FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Így jobban érzem magam, mert közelebb tudom elmondani elnök úrhoz a mondandómat, és gondolom, jobban... (Derültség az MSZP padsoraiban.) elnézést kérek -, tehát jobban odafigyelünk egymásra, hiszen úgyis sajnos nagyon kevesen vagyunk.
Néhány szót szeretnék szólni arról, hogy miért is szólok hozzá ehhez a törvényhez, hiszen végső soron mint Erzsébetváros országgyűlési képviselője, sajnos az én választókörzetemben nem túl sok horgász- víz- vagy halászterület található. De hát akik régebben ismernek, azok nagyon jól tudják azt, hogy hosszú évek óta egyik fontos szórakozásom, hobbim, hogy úgy mondjam, nagy szerelmem a horgászat. S ebből kifolyólag nagyon örültem annak, amikor már az előző ciklusban sikerült megszerveznünk a horgász képviselők csapatát, amely csapattal elég szép sikereket értünk el, és 1994-től megszerveztük itt, az Országgyűlésben a horgász képviselők baráti körét, amelynek közel 30 parlamenti képviselő a tagja, a különböző frakciókból, szinte valamennyi pártból. Ezt a kis baráti kört én irányítom, szervezem. Nagyon örülök annak, hogy sikerült találnunk egy olyan foglalatosságot, amelyben félre tudjuk tenni a pártok közötti vitát, és amikor elmegyünk a vízpartra, akkor tulajdonképpen nyugodtan mondhatom, hogy baráti kötelékek is összefűznek bennünket, függetlenül attól, hogy ki melyik frakciónak a tagja.
Éppen ezért az elmúlt időszakban elég sokat foglalkoztunk ezzel a törvénytervezettel, a törvénytervezet előkészítésével. Azt hiszem, nyugodt szívvel mondhatom, példaértékű volt az a tevékenység, ahogy a törvénytervezet előkészítése folyt, hiszen számtalan variációban és módozatban, különböző fórumokon, szakmai tanácskozásokon vitatkoztunk a javaslatokról, és ez előzte meg tulajdonképpen a törvény benyújtását.
Nagyon érdekes dolog az, mint horgász képviselő, el kell mondjam, hogy az a fajta gondolkodás, amely az elmúlt évtizedeket talán jellemezte és még sajnos napjainkban is előjön… - hiszen aki tegnap nézte a televíziót, az láthatta, hogy újra előkerült ez a bizonyos horgász-halász ellentét, amit meg kell mondjak, kicsit értetlenül állok ez előtt az ügy előtt. Mert meggyőződésem, hogy sikerült a két szakmai szövetséget úgy összehozni, hogy itt, az Országgyűlés asztalán végre olyan tervezet van, amelyet mindkét szakmai szövetség nyugodt szívvel támogat, és ebben az ügyben semmiféle vita nem volt a horgászok és a halászok között. Ugyanezt tapasztalom egyre inkább a vízpartokon is, hogy az a fajta éles ellentét, amely még néhány évvel ezelőtt talán igaz volt, az valahogy elcsendesedett, és valamennyien rájöttünk arra, hogy közös érdekünk a vizek minőségének, a vízben élő halak mennyiségének a minél jobb állapotban tartása.
Néhány szót szeretnék szólni a jelenlegi helyzetről. Képviselőtársam, aki előttem szólt, részletesen foglalkozott ezzel. Erről én elsősorban horgász szempontból szeretnék beszélni. Úgy gondolom, azok a vízterületek, amelyek jelenleg is horgászkezelésben vannak, gondolok itt a Tisza-tóra, a Velencei-tóra vagy a ráckevei Duna-ágra, tulajdonképpen ezek a vizek jelentik, ha a Balatont nem tekintjük ilyen víznek, hiszen az nem horgászkezelésben van, de a Balaton mellett mindenképpen azt lehet mondani, hogy ezek azok a meghatározó vízterületek, ahol a horgászok döntő többsége kikapcsolódni, horgászni tud. S egyáltalán nem mindegy, hogy az a 330 ezer horgász, aki Magyarországon horgászegyesületekbe szerveződve űzi ezt a sportot, szórakozást, hobbit, hogy ezeknek a horgászoknak milyen lehetőséget fog majd a törvény biztosítani, hogy a jövőben tudják-e folytatni azt a tevékenységet, amelyet eddig űzni tudtak; hogy a hozzájuk kapcsolódó családtagoknak megmarad-e az a lehetőségük, hogy kikapcsolódjanak, hogy eljussanak a víz partjára, hogy regenerálódjanak, s mindezért ne kelljen természetesen - és azt hiszem, ez lehet a törvénytervezet fő célja - újabb és újabb horribilis összegeket kifizetni.
Az országban mintegy ezer horgászegyesület működik. Ezeknek körülbelül a fele, tehát mintegy ötszáz egyesület rendelkezik úgynevezett saját vízterülettel. Erről is szeretnék néhány szót szólni, hiszen komoly vita előzte meg azt, hogy a törvénytervezetben a halászati jogot a vízhez kössük, és elsősorban azokon a területeken, amelyeket természetes vizeknek mondunk, valamint a bányatavakon az állam halászati joga megmaradjon.
