VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Egy megjegyzéssel kezdem, mert meg kell köszönnöm a házbizottságnak azt, hogy nem az esti, nem az éjszakai órákban, hanem most, nappal folytathatjuk azt a vitát, amely igenis nagyon hasznosan a foglalkoztatással kapcsolatos törvényjavaslat jobbá tételét szolgálja.
A fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről szóló, most vitatott törvényjavaslat jól illeszkedik az elmúlt időszak, az 1994-98-as parlamenti ciklus munkaügyi törvényalkotásának rendszerébe. Azért hangsúlyoztam a "rendszerét", mert Győriványi képviselőtársammal ellentétben szerintem ebben a ciklusban - és hangsúlyozom, az eddigi törvényjavaslatokra vonatkozóan - ez a fajta törvényalkotás igenis átgondolt, jól előkészített volt, és rendszerszemléletű gondolkodást tapasztaltam. Hasonlóan nem tudok egyetérteni Győriványi képviselőtársamnak a családi vállalkozással és a szakképzéssel kapcsolatos észrevételeivel sem, hiszen a munkaviszonnyal és a munkavállalással kapcsolatos egyéb jogviszonyok keretei között kell erről az ügyről beszélgetnünk. Nem keverhetők össze, és éppen a rendszerszemlélete miatt nem is keverhető össze az ottani, foglalkoztatásnak minősíthető - jogilag nem - ügyekkel.
A munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentését szolgálja ez a törvényjavaslat is, hiszen az eddigi törvényalkotásunkban főleg ez volt a jellemző, tehát a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentése, és az európai uniós munkaügyi jogharmonizációs elképzeléseink szolgálata. Az eddigi, a '95-97-es, a munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítások sorából Filló képviselőtársamhoz hasonlóan én is megemlítek néhányat. Én nagyon fontosnak ítélem azt, hogy munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. A fizetés nélküli szabadságról visszatérők bérezése szinten tartásának egyfajta garanciája is ezt szolgálja, de kiemelem a terhes nőket, a gyermeküket nevelőket a gyermek hároméves koráig megillető munkaügyi védelmet, a munkáltató személyében bekövetkezett változással, a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos előírások kedvező változását, a munkavállalói érdekképviseletek erősítését; és itt nemcsak a szervezeti, hanem a tartalmi változást is kiemelem.
A fiatalkorúak munkajogi védelmének kiterjesztését 1998. június 1-jétől, az iskolai szünet kezdetétől tervezi a törvényjavaslat bevezetni, éppen azért, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretei között - például a szünidei foglalkoztatás, a szünidőben végzett munka - is biztosított legyen a munkaügyi védelem, tehát várhatóan csökkenthető lesz a fiatalkorú munkavállalók kiszolgáltatottsága is.
Nem kívánok az előttem felszólalók gondolataival tovább foglalkozni, és nem akarok ismétlésekbe sem bocsátkozni, de azt kiemelem, hogy lépésről lépésre át kell vennünk az Európai Unió munkaügyi szabályait és gyakorlatát. A miniszter úr is említette, hogy a foglalkoztatás alsó korhatárával kapcsolatos alapvető szabályozást a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 138. számú egyezménye tartalmazza, amelyet várhatóan ma délután, a szavazás során határozatunkkal meg is fogunk erősíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy az eddigi munkaügyi törvényalkotásunk gyakorlatához hasonlóan ezt a törvényjavaslatot is fogadjuk el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
