NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Felszólalásom a következő négy pontból áll: egyrészt a kisebbségek parlamenti képviseletének a helye a magyar kisebbségvédelemben; majd a nemzetközi összehasonlításra térnék ki; ezt követően az aktuálpolitikai környezetről beszélnék néhány szó erejéig; majd a kormányjavaslat gyengéit és pozitívumait foglalnám össze.
A kisebbségek parlamenti képviselete a rendszerváltás óta eltelt 8 évben beilleszkedik abba a folyamatba, ami valahogy úgy jellemezhető, hogy rendkívül jelentős utat tett meg a magyar kisebbségvédelem ebben az időszakban a pozitív diszkrimináció, a kollektív jogok, az autonómia, az önkormányzatiság elvei mentén.
Elfogadta a magyar parlament a kisebbségi oktatási normatívát, a helyi önkormányzatok kisebbségi képviselőinek választására irányuló pozitív diszkriminációt, a kisebbségi törvényt, a kisebbségi ombudsmanról szóló törvényt.
(9.50)
Lezajlottak a kisebbségi önkormányzati választások helyi és országos szinten. Megtörtént a kisebbségi szervezetek, önkormányzatok induló anyagi juttatása, központi székházak, miegymás.
Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, jó úton halad Magyarország azon az úton, hogy a kisebbségvédelem tekintetében mintaállammá váljon európai viszonylatban. Erre egyébként Magyarországot nagyon sok dolog predesztinálja. Predesztinálja erre mindenekelőtt a történelme, az az ezredéves német, horvát, szlovák, zsidó, cigány és sorolhatnánk, milyen népekkel történő történelmi együttélés, amely egyrészt - azt hiszem, bátran mondhatjuk - vállalható számunkra mint magyar embereknek, magyar állampolgároknak, részben pedig ez a történelmi múlt kötelez is mindannyiunkat arra, hogy ezen a területen nagyon körültekintően járjunk el.
Másrészt predesztinál bennünket a XX. századi keserű történelem Trianonnal, a határon túli magyarság hányattatásaival, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovákiai lakosságcsere, a vajdasági csetnikek vérengzése a második világháború folyamán, a diktatúra megannyi megaláztatása a szomszédos országokban. De a XX. századi történelem említése során szólni kell arról is, hogy a hazai kisebbségekkel kapcsolatban a hazai németség kitelepítése ugyanolyan traumatizáló hatású volt, mint a zsidó, illetve roma polgártársainkat érintő genocídium vagy a '60-as években végrehajtott sorozatos, kisebbségellenes beolvasztást célzó magyar szocialista politika.
De kötelez és predesztinál bennünket az 1990-es rendszerváltásnak és így a modern Magyar Köztársaságnak az elvi, erkölcsi alapozása is, amelynek gondolatiságában a kisebbségi jog nem alamizsna, hanem a többség és a kisebbség érdekét egyaránt szolgáló közérdek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzetközi összehasonlításban itt szó esett arról, hogy a szomszédos Szlovákia, Románia az elmúlt napokban legfelsőbb szinten követeli a magyarországi parlamenti kisebbségi képviseletet. Hadd fogalmazzak finoman, képviselőtársaim: ezek a követelések hiteltelenek. Egyrészt azért, mert kétoldalú szerződés nem írja elő a kisebbségek magyarországi parlamenti képviseletét. Hiteltelenek azért, mert nemzetközi norma, dokumentum szintén nem írja elő a kisebbségek parlamenti képviseletét. És azért is jó lenne, ha Szlovákia és Románia vezető politikusai egy kicsit visszafognának abból a hangnemből, amit megengednek maguknak az elmúlt napokban, mert a belső joggyakorlatuk - nyolcéves mérlegüket megvonva - nem jogosítja fel őket semmiféle követelőző magatartásra Magyarországgal szemben.
Érthetetlen ilyen értelemben tehát, hogy Kovács László külügyminiszter úr miért szór hamut maga és Magyarország fejére ebben a vonatkozásban. A külügyminiszternek ebben a kérdésben az égvilágon semmi szégyellnivalója, azt hiszem, nincsen!
Az európai normákkal kapcsolatban még hadd mondjam el: azon túl, hogy a gyakorlat nem ismeri a pozitív diszkriminációt a parlamenti képviselet területén, az a kisebbségi keretegyezmény, amit az Európa Tanács a napokban végre útjára indított, egyfelől örömmel tölt el bennünket, másfelől azonban olyan alacsonyra teszi azoknak a bizonyos kisebbségvédelmi normáknak a lécét, hogy ezt valóban Szlovákia is könnyedén meg tudja ugrani a mai politikai körülményei közepette.
