HORN GYULA
HORN GYULA
HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyáltalán nem úgy ítélem meg, hogy ez üres, semmitmondó egy óra volt, mert azért az ellenzéki képviselőtársaink, koalíciósok is mondtak néhány nagyon fontos dolgot. (Zsigmond Attila: Is!) Tehát nem volt kárba veszett idő.
Torgyán József képviselőtársam! Nagyon jól emlékszem 1995 júniusára, amikor ön azt tette szóvá itt, ebben az épületben, ebben a teremben, hogy miért nem fogadott ilyen-olyan külsőségek között Clinton elnök. Idehozta a parlamentbe, igaz, már akkor, amikor még Washingtonban voltam, de utána is. Azt is a szememre vetette, hogy miért nem ültünk a kandallóhoz Clinton elnökkel (Derültség a kormánypárti padsorokban.) 1995 júniusában, amikor 35 fok meleg volt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ő mondotta itt, hogy nem volt kandalló. Akkor miért nem foglalkozhatom itt ezzel?! (Dr. Torgyán József: Azt nem mondtam, hogy fűtsenek be! - Derültség.) Lehet, hogy ezt gondolta, de ez az ön személyes dolga.
Képviselőtársam! Én egyébként mindenkinek hálás vagyok, aki segít ennek a kis országnak, ennek a kis nemzetnek. És Clinton elnök akkor segített - és nemcsak szavakban, hanem gyakorlatban -, amikor ez az ország a legnehezebb helyzetben volt, lásd a kemény, megszorító, stabilizációs intézkedések, és akkor segített a mi igényeink, kezdeményezéseink elfogadásában, amikor azzal szemben még nem volt egységes a nemzetközi közvélemény. Ezért tartozom elismeréssel akkor, amikor nemtelen támadás éri a partnerünket. Úgyhogy ezt fogom tenni hasonló esetben a jövőben is.
A másik: ami a stílust illeti, azért enyhült valamit. Igen, Pokorni úr, ahogy Szekeres Imre képviselőtársam, úgy én is visszautasítom Kökény Mihály nevében azt, amivel ön vádolja. (Pokorni Zoltán közbeszólása.) Azért én utasítom vissza, mert neki nincs joga most felszólalni. Sajnos, önökre gyakran jellemző - nem állítom, hogy mindegyikükre és mindig -, hogy olyanokat mondanak kormányzati képviselőkről, amik minden jó ízléssel ellentétesek. (Taps az MSZP padsoraiban.) Én csak óvom a Fideszt, komolyan, mert aggódom érte. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Pokorni Zoltán: Köszönjük, inkább az MSZP-ért aggódjon!) Óvom a Fideszt, nehogy ez a stílus teljesen eluralja, mert még veszít a választásokon abból a kevés támogatásból (Derültség a kormánypárti padsorokban.), amit szerez. De ezt majd, ha kell, megbeszéljük.
Torgyán József képviselőtársam! Stílusról beszélve: megkértem a munkatársamat, hogy tájékoztassa önt arról, amit egy képviselője művel a Belarusz Köztársasággal szemben. Ön nagyon határozottan intézkedett, odafordult Ukrajna budapesti nagykövetéhez (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az FKGP padsoraiból.), tényleg ahhoz fordult, képviselő úr, ott van a papír. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások.) És még arra is megkérte őt, hogy segítsen a kárpátaljai magyarok jogainak biztosításában. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Hát nem tudom, lehet, hogy a belarusz kormány ebben tud segíteni de mindenesetre a stílust illetően: mi nem itt csináltunk cirkuszt a parlamentben erről, hanem önhöz fordultunk, mint pártelnökhöz, frakcióvezetőhöz, hogy rendezze ezt a dolgot. Nem jó, ha két ország, két kormány között valamiféle viszály vagy ügy van úgyhogy ezzel együtt megköszönöm az ön gyors intézkedését, abban bízva, hogy erről most már a belaruszok is tudnak, nemcsak az ukránok... (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Hadd mondjam, még mindig jobb, mintha Burundi kormányához fordulna, hát képzeljék el... (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Stílusról beszélünk?!)
Fideszes képviselőtársam felszólalásában szerepeltek adatok. (Pokorni Zoltán felmutatja a KSH jelentését.) Egyen lepődtem meg, hogy minden adat '89-hez viszonyít minden mai adatot. Két dolgot nem értek. Azt nem tételezem fel a Fideszről, hogy annyira vonzódik az előző rezsimhez vagy '89-hez. Ezt azért nehezen tudnám elhinni. (Németh Zsolt: Ezt meghagyjuk neked!) De azt végképp nem értem, miért feledkeznek meg '90-94-ről. Itt volt a kormány előtt egy másik kormány, amelyet önök nemegyszer hazugnak neveztek. De azért mert hazugnak nevezték, attól még lehet ma is arról az időszakról beszélni. Nem muszáj, nem jó, de ha érdemes, akkor igen. Úgyhogy az adatai, képviselő úr, erről szólnak.
Privatizáció. Nem azt mondtam, hogy vizsgálatot indítok. Ez most vagy tudatos volt az ön részéről, vagy véletlen. Azt mondottam, hogy elemezzük, elemeztetjük a privatizáció elmúlt tízéves történetét. Erről szóltam. Ez nem vizsgálat. Mert ami kellett vizsgálat, arra ott van az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága, it-je és minden egyéb, és ez a kormány soha, semmilyen vizsgálati igénytől nem zárkózott el. Tehát nincs semmiféle joga bárkinek is olyan gyanúsítgatásokat kelteni, hogy valamiféle vizsgálatra van szükség. Ha pedig konkrétan van utalás, tessék ezt megfelelő formában megtenni, akár a felügyelőbizottságon, akár a miniszter asszonyon keresztül. Ígérem önnek, egyet sem hagyunk kivizsgálatlanul.
