DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr beszédében egyetlenegy olyan pont van, amellyel a Magyar Demokrata Néppárt nevében teljességgel egyetértek, nevezetesen azzal, hogy a Postabank ügye, az ország pénzügyi stabilitásának kérdése, mindnyájunk közügye. Nyugodt lélekkel hozzátehetem, a pénzügyi stabilitás kérdése pedig nagyságrendekkel fontosabb kérdés annál, mint hogy éppen hogy hívják a miniszterelnököt. Ezért mi magunk is azon az állásponton voltunk, hogy a Postabank körül kialakult botrány ügyében a bizalmatlansági válság, a fizetőképesség és bármilyen más pénzügyileg indokolt lépés tekintetében a kormánynak haladéktalanul cselekednie kell. Ez után jöhet a politikai kérdések megvitatása. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy először a tüzet kell eloltani, és utána meg kell nézni, a gyújtogatásnak van-e ténye vagy nincs.
Örömmel állapíthatom meg, hogy az elmúlt napokban a Postabank-ügyről igazán felelősségteljes nyilatkozatokat elsősorban ellenzéki oldalról és a szakértők részéről hallottam. Hozzá kell tennem, hogy ebben az ügyben a vezető pénzügyi emberek részéről a Magyar Nemzeti Bank elnökének nyilatkozata volt az, amely világosan a problémára utalt, és megnyugtatóan hatott a magyar társadalomra.
A kormány lépései és cselekedetei azonban, azt kell mondanom - ebből két fejezetet sorolnék fel -, szinte a felelőtlenségek könyvéből került elővezetésre. Az egyik ilyen kérdés, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül, mert ez visszatért ugyan a miniszterelnök úr beszédében is - ezt itt már kifogásolták -, de meg kell mondanom, sokkal mellbeverőbb volt ennél, amikor Akar László államtitkár úr, majd utána a Postabank elnök-vezérigazgatója is, az egyik politikai, a másik pénzügyi-gazdasági háttérakciókról beszélt, kvázi valamiféle politikai vagy pedig bankvilágból jövő összeesküvésről, amely ehhez a helyzethez vezetett.
Meg kell mondanom, hogy ha ebben az országban eddig valami probléma volt és összeesküvésre kezdtek hivatkozni, ez eddig két politikai erőnek volt megengedve. A rendszerváltozás előtt bármi történt - uramisten, még az 1956-os forradalom és szabadságharc is -, ezt ellenséges erők aknamunkája váltotta ki, mert a magyar társadalom olyan ostoba, hogy ha nem bujtogatják, akkor maga nem is lép semmit soha. Mostanság, ha nincs bizonyíték - és egyelőre csak gyanúk fogalmazódnak meg, mert majd nyomozzák -, eddig ebben az országban egyetlenegy politikai erőnek, Csurka Istvánnak volt megengedve, hogy összeesküvésre hivatkozzék, amelyben csodálatosan ugyanez a két motívum jön elő. Vannak olyan pénzügyi körök, amelyek az ország stabilitását alá akarják aknázni - és nota bene ez a nemzetközi és a hazai pénzvilágban fellelhető -, és uramisten, vannak politikai erők is, amelyek ebbe az összeesküvésbe beleférnek, mondjuk, New Yorktól Tel-Avivig. Hát bravo! Örülök, hogy a kormány is erre az álláspontra helyezkedik, és a kormánytisztviselők is, akik ebben az ügyben megszólalnak. Ha úgy gondolják, tessék szíves lenni ezt a tudatot erősíteni a társadalomban! Nagyon jól csinálják, ha mondjuk, eltökélt szándékuk, hogy átjátsszák a hatalmat a MIÉP-nek! Azonban ezt nem lehet elfogadni mindaddig, amíg erre tárgyszerű bizonyítékok nincsenek.
Ebben az ügyben én egy dolgot nem értek. Szombathelytől Nyíregyházáig, Miskolcon és Budapesten keresztül egészen Pécsig folyamatosan tízezrek álltak sorba a Budapest Bank előtt... (Közbeszólás: Budapest Bank?!) …a Postabank előtt. Hát hogy a csudába történt az, mikor a parlament egyik bizottságában is a Postabank témáját a múlt héten napirendre vették egyhangú szavazással, sőt tervbe vették a miniszterelnök úr meghallgatását ebben az ügyben, hogy ebben az országban tízezrek tudnak arról vagy vélnek tudni arról, hogy valami baj van a Postabankban, és a Nemzetbiztonsági Hivatal erről nem tájékoztatta kellő időben a kormányt, hogy tudjon lépni és nyilatkozni?! Hát a Nemzetbiztonsági Hivatalnak egyetlen embere sem tartja a pénzét a Postabankban, pont ők nem tudtak erről?!
A másik - meg kell mondanom - nagyon rossz üzenet volt, hogy a rádióban és a televízióban csak arról szólt a történet, hogy egymillió forintig a névre szóló betéteket garantálja a kormány. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez ment orrba-szájba; az volt a látszat, hogy a többiek bőven elveszíthetik a pénzüket.
Kérem, miniszterelnök úr, ezek az igazi (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az idő leteltét.) politikai felelősségi kérdések, itt kell elsősorban kereskedni! (Taps az ellenzék padsoraiból.)
