DR. DANIS GYÖRGY
DR. DANIS GYÖRGY
DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kezdeném, hogy a miniszter urat az expozéban mondottak miatt szaván akarom fogni. Azt mondta a miniszter úr, hogy nyitott, a szakmai preferenciák közé milyen egyéb feltételrendszereket építsünk be. Erről szeretnék egypár szót szólni.
Hatvani képviselőtársam elég szélesen kitért arra a dilemmára, hogy mely térségeket hogyan kell preferálni - nem könnyű kérdés valóban. Magyarországra jellemző az, hogy nagyon sok tévképzet él, nem igazán igaz az, hogy fejlett Dunántúl és fejletlen Alföld. Nem igazán igaz az, hogy Budapest környéke preferált, nem igazán igaz az, hogy Szabolcs - Hatvani képviselőtársam mondta - olyan tragikus helyzetben van. Ugyanakkor be tudok számolni Somogynak, Tolnának olyan térségeiről, ahol ugyanolyan határozott, nagy gondok vannak. Nem is erre a részre szeretnék reagálni.
A statisztikai adatokról, a statisztikáról van egy közismert mondás, finoman fogalmazva: nagyon sokféleképpen felhasználhatók. De természetesen egy tárcának, egy tárca vezetőjének objektív kritériumok mentén kell döntenie. De mégis, ennek ellenére bátorkodom két olyan szempontot fölvetni, ami szerintem jelentős szerepet kell játsszon a döntésekben.
Az egyik az ökológiai szempont. Az ökológiai szempont - különösen nem óhajtom ezt kifejteni - a tervek komplexitása, akár falura, akár kistérségre, ezt követeli tőlünk az európai csatlakozás, ezt követeli tőlünk Brüsszel, a Phare pénzek és egyéb olyan összegek, amelyek Magyarország számára hozzáférhetőek. Évenként ezeket a típusú preferenciákat veszik előtérbe.
A másik dolog az ökológiai szempontok után: a helyi civil erők kezdeményezéseire való odafigyelés. A falusi turizmus helyi szerveződésénél vettem figyelembe először azt, hogy micsoda óriási erejük van a helyi kezdeményezéseknek. Azok az emberek, akik ezzel kezdtek foglalkozni, nagyon sokat tettek anélkül, hogy bármiféle kiadásukat fedezték volna. Saját zsebükbe kellett nyúlniuk, saját kocsijukon utaztak, ha szerveztek valamit a térségüknek, és munkájuk mellett csak a szabad idejükben tudtak ezzel foglalkozni.
Meg kellett tanulniuk a rendelkezéseket, a szabályozókat, ki kellett tapogatni a lehetőségeket, és jó magyar szokás szerint a kiskapukat is meg kellett lelni. Azok az emberek, akik ezekbe a szervezésekbe fogtak, maguk sem sejtették, hogy milyen gondok tömegét vállalták fel. Egyszerre kellett kapcsolatokat kiépíteni, fontos információkat begyűjteni, sikeresen működő falvakat felkeresni. Ugyanakkor embereket kellett felvilágosítani és biztatni vendégfogadásra, a házak vendégfogadásra alkalmassá tételére, csinosítására. Ha mindez megvolt, akkor elkezdődhetett a marketing szervezése, ehhez idegenforgalmi irodákba való szaladgálás, finanszírozók felhajtása és egyebek intézése.
Sok helyen így és innen indultak el azok a kezdeményezések, amelyek most szerte az országban helyileg jelentős vendégforgalommal büszkélkedhetnek. Nagyon sok új vendég ismerhette meg a magyar tájakat, falvakat. Tervezhető bevételt biztosítottak olyan községekben, ahol erre igazán nagy szükség volt. Ezek az emberek, amikor tapasztalatokat szereztek, egyre többen jöttek rá, hogy helyileg mit kell még tenni azért, hogy községük, környezetük vonzerejét növeljék. Ezért érthető, hogy az ökológiai komplex falu- és tájrehabilitáció gondolatait helyileg ők kezdték megfogalmazni, és ők próbálták környezetüket arra biztatni, hogy hasonló módon próbálkozzanak a szomszéd falvakban is.
Egyesek azzal kezdték tevékenységüket, hogy társakat kerestek ahhoz, hogy óvják meg a falu építészeti emlékeit, javítsák a falu arculatát; másutt a megtisztítását kezdeményezték, a harmadik helyen virágosítást, faültetéseket indítottak. Jó néhány helyen falvakban vagy közvetlen környezetükben található, vendéglátás szempontjából vonzerőnek tekinthető öreg kastélyt alakítottak át, vagy horgászvendégeknek szállást biztosítottak, kirándulóhelyeket frissítettek fel, vagy túrákat szerveztek a környéken.
Volt, ahol a biogazdálkodás elterjesztésének szándéka volt a primer kezdeményezés. Erre példa Galgahévíz, Tiszacsege, de Drávafokon és Szentbékkállán is hasonló példával lehet találkozni.
Vidékenként a szőlészeti és a borászati kultúra újbóli fellendítésének kapcsán fogtak össze rekonstruálni a vendégcsalogató pincesorokat. Így alakítottak ki vendégforgalmat. Szép példa erre Baranyában Palkonya község, Tolnában a györkényi pincefalu, de talán a leghíresebb Hajós község pincefaluja, melynek idegenforgalmi vonzereje országos hírű, hisz kitűnő rendezvényeik már több mint tíz éve sok vendéget hoznak.
Az öko-rehabilitációs kezdeményezések az egymás mellett lévő falvak tevékeny polgármestereitől is eredhetnek. Érdekes példa erre 13 Tisza menti község, a Tiszatér Háló kezdeményezése Tiszavasváritól Tiszacsegéig. Itt a Tisza Program elméleti leírásának adaptálásával, értékmegőrzéssel egybekötve, egy főleg ökológiai és tájrehabilitációs tervet készítettek a polgármesterek. Hasonlóan született közös, elsősorban falusi vendéglátást megcélzó fejlesztési terv hat nyugat-bakonyi község polgármesterének kezdeményezésére Magyarpolány környezetében.
A legértékesebb spontán kezdeményezéseknek azokat tekinthetjük, amelyek egy kistérség ökológiai szemléletű, széles körű fejlesztését kezdeményezték helyileg. Ezekről elmondható, hogy pontosan felmért és sokoldalúan megfontolt projektleírásokat csináltak a kezdeményezők. Egy távlati cél, a falu- a termelés- a kultúrtáj-rehabilitáció vagy a biotermesztés elterjesztésével és egy közvetlen cselekvési program megfontolt összehangolásával áttekinthető és minden részletében támogatható, kezdeményező ereje miatt országosan is figyelemre méltó munkát indítottak el. Ezek közül hadd emeljem ki a Zalakar kezdeményezést Türje községben, a Zselicben fekvő bányaközség és környékének fejlesztési programját, a Tiszabábolnán elindított Cötkény kezdeményezést, az Ormányság Alapítvány programját.
A felsorolt példák mindegyikénél fontos megjegyezni azt, hogy megvalósításuk elindult, eredményeket tudnak felmutatni és országos példaként is kiválóan alkalmasak.
Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném kérni, hogy tessék ezen kezdeményezések hihetetlen társadalmi erejére figyelemmel lenni, támogatni és a pályázataikat díjazni - nemcsak azért, mert megérdemlik, hanem azért is, hogy a jó példa másokat is serkentsen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(20.20)
