi acéliparban az érdekeknek, a tulajdonoknak és a tulajdonosoknak egy kusza hálója alakult ki, ami önmagában nem keltené fel az Országgyűlés figyelmét, ha nem komoly állami pénzek állnának mögötte, és nem olyan személyek vennének ebben részt, akiknek bizony komoly kapcsolati és információs rendszerük volt, amit felhasználtak pénzek megszerzésében.
Az állami cégek feljavítására szánt összeg 80 százalékát emésztette fel a borsodi reorganizáció, két év alatt több mint 18 milliárd forintot. Mint a Népszabadság egy rövid cikkéből tudjuk, az Állami Számvevőszék egy komoly vizsgálatot tartott a borsodi acélipart érintően is, és bizony a végeredmény - amely most egyeztetés alatt áll az ÁPV Rt.-vel - elég szomorú képet fest. Többek között a pénz felhasználásával kapcsolatos komoly működési hibákat, pazarló, az állami szerepvállalás költségeit ok nélkül növelő és szabálytalan felhasználásokat mutatott ki az Állami Számvevőszék; nagyon várjuk a végleges jelentést.
Az előzetesből már annyi megállapítható, hogy elhibázottnak tartja a Borsodferr létrehozását és az ózdi miniacélmű több száz milliós kiadását, és ez a jelentés kitért arra a December 4. Drótgyárra, melyről 1996 októberében az MSZP és a Tocsik-botrány kapcsolatai révén néhány dologra már felhívtam az Országgyűlés figyelmét.
Mi is ez a December 4. Drótgyár privatizációja? '94 szeptemberében kivásárolja az ÁPV Rt. és a Metaltrade Kft. konzorciuma ezt a December 4. Drótgyárat, melyből lett a D & D Kft. A Metaltrade magáncég, 51 százalékos tulajdont vásárol, és garantálja három évig az alapanyag-ellátást, amit a későbbi tényállásból könnyen megállapíthatunk, hogy nem nagy vállalás volt részéről.
Az ÁPV Rt. 49 százalékban tulajdonos, vállalja, hogy három éven belül rekultiválja a veszélyeshulladék-telepet, ez a felsőzsolcai zagytároló. Amikor ez a megállapodás megszületik, még semmiféle számítás nem volt arra, hogy ez valójában milyen költséget jelent, később derült ki, hogy ez körülbelül 400 milliós költség.
Alakult is gyorsan - a pénz hallatán - egy környezetvédelmi kft. erre a célra, BUT Miskolci Környezetvédelmi Kft. címmel, mely a cégnyilvántartásból származó adatok szerint gazdasági tevékenységet nem végez, egymilliós alapító vagyonnal rendelkezik, sem ingatlannal, sem referenciamunkával, sem ingóságokkal nem rendelkezett. A céggel a közvetlen kapcsolatfelvétel sikertelen volt, a címen a D & D Kft. található, ahol a dolgozók a társaságról nem tudnak.
A véletlen hozta úgy, hogy a BUT Környezetvédelmi Kft. üzletét a Szokai Imre-féle Estol Kft. közvetítette, ugyanez a Szokai-féle Estol Kft. bábáskodott abban, hogy az ÁPV Rt. mihamarabb kösse meg a szerződést a 400 millióra ezzel a környezetvédelmi kft.-vel.
A D & D Kft. kapott 200 milliós környezetvédelmi támogatást egy pácolósor felépítéséhez. Ez eddig 600 millió forint állami támogatási ígérvény, ami kiegészült volna egy 200 milliós hitelvállalási garanciával is. Ennyiből is látható, hogy az állam számára igen előnytelen volt ez az üzlet.
Ki lehet az a Metaltrade Kft., akivel szemben az állam ilyen előnytelen szerződést köt? Az anyacég székhelye Kassa. A kassai Metaltrade Kft.-nek az acélipar a profilja Szlovákiában, ő maga részes a kassai acélkombinátban. A szlovák acélipari konkurencia magyar állami támogatással 800 milliós ígérvény várományosa. A magyar metálcég egyik tulajdonosa Luterán László, aki egyébként az Estol Kft.-ben tulajdonostársa Szokai Imrének - Szokai Imre, akit az ÁPV Rt. igazgatótanácsának élén ismerhettünk meg, a miniszterelnök úr bizalmasa, sokan teniszpartnerét is felfedezni vélték benne. Szokai Imre és az Estol Kft. bábáskodik együtt a Metaltrade és az ÁPV Rt. között, jutalmul meg is kapta a Drótgyár felügyelőbizottsági tagságát. '95 márciusában a 200 milliót megkapta a D & D Kft. a már Szokai Imre által vezetett ÁPV Rt.-től úgy, hogy még a szerződés sem készült el.
(9.00)
1995 nyarán a cég veszteséges, a pácolósor megépítése késik.
Kérdés, hogy az ÁPV Rt. mennyiben járt el körültekintően a 200 milliós környezetvédelmi támogatás átutalásánál, s jogosan vetődik fel a kérdés, kinek az érdekét szolgálta ebben az ügyben az ÁPV Rt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