A sajtópublicisztikák is - a Magyar Hírlapban és a legkülönfélébb értékes orgánumokban - megalapozatlanul vádolják Magyarországot, bel- és külföldön is egyébként, szűkkeblűséggel, és én téves beállításnak látom azt, amikor "a jogállamiság próbakövéről" beszélnek ennek a kérdésnek a kapcsán.
Harmadsorban engedjenek meg néhány gondolatot a kisebbségi képviselet politikai környezetéről. Ez a vita, azt hiszem, alapvetően méltánytalan, elsősorban a kisebbségekkel szemben, bár próbáljuk megérteni. Próbáljuk megérteni, bár nem elfogadni azokat az érveket, amelyek arról szólnak, hogy politikailag 13 képviselő gyakorlatilag 386 parlamenti képviselő mellett is súlyos, de egy esetleg 200 fős parlamentben meghatározó politikai erő lehet, esetleg közel áll a frakcióképzéshez. Próbáljuk megérteni, de szintén nem elfogadva azokat az érveket, amelyek úgy fogalmaznak, hogy jogilag egy egykamarás parlamentben nehéz a korporatív elemet beépíteni. Vékony a határ, tisztelt képviselőtársaim, a pozitív diszkrimináció és a kétkamarás parlamentet feltételező korporativizmus között!
Méltánytalan a kisebbségekkel szemben, sőt jogszerűtlen az, hogy bizonytalanságot tart fenn a Magyar Országgyűlés nyolc éve; jobb lenne egy egyértelmű, határozott döntés, álláspont. Ilyen tekintetben tehát a határozott elutasító álláspont is jobb lett volna az elmúlt években, mint az, aminek itt a szemtanúi lehettünk.
Különösen méltánytalan a magyarországi kisebbségekkel szemben, hogy választási kampányok előtt fél évvel kerül elő az ügy. Ez kifejezetten megalázó rájuk nézve, mert azt a benyomást kelti, hogy a Magyar Köztársaság ezt a kérdést nem akarja megoldani, ugyanakkor kampánycélra a kisebbségeket fel kívánja használni, tehát a pártok a szavazataikra utaznak.
És jogszerűtlen ez a helyzet, mert valóban az alkotmány, a kisebbségi törvény és az Alkotmánybíróság döntései írják elő, hogy a kisebbségi képviselet ügyét rendezni kell.
Negyedszer, tisztelt képviselőtársaim, a kormányjavaslat gyengéiről és pozitívumairól és ilyen értelemben a Fidesz jogi álláspontjáról engedjenek meg néhány szót.
A gyengékről:
Mindenekelőtt az, hogy május helyett ősszel legyen a kisebbségi választás, félő, képviselőtársaim, hogy ez egyenesen egy alkotmányellenes elgondolás. Ez ősszel gyakorlatilag felboríthatja a májusban kialakuló parlamenti erőviszonyokat, hiszen hány ország van, ahol nem 13, de még kevesebb képviselővel változik meg adott esetben a kormány és az ellenzék viszonya! Nem beszélve arról, hogy a javaslat egy választójogi nonszensz; például eltérő szabályok vonatkoznak az országgyűlési és a helyhatósági választásokra.
Tartózkodási engedéllyel, állampolgárság nélkül az önkormányzati választásokon lehet szavazni, az országgyűlésin nem. Ezt valahogy megpróbálja áthidalni az előttünk fekvő javaslat, de nem sikerül neki, tisztelt képviselőtársaim!
Az a nagyon megalapozott félelmünk van, hogy ősszel nem lehet kisebbségi választásokat tartani, anélkül, hogy az Alkotmánybíróság ne ítélné ezt megtarthatatlannak.
Második gyengéje a javaslatnak a három szavazólap, két szavazólap körüli vita. Itt Tabajdi Csaba az előbb már szólt arról, hogy a '94-es önkormányzati választáson milyen szavazatszámok alakultak ki a kisebbségek listájára vonatkozóan. De tudjuk azt, hogy ennek alapján egyes cigánypolitikusok 1,8 millió cigányról beszélnek Magyarországon; egyes szlovák politikusok, vezető önkormányzati politikusok 400 ezer magyarországi szlovák kisebbségiről beszélnek. Ha nagyon igyekszünk, akkor a végén valóban 10 millió magyarországi kisebbségi állampolgár lehet, ami, azt hiszem, nem célja ennek a jogalkotásnak.
Félő, hogy a kisebbségek is joggal vethetik fel, mikor fog bekövetkezni az, amikor három szavazólap van, hogy a többség tudatosan manipulálhatja a kisebbségi szavazást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem zárható ki a lehetőségek közül, hogy egy olyan politikai erő emelkedik fel, amelyik azt mondja, hogy ő a kisebbségeken keresztül fogja megpróbálni érvényesíteni a politikai céljait, és erre a kisebbségi vezetőket fel tudja használni, gyakran a gyenge legitimitások jóvoltából.
