DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat vitája, valamint az ahhoz kapcsolódó közel kétszáz módosító javaslat azt bizonyítja, hogy a tisztelt Ház, felismerve a szabályozás időszerűségét, kiemelt jelentőséget tulajdonított e törvényjavaslatnak.
Ugyanakkor kétségtelenné vált az is, hogy a tisztelt Ház egyetértett a törvényjavaslat indokolási alapjául szolgáló azon szabályozási elvekkel, amelyek azt a kormányzati célt hivatottak érvényre juttatni, hogy az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokban ne érvényesülhessenek kriminális érdekek, illetve a jogi feltételeknek egyébként formálisan megfelelő magánnyomozói vállalkozások ne elégíthessenek ki bűnözői törekvéseket. Megítélésem szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kodifikációs munkálatok és a parlamenti viták eredményeként egy olyan törvény szülessen, amely megfelel a probléma megoldására irányuló társadalompolitikai érdekeknek.
A törvényjavaslat benyújtását mindenekelőtt az indokolta, hogy az ilyen jellegű tevékenységet jelenleg szabályozó kormányrendelet elégtelennek bizonyult azoknak a sajátos normáknak a megalkotására, amelyek megfelelő részletességgel szabályozzák e bizalmi jellegű, a megbízó polgár személyes és vagyoni érdekei szempontjából kockázatot jelentő magánjogi jogviszonyokat.
A törvényjavaslat parlamenti vitája, a normaszöveghez fűzött módosító javaslatok tartalma arról tanúskodott, hogy a tisztelt Ház alapvetően egyetértett a rendőrségről szóló törvényben az e szabályozási tárgykört illetően megfogalmazott, másrészt a hatályos kormányrendeletben rögzített, már beváltnak tekinthető szabályozási elvekkel és megoldásokkal is.
A módosító javaslatok koncepcionálisan is érintették a törvényjavaslatot. Ilyennek tekinthetők mindenekelőtt a szakmai kamarára vonatkozó módosító indítványok. A kamarai szabályokat pontosító nagyszámú javaslat arra irányult, hogy a szakmai kamara személyi hatálya - szemben a törvényjavaslatban foglaltakkal - mind az egyéni vállalkozókra és gazdasági társaságokra, mind pedig ezek foglalkoztatottjaira is kiterjedjen. A javaslat csupán az egyéni vállalkozók számára írta elő a kötelező kamarai tagságot, így a gazdasági társaságok, s az általuk foglalkoztatottak a gazdasági kamarák tagjai maradtak volna. Kétségtelen, hogy a koncepcionális javaslat elfogadásával hatékonyabban érvényesíthetők a szakmai kamara létrehozását indokoló célkitűzések.
Hasonlóképpen a törvényjavaslat előnyére váltak azok módosító javaslatok is, amelyek a szakmai kamara működésének belső viszonyaira vonatkoznak.
Támogatjuk azt a képviselői módosító javaslatot is, amelyben az egyéni vállalkozókkal, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szembeni feddhetetlenségi követelmény fogalmazódott meg. Ez minden valószínűség szerint hozzájárul ahhoz, hogy tovább csökkenjenek a megbízó kiszolgáltatottságából eredő kockázati tényezők.
Számos javaslat szolgálta a törvényesség pontosítását, illetve az időközben hatályba lépett más jogszabályokkal való összhang megteremtését; ugyanakkor a módosító javaslatok nem kis hányada olyan jogi evidenciákat kívánt érvényesíteni, illetve olyan szövegjavaslatokra irányult, amelyek egyébként a törvényjavaslatnak is részét képezték.
Heves vitát váltott ki a profilkényszer kérdése. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy a specializálódás a szakmai kamara létrehozásának egyik alapfeltétele, melynek bevezetését erős kriminálpolitikai megfontolások is indokolttá teszik. Egyébként éppen a profilkényszerrel szemben érkezett a legkevesebb ellenvetés a szakma részéről, vélhetően azért, mert a szakmai kamara létrehozásához még fokozottabb érdeke fűződik a vállalkozásoknak, mint a profilkényszerre vonatkozó szabály elhagyásához.
Hasonló megfontolások említhetők az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban is. E szabályok megalkotását fontos jogi és kriminálpolitikai érvek tették szükségessé, jórészt annak érdekében, hogy a köz- és magánjogi jogviszonyok összekeveredésének, egybemosódásának veszélyei elkerülhetővé váljanak. Ezen túlmenően az ilyen jellegű szabályok megalkotását más társadalmi érdekek is indokolják.
A törvények előkészítésében, a jogszabályszöveg megfogalmazásában aktívan közreműködtek az érintett vállalkozások érdekszövetségei. Ez a törvény tehát a jogszabály címzettjeinek bevonásával készült, nem pedig mellőzésükkel, miként az egyes kritikákban megfogalmazódott.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozás keretében végzett magánnyomozói, személy- és vagyonvédelmi tevékenységről, és nem utolsósorban a szakmai kamaráról szóló törvény megszületéséhez alapvető társadalompolitikai érdek fűződik, amennyiben e jogszabályok hatályosulásával tovább fokozható az állampolgárok és szerveződéseik személy- és vagyonbiztonsága.
Végezetül szeretném kiemelni, hogy e törvényjavaslat elfogadásával eredményesen befejeződik az a több éve folyó szerteágazó jogalkotási munka, amely nagymértékben elősegíti az állampolgárok magánszférája önvédelmi lehetőségeinek kiszélesítését, illetve az önvédelem legális technikáinak és eljárásainak szakszerűbbé tételét.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