Miért tartjuk ezt nagyon fontosnak? Elsősorban azért, mert úgy gondoljuk, így lehet garantálni azt, hogy azok a horgászegyesületek, amelyek nem kis beruházással, pénzzel, a saját munkájukkal megteremtették a feltételeket a hobbijukhoz, a szórakozásukhoz, ezek az egyesületek és az ebben levő horgásztársak élhessenek azzal a joggal, hogy továbbra is tudjanak horgászni. Ezekről a területekről ne kelljen nekik eltávozni, vagy ha el kell távozniuk, akkor bizony igen kemény feltételek mellett lehessen csak ezt velük megtenni.
Úgy gondolom, ez egy alapvető kérdés, hiszen a elmúlt évek során - az előttem szóló képviselőtársam is említette a privatizációval kapcsolatos problémákat, ennek a másik oldalát is szeretném megvilágítani - tudomásom szerint most is jó néhány ügyben folyik a per a horgászegyesületek, illetve az elprivatizált vizek új tulajdonosai között. Mi azt szeretnénk elérni ezzel a törvénytervezettel és igyekszem ezért mindent megtenni itt, az Országgyűlésben is, hogy a még privatizálásra nem került vizek esetében azokat az esélyeket, amelyek most megvannak a horgászok számára, azokat a jövőben is biztosítani tudjuk.
Kedves Képviselőtársaim! Igen sokszor beszélgettünk arról, hogy mi is a horgászat. Úgy hiszem, a horgászok és a halászok is olyan emberek, akik szeretnek tiszta környezetben szórakozni, kikapcsolódni, akik odafigyelnek a természetes környezet állapotára, egyáltalán arra a területre, ahol a szórakozásukat, azt az időt töltik, amiben megpróbálnak kikapcsolódni. Éppen ezért mindenképpen annak a híve vagyok, hogy ez valamifajta szervezett formában történjék.
Az úgynevezett állampolgári jogon való horgászati lehetőség bevezetése az elmúlt évek során bebizonyította azt, hogy igazából nem működőképes. Azért nem működőképes, mert az állampolgári jogon való horgászati lehetőség kizárja azokat a szankciókat, amelyek egy egyesületi formában hatni tudnak. Hiszen ha valaki visszaél az adott vízterületen az ott lévő szabályozással, ha nem hajlandó a szabályokat megtartani, akkor ennek egyesületi szinten is igen komoly szankciói következhetnek, eltilthatják a horgászattól, arról az adott vízterületről és sorolhatnám tovább.
Ugyanezt egy-egy magánszemély esetében bizony nagyon nehéz érvényesíteni. Hiszen végső soron ki tudja azt garantálni, hogy egy félév múlva vagy negyedév múlva nem fordul újból állampolgári jogon kérelemmel a hatóságokhoz, és akkor folytathatja a tevékenységet, gyakorlatilag nem tudtunk fellépni vele szemben.
(21.00)
Itt szeretném megemlíteni azokat a problémákat, amelyeket nagyon égetőnek tartok. Sajnos az országban az elmúlt időszakban - azt hiszem - ennek vannak szociális, gazdasági okai, talán azt a fajta okot is meg lehet határozni, hogy a túlzott fegyelemből a rendszerváltás kapcsán valamennyien, legalábbis az ország jó része a túlzott szabadosság állapotába lépett. Ez azzal járt, hogy a vizeinken valami hihetetlen mértékben elszaporodtak azok a bűncselekmények, visszaélések, amelyek az engedély nélküli halászatot, horgászatot illetik.
Az a meggyőződésem, hogy ezeket a visszaélő embereket, akik a becsületes többség kárára igen komoly károkat okoznak a vizeinkben, a halállományban, minden eszközzel vissza kell szorítani. Ezért képviselőtársaimmal megfogalmaztunk néhány olyan módosító indítványt is a törvénytervezethez, amely ilyen vonatkozásban egyrészt növelné a szankciókat, másrészt valamelyest megpróbálja szétválasztani a horgászati eszközzel, illetve a halászati eszközzel történő visszaéléseket. Meggyőződésem, hogy a hálóval vagy főleg az elektromos halászati eszközzel való visszaélés lényegesen nagyobb károkat tud okozni a halállományban, tehát itt a szankcióknak is súlyosabbnak kell lenniük, mintha, mondjuk, valaki elmegy engedély nélkül horgászni. Természetesen azt is meg kell büntetni, de a cselekménynek nem azonos a súlya.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül szeretném elmondani: úgy ítélem meg, hogy amennyiben ezt a törvényt elfogadjuk, mód és lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a horgászok és a halászok hosszú időn keresztül békében dolgozhassanak egymás mellett. Nagyon bízom abban, hogy a több mint 300 ezer magyarországi horgásznak is biztosítani tudjuk azt a lehetőséget, hogy a jövőben is legalább olyan módja és esélye legyen horgászni, mint ami eddig megvolt. Nagyon bízom abban is: az új tiszta jogi helyzet azt is eredményezni fogja, hogy vizeinkben nő a halállomány, és azok az emberek, akik szeretnek ezzel a hobbival foglalkozni, a jövőben talán több halat is tudnak fogni vizeinkben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