Harmadsorban, tisztelt Ház, megállapodtunk novemberben egy javaslatról, és ez a javaslat arról szólt, hogy a kisebbségeknek kérni kell a szavazólapot az előbb említett problémák orvoslása érdekében, tehát hogy nem mindenki kapja meg automatikusan, hanem a kisebbségek kérik. Konszenzus volt benne, szocialista párti képviselőtársaim! Ez a javaslat előáll azzal, hogy még kérni sem kell a szavazólapot, hanem mind a 10 millió állampolgár szavazhat majd a kisebbségi listára.
Azt kell mondanom, hogy a javaslat előterjesztői nem feltétlenül tiszta szándékkal ilyen nagylelkűek a kisebbségekkel szemben.
(10.00)
A regisztráció gyenge formája - lehet, hogy az erős is - jogilag is, politikailag is, mindenféleképpen szükséges a kisebbségi önkormányzatok legitimitásához. Ehhez képest alapvető visszalépés történt a mostani javaslatban.
Negyedszer: Gyengéje a javaslatnak az is, hogy... - az elmúlt években gyakran vitatkoztunk erről, s hol erre, hol arra billentünk, de az biztos, hogy jogszerűbb és logikusabb lenne, ha nem fix szavazatszám lenne, hanem valamilyen értelemben az országos listás mandátumhoz szükséges szavazatszám, vagy annak esetleges bizonyos százaléka kerülne meghatározásra a küszöb meghatározásakor.
Pozitívuma a javaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a következő hat pont:
Először is: a javaslat ténye. Örülünk annak, hogy ez a javaslat itt van az asztalunkon, mert végre meghozta a kormány és a kormánykoalíció a megfelelő politikai döntést. Én úgy gondolom, hogy a kisebbségeknek nem jár a parlamenti képviselet - mint ahogy azt nagyon sok publicista szereti ma mondani; nem jár nekik. De azt gondolom, hogy nem tekinthető jogi nonszensznek a kedvezményes kisebbségi parlamenti képviselet, mint ahogy jobboldali és baloldali dogmatikusok úgy fogalmaznak, hogy ez egy jogi nonszensz.
Azt hiszem, hogy ha a politikai akarat, a politikai szándék megvan hozzá, akkor kivitelezhető a megfelelő formájú kisebbségi parlamenti képviselet, és mi ennek örülünk. Ennek az elfogadására most itt szeretném megfogalmazni a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak a készségét.
Másodszor: A javaslat pozitívuma, hogy szavazásról van szó. Az elmúlt hetekben itt megfogalmazódtak olyan javaslatok, hogy delegálni kellene a kisebbségi önkormányzatokat a magyar parlamentbe. Nem lehet delegálni egy egykamarás parlamentbe, képviselőtársaim, még akkor sem, ha ez korlátozott mandátummal járna, bár a delegálás csak úgy képzelhető el, hogy korlátozott mandátummal járna; ugyanakkor a korlátozott mandátumnak a gondolata a kisebbségek vonatkozásában más okból nem fogadható el. Miért legyen a kisebbséginek kevesebb joga ebben a parlamentben, mint a többségi parlamenti képviselőnek? Mi indokolja azt, hogy ő például ne szavazhasson, amikor a korlátozott mandátummal kapcsolatban javaslatot tevők ezt megfogalmazzák?
Az egykamarás parlament logikájába a szavazás fér bele. A kisebbségi polgároknak a szavazás aktusával nyilvánvalóvá kell tenni, hogy milyen mértékű felhatalmazást adnak képviselőjüknek.
További pozitívuma a javaslatnak, hogy fenntartja az országos kisebbségi önkormányzatok monopóliumát. Az országos kisebbségi önkormányzatok listaállítási monopóliuma azért szükséges, képviselőtársaim, mert Magyarországon az elmúlt években a hatalmi manipulációnak a legkézenfekvőbb lehetősége az volt, hogy úgymond közéjük lőtt a kisebbségi szervezeteknek, előhúzta a kalapból a kormánypárti kisebbségi szervezetet.
A kisebbségi önkormányzatoknak azért történelmi a jelentőségük a magyar jogfejlődésben, mert egyértelművé teszi, hogy ki a legitim képviselője az adott kisebbségnek. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Felgyorsítom - még néhány mondatom lenne, elnök asszony, de igyekszem röviden a konklúziót megvonni.
Tehát pozitívum még mindenféleképpen az 5 százalékos küszöb eltörlése, a tizenhármas maximálás, illetve a szavazatkiosztásnak a módja.
A konklúziót abban vonnám meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány ugyan benyújtotta a javaslatot, ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy a májusi választásokra nem kívánja rendezni. Mi ehhez azonban módosító javaslatainkkal fel szeretnénk ajánlani a megfelelő lehetőséget.
Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
