DR. KOVÁCS KÁLMÁN
DR. KOVÁCS KÁLMÁN
DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban egy érdekes dolgot szeretnék elmondani. Mészáros István képviselőtársam úgy fogalmazta meg, hogy Kelemen András a magánvéleményét vagy képviselői véleményét mondta el, és nem pedig az ellenzéki véleményt. És azután az érdekességet még az is fokozza, hogy a későbbiek folyamán olyan jellegű bírálatokat tett, és olyan dolgokat rótt hibájául ennek az anyagnak, amelyeket előtte Kelemen András említett.
A magam és a KDNP részéről azt szeretném elmondani, hogy teljes mértékben egyetértünk mindazzal, amit Kelemen András elmondott. Ez azt is lehetővé teszi számomra, hogy egy ilyenkor szokásos parlamenti beszédnél rövidebben szóljak, mert hiszen az előttem szólók számos kérdésben elmondták azokat a hiányosságokat, amelyeket ez az anyag tartalmazott, és nem szeretném ezeket megismételni. A KDNP véleménye ebben a kérdésben hasonló gondolatokat, hibákat fogalmaz meg, mint amilyeneket Kelemen András az előbbiek folyamán elmondott. Így a későbbiek folyamán csak néhány olyan fontosabb részre akarok kitérni, amelyek, úgy érzem, mindenképpen szükséges, hogy a KDNP véleményeként is elhangozzanak itt, a parlament és az ország nyilvánossága előtt.
Azt hiszem, azt már megszoktuk mi, ellenzékiek, hogy a szociálliberális kormányzat állandóan a mulasztásos törvénysértés állapotában van. Ez az anyag, amely véleményünk szerint nem jó, de talán a semminél több, viszont a mi értékeléseink szerint közel két évvel később került a parlament elé. A miniszter úr egy évről beszélt, Gellért Kis Gábor másfél évről; ha így haladunk tovább, akkor az a közel két év reálisnak tekinthető. Azért ez a két év elég jelentős csúszást jelent; és az a másfél év is valószínűleg így igaz, de azért a másfél év is elég jelentős csúszás. A kormánypártok becsületére legyen mondva, hogy ezt el is ismerték.
A hivatkozási alap viszont, amellyel a kormány mulasztásos törvénysértését magyarázni próbálják, elfogadhatatlan. Ugyanis arra hivatkoznak, hogy 1995 végén nem volt arra lehetőség, hogy átfogó képet adjanak a nemzetiségi önkormányzatok működéséről. Tudomásom szerint itt nem a nemzetiségi önkormányzatok működéséről kellett volna átfogó képet adni, hanem a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről. És erre a kormányzatnak meg lett volna a lehetősége, úgy, hogy ezt akkor terjessze be, amikor azt számára a törvény előírja. Ez a kicsit fából vaskarika és az önmagam bizonyítványának a magyarázata nem volt egészen szerencsés.
Nézzük meg ezek után, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséről átfogó képet ad-e ez az anyag! Mert ha már ez a legfontosabb indok, amely miatt másfél évet csúszunk, ugyancsak szegényesre szabta ennek a keretét a kormányzati jelentés, mert most sem nyújt nemcsak hogy átfogó képet, hanem igazából nem látjuk pontosan; és azért nehéz ezt bírálnunk, mert a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a nemzetiségi önkormányzatok működésével, a nemzetiségi önkormányzatok létével, és azzal is, hogy ezekre az önkormányzatokra mind helyi szinten, mind országos szinten szükség van.
(18.40)
Tehát mindezekből megállapíthatjuk, hogy itt van egyik oldalon egy nem túl szerencsés sikerpropaganda, amely egy olyan kérdésben próbál sikerpropagandát megfogalmazni, amiben a parlamenti pártok körében konszenzus van, ezért nehéz bírálatot megfogalmazni. A másik oldalon pedig vannak hajánál fogva előrángatott érvek, amelyek nem túl szerencsések, és magyarázni hivatottak a kormányzati tevékenység hiányait.
