DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdem, amit Vastagh Pál miniszter úr az előbb mondott: valóban a magyar parlament történetében nehéz visszaemlékezni, hogy törvény - és nem törvény: egy ilyen terjedelmes, 122 szakaszból álló kódex - képviselői módosító indítvány nélkül kerüljön a parlament elé, és az a nyolc kisebb módosító indítvány is, amelyet az alkotmányügyi bizottság fogalmazott meg, nem a törvény lényegét érintette, inkább technikai jellegű változtatásokat javasol, amelyekkel az előterjesztő képviselője azonnal egyet is értett.
Azért hangsúlyozom ezt, mert a védjegy egy régi magyar jogintézmény: 1890 óta már törvény szabályozza, a hatályos törvény 1969 óta, tehát elég régóta hatályban van és működik; és egy nagy hagyományú, s valóban a minőségvédelem és az áruk azonosságának a védelme szempontjából eléggé fontos, és a lakosság érdekeit is szolgáló jogintézmény újraszabályozására kerül sor.
Azért ezzel kezdtem a felszólalásomat, mert a nyilvánosság, a sajtó elé gyakran olyan kisebb súlyú ügyek is nagy jelentőséggel tűnnek elő, amelyeknek azért a tényleges hatása az állampolgárok életére közel se olyan jelentős, mint ez. A reális kép kialakításához azonban ez hozzátartozik. Nemcsak azt kell észrevenni, hogyha valami hibás, valamiben valamiféle ellentmondást találunk, hanem azt is, amikor jó valami.
Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslathoz egy 81 oldalas, szinte tanulmányszintű indokolás is tartozik, és őszintén szólva, kicsit sajnálom, hogy ez nem fog bekerülni a Magyar Közlönybe, hiszen az indokolások most már évek óta nem jelennek meg, mert nem részei a törvénynek.
(18.00)
De a tárcaközlönyökben mindenképpen olvasni lehet majd ezt a nagyon színvonalas anyagot. Színvonalas, mert foglalkozik a jogintézmény létével, történetével, foglalkozik az Európai Unióhoz való csatlakozás során megkívánt újabb feltételekkel, foglalkozik a joggyakorlatban felmerült eddigi gondokkal - akár a bírósági, akár az alkotmánybírósági, akár a vámeljárás keretében -, amelyek eddig felmerültek, és ezekre mindre megoldást keres.
Természetesen nem tudjuk, hogy ezek a megoldások a gyakorlatban mennyire fognak beválni, de a törvény eddigi fogadtatása azt mutatja, hogy ennek nagy a valószínűsége. Tehát én elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a reális parlamenti kép kialakításához szükséges a valódi alkotómunka, a lakosságot érintő problémák pozitív megoldása, csak úgy tűnik, hogy ez nem vált ki akkora érdeklődést, mint amin vitatkozni lehet.
Önmagában a törvény rendelkezéseiben az újdonságokról miniszter úr már beszélt. Én egyet szeretnék kiemelni. A törvény eddig a védjegyekről szólt, most bevezet a törvény egy újabb védelmi formát, méghozzá a földrajzi árujelzők oltalmát. Ez az eredetmegjelölések használati jogi oltalmát jelenti, ami azért lényeges új intézmény, mert a nemzetközi kereskedelemben időnként ennek a belföldi, nem kellő szabályozottsága miatt hátrányos helyzetbe is kerülhetünk. Ha ez a magyar jogban megfelelő garanciákat jelentő szabályozást nyer, ez mindenképpen a nemzetközi piacon való megjelenésünk szempontjából is kedvezőbb helyzetet teremt.
Konkrétan: itt nem a konkrét áru és a termelő összekapcsolásáról van szó, hanem arról, hogy ha valamilyen, különösen mezőgazdasági jellegű terméknek a minőségét az előállításának a helye speciálisan meghatározza, akkor igen, ezzel élni lehessen azoknak, akik valóban ezt termesztik, és ott termesztik vagy állítják elő - hogyha ez mezőgazdasági feldolgozott termék -, de mással szemben kellő védelemben részesüljenek, akik ezt az eredetmegjelölést jogosulatlanul használnák.
Ez az újabb intézkedés ismét a magyar áruk piaci megjelenésének védelme szempontjából lényeges előrelépés, és a minőséget, a valódiságot erősíti a hamisítványokkal szemben. Ebben a körben szeretném megjelölni, hogy a törvény ennek különböző szankciórendszerét tartalmazza, elsősorban a polgári jogi szankciórendszert, azonban fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy éppen a minőségvédelem továbbfejlesztésének érdekében büntetőjogi eszközökhöz is célszerű lesz hozzányúlni. Ismereteim szerint a Btk. készülő tervezete újabb rendelkezéseket fog tartalmazni, amelybe többek között éppen a borhamisításokkal kapcsolatos, eléggé el nem ítélhető magatartások is előreláthatóan bele fognak férni, szélesebb körben, mint a jelenlegi hatályos törvénybe.
Szeretném azt is jelezni, hogy ennek a várható újabb rendelkezésnek az előkészítésében a termelők léptek fel ilyen igénnyel, és nagy örömünkre szolgált, hogy a minisztérium erre a kezdeményezésre az előterjesztés alapján fogadókészséget tanúsított.
A törvény a holnapi szavazáson nyilván különösebb zökkenők nélkül keresztül fog menni, az eddigi egyhangú támogatás az alkotmányügyi bizottságban azt garantálja, hogy egy jó törvényhozási produktumnak kedvező lesz a parlamenti fogadtatása is, és egy - a minőségvédelem, az áruk azonosítása és a termelők védelme szempontjából fontos - jogintézménynél ismét előbbre lépünk.
Úgy gondolom, hogy ez a mostani előterjesztés színvonalában, indokoltságában, kidolgozottságában és a parlamenti bizottságnak az erre való reagálásában egyaránt példaértékű lehet, és remélem, hogy a magyar törvényhozás későbbi munkájában is hasonlóan jó és színvonalas produktumokkal fogunk találkozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