Torgyán József képviselőtársam idehozta ezt az izét... (Derültség a kormánypárti padsorokban.), a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikájának lényegéről szóló... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Van lényege?) Képviselő úr, amit elmondott, az közgazdasági halandzsa. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Isten bizony mondom, amit elmondott, az nem más. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Kádár Béla is nagyokat bólogat. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Képviselő Úr! Nem a kormány gazdaságpolitikája vallott kudarcot, hanem az ön koncepciója. (Dr. Torgyán József: Csak ez nem a Fővárosi Nagycirkusz, hanem a parlament, miniszterelnök úr!) Belelapozva ebbe, az a javaslatom, hogy rövidítse tovább, mert nagyon zavaros. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Dr. Torgyán József: Ez nem a Fővárosi Nagycirkusz, hanem a parlament, miniszterelnök úr!) Nagyon zavaros, képviselő úr, úgyhogy ha kívánja, segítenek a szakértőink. Tényleg, ha kéri, szívesen segítünk. (István József: Ez a szakértői kormány ezt csinálta! Ez gusztustalan!)
Ami a rossz reálgazdaságot, meg hasonlót illeti, amit Boross Péter képviselőtársam mondott: magyarázza már meg nekem valaki, aki ilyeneket állít, Boross úr, hogy minek alapján növekedett ilyen jelentős mértékben a termelékenység. Minden nemzetközi partner elismeri, hogy Magyarországon a legdinamikusabb és a legnagyobb ütemű a termelékenység növekedése. Ha ez a reálgazdaság olyan zavaros lenne, akkor hogyan tudná ezt produkálni? Magyarázza meg azt, amit már részben Szekeres Imre is említett, hogy egy olyan ágazati struktúra jött létre, amely hallatlan nagy teljesítményt tud felmutatni az export terén, és ezen keresztül az ország helyzetének javításában. És csúcstechnikáról, -technológiáról van szó, tehát nem arról van szó, hogy ki van szolgáltatva a mindennapi konjunkturális feltételeknek, hanem több évre szólóan megalapozott a fejlődése. Azért legyenek kedvesek a számokat, a tényeket nézni!
A Duna ügye. Pokorni úr azt mondotta, hogy érzelmileg kötődöm. Igen. Én érzelmileg kötődöm a Dunához. Vonzódom a Dunához. Lehet, hogy önök nem. És a közös hasznosítás azt jelenti a Magyar Köztársaság számára, hogy visszaszerezzük a Dunát. Miért kell ezért bárkit is kárhoztatni? Azt szerezzük vissza, amit önök elveszítettek. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban. - Szöllősi Istvánné: Úgy van!)
A másik. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Igen. Még egyszer nem akarom mondani, hogyan szavaztak, mert önök annak idején ellene szavaztak a szerződés felbontásának mint ellenzék. Csak azt nem értem, hogy utána mi történt, milyen fordulat következett be a Fidesz magatartásában. (Németh Zsolt: Lapos volt!) Az alkotmányra hivatkozva: amikor államközi és kormányközi megállapodásokról beszél, tudja jól ön is - vagy ha nem, nézzen utána -, hogy kormányközi megállapodást kormány köt, és előkészíti az államközi szerződéseket (Dr. Kutrucz Katalin: Ki kötötte a szerződést?), ezt írja elő az alkotmány. És a parlament hagyja jóvá. Ezt készítjük elő, és valahol '99-ben - ez nem napi ügy, és nem a választások kérdése - olyan szerződéstervezetet akarunk letenni vagy fog letenni az új kormány a parlament elé, amely valóban kifejezi mindazokat az értékeket és érdekeket, amelyekről beszéltem a napirend előtt. Ezt akarjuk.
Nagyon kérem a Fideszt mint ellenzéki pártot (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Az is marad!), mint olyant, amelynek van határozott véleménye a dolgokról, hogy segítsen ezt tető alá hozni. Állítom, önöknek is hasznos lesz a dolog hosszú távon, de még rövid távon is. (Németh Zsolt közbeszólása.) Segítsenek és ne akadályozzanak!
(16.50)
Végül még valamit! Boross úr, Torgyán József és mások is említették, hogy az emberek milyen áldozatot hoztak azért, hogy ma eredményekről tudunk szólni. Hölgyeim és uraim, erről beszélni igazán mi tudunk, mert ott vagyunk az emberek között! Sokak elmondják és szemünkbe panaszolják azt, hogy milyen nyomorúság nyomja őket. (Zaj a jobb oldalon. - Dr. Pusztai Erzsébet: Mi nem tudunk róla, mert mi nem ott vagyunk!) Nemcsak beszélünk itt az emberekről, hanem meg is fogalmazzuk számukra a válaszokat a kérdésekre. (Dr. Pusztai Erzsébet: Egyszerűen elképesztő!) De azt tapasztaljuk, hogy a közvélemény döntő többsége ma úgy érzékeli, van esély, van remény a javulásra. Legalább ezt, ezt a hitüket ne vegyék el önök a maguk szövegével! Erre tisztelettel kérem önöket! (Taps az MSZP padsoraiban.)
Elnök úr, köszönöm szépen. (Dr. Pusztai Erzsébet: Éljen és virágozzék! - Taps az MSZP padsoraiból. - Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)