Természetesen a szándékot nem kérdőjelezzük meg, de a szándék kevés. Hiányzik az anyagból az, hogy a kormány a saját maga által megfogalmazott és kitűzött feladatokat hogyan, milyen módon valósította meg, mit tett a nemzetiségek helyzetének javítása és feladatai megvalósítása érdekében.
Talán néhány fontos dolgot még meg kell hogy említsek. Az egyik nagyon fontos dolog az oktatás kérdésköre. Az oktatás kérdéskörét, amelyet nemcsak a KDNP, hanem eddig minden felszólaló kiemelten fontosnak tekintett, hiszen az oktatás kérdésköre egy alapvető feladat annak érdekében, hogy a nemzetiségi, etnikai kisebbségek helyzetét javítani lehessen. Itt egy nagyon fontos dolog a kisebbségi normatíva behozatala a közoktatási törvénymódosításba. Viszont azt is el kell mondanunk, hogy ennek a kisebbségi normatívának, bármennyire emelkedett is, az önkormányzatok lehetetlenné tétele miatt a megvalósulása nem olyan mértékű, amilyen szükséges lenne. Talán javasolnám tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy próbálják felvenni a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal, amelyek ilyen feladatokat ellátnak, és mindjárt érzékelni fogják, hogy a kormányzat tevékenysége miatt ellehetetlenülő önkormányzatok milyen nehezen és milyen áldozatok árán képesek arra, hogy a megemelt nemzetiségi normatíva által megfogalmazandó feladatokat (Sic!) képesek legyenek elvégezni.
A másik nagyon fontos dolog a nemzetiségi törvény módosítása. A Kereszténydemokrata Néppártnak komoly félelmei vannak minden olyan törvénymódosítással kapcsolatban, amelyben a jelenlegi szociálliberális kormány az előző kormány által meghozott törvényeket módosította, mert az a tapasztalatunk, hogy még véletlenül sem sikerül ezeken a törvényeken javítani, hanem általában mindig nagyon szerencsétlenül nyúl a kormányzat ezekhez a módosításokhoz. Ezek a szerencsétlen hozzányúlások a törvény elrontását eredményezik.
A következő nagyon fontos dolog a nemzetiségek helyzetének a felsorolása. Itt, azt hiszem, el kell mondanunk, hogy az anyagban többé-kevésbé általánosságok és tények keverednek egymással ilyen-olyan megfogalmazásban. Különösen rosszul tudja megfogalmazni a cigány kisebbség helyzetéről szóló részt, mert valamilyen szociális problémaként kezeli, és nem tudja bővebb, tágabb összefüggésekben a cigány kisebbség helyzetének a javítását ez az anyag megfogalmazni.
Még egy nagyon fontos kérdésről kell beszélnem: a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdéséről. Ebben a kérdésben minden hozzászóló említette, hogy a parlamenti képviselet elmaradása miatt 1991 óta mulasztásos törvénysértés van. Ebből három év az előző kormányzatra vonatkozik, három év a jelenlegire. Azt hiszem, ezt tényként el kell fogadni. Ezt a megoldást mindenképpen meg kellene oldani olyan módon, hogy erre lehetőség legyen. (Sic!) Természetesen a KDNP programjában szerepelt a kétkamarás parlament lehetősége. Talán a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából a kétkamarás parlament körülményei között lenne lehetőség arra, hogy ezeket a kérdéseket megoldjuk, de úgy tűnik, hogy erre realitás nincs. Viszont ezt a mulasztásos törvénysértést meg kell szüntetni, és mindenképpen meg kell találni azt a lehetőséget, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete a következő ciklustól megoldódjon.
Összefoglalva az általam elmondottakat, talán azt tudnám megfogalmazni, hogy kormánypárti képviselők és ellenzéki képviselők is erőteljesen megfogalmazták azokat az aggályokat, amelyeket én csak érintettem, hiszen nem akartam ismételni az aggályaimat. Ennek alapján a KDNP ezt az anyagot méltatlannak tartja a Magyar Köztársaság kormányához, és különösen hibásnak tartja azt, hogy mintegy két év plusz munkával ezt az anyagot tudta letenni a parlament asztalára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)
