T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között 1997. január 8-án aláírt szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépéséhez országgyűlési megerősítésre van szükség. Az önök előtt lévő H/3916. számú országgyűlési határozati javaslat erre irányul. A megállapodás beleillik az évek óta követett magyar külgazdasági stratégiába, amelynek célja az Európában végbemenő egyesülési folyamat részévé válni.
A tárgyalásokra a kormány 1992 végén adta meg a felhatalmazást. Törökországnak ekkor már szabadkereskedelmi megállapodása volt az Európai Szabadkereskedelmi Társulással. 1996. január 1-jén vámunióra lépett az Európai Unióval. Ez utóbbi elhúzódása miatt tárgyalásaink a török fél kérésére több mint másfél évig szüneteltek, és 1996-ban fejeződtek be. A kormány a megállapodást 1996 októberében hagyta jóvá.
Törökország Magyarország egyik fontos exportpiaca. A 63 millió lakosú ország gazdasága és importja évek óta dinamikusan fejlődik. A bruttó nemzeti termék 1996-ban például 7,4 százalékkal, az import 25 százalékkal nőtt. Ez utóbbi értékben 42 milliárd dollárt tett ki, és 1997-ben várhatóan eléri az 50 milliárd dollárt. Törökország a jelentős külkereskedelmi deficit és fizetésimérleg-hiány, valamint külföldi adóssága dacára megőrizte hitel- és fizetőképességét, és megbízható gazdasági partnernek tekinthető.
Törökországban Magyarországot ugyancsak megbízható gazdasági partnerként tartják számon. Ezt mutatja, hogy térségünkben Magyarország az első ország, amellyel szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá. Ezen a fontos piacon a korábban említett megállapodások következtében a magyar termékek éppen a legjelentősebb konkurensnek számító fejlett európai országok termékeivel szemben versenyhátrányba kerültek. Nem kis mértékben ez a versenyhátrány eredményezte az elmúlt években a Törökországba irányuló magyar export visszaesését. A szabadkereskedelmi megállapodás ezt a versenyhátrányt szünteti meg. Egyidejűleg versenyelőnyt biztosít mindazon országokkal szemben, amelyekkel Törökországnak ilyen megállapodása nincs. A megállapodás hatálybalépése is elősegíti, hogy a múlt évi 57 millió dolláros export jelentősen emelkedjék, s már az idén elérje akár a 100 millió dollárt is.
A további évekre azt várjuk, hogy exportunk 150-200 millió dollár között fog stabilizálódni. Számítunk arra, hogy a Törökországban jelentős hagyományokkal és elismertséggel rendelkező magyar energetikai ipar további megbízásokat fog elnyerni. Erre jó esélyt ad, hogy Törökország a következő tíz évben körülbelül 30 milliárd USA-dollár összegben tervez energetikai fejlesztéseket. Számítunk arra is, hogy Törökország közúti és tömegközlekedési járműparkjának korszerűsítésében ismét lesz igény Ikarus autóbuszok szállítására. A megállapodás a hagyományos magyar exporttermékek - vegyipari, papíripari, mezőgazdasági és fogyasztási cikkek - kivitelének feltételeit is javítja. Lehetőséget ad továbbá új termékek, például személygépkocsik, egyes feldolgozott élelmiszerek kivitelére is.
A két ország alapvetően a Magyarország és az Európai Unió közti társulási megállapodás, illetve a Törökország és az Európai Unió közti vámunió feltételei szerinti elbánást biztosítják egymásnak. Az ipari termékek teljes körű szabadkereskedelme ezért csak 2001-től valósul meg. A társulási megállapodással megegyezően előírt aszimmetrikus vámlebontás miatt a Törökországból származó import növekedése várakozásaink szerint nem éri el az export növekedését, a kétoldalú áruforgalomban tartósan magyar aktívumra számítunk.
Szeretném megköszönni a külügyi bizottságnak és a mezőgazdasági bizottság EU-csatlakozási és külkereskedelmi albizottságának, hogy egyhangúlag támogatták előterjesztésünket.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
