DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatási reform újabb állomásához érkeztünk most, amikor az ügyvédekről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a parlament. Az igazságszolgáltatási reform céljaként kitűzött hatékonyabb és gyorsabb ítélkezés, az eljárásjogok átalakulása szakmailag jól felkészült, korszerűbb feltételek között dolgozó, új feladatokat és szerepeket is ellátó ügyvédi kart igényel.
Az ügyvédekről szóló törvényjavaslat abba a jogalkotási folyamatba is illeszkedik, amelyek a közjegyzőkről, a végrehajtásról, ezen belül az önálló bírósági végrehajtók kamarájáról és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvények fémjeleznek. Az igazságszolgáltatás bíróságon kívüli szereplőire vonatkozó jogi szabályozás áttekintésének sorában most az ügyvédség következett.
(10.20)
Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosítására 1991-ben került sor. Ez a módosítás új korszakot nyitott az ügyvédi hivatás szabályozásában. Elismerve az ügyvédi magángyakorlatot, megszüntette a munkaközösségi szerveződést, lehetővé tette az ügyvédi tevékenység egyéni ügyvédként, illetve ügyvédi irodában való folytatását. A módosítás az ügyvédi kamarai felvételre való jogosultságot mint alanyi jogot szabályozta.
Az új jogszabály hatására átalakulás kezdődött az ügyvédi karban. Az ügyvédi pályát választók száma jelentősen emelkedett, 1800 főről mintegy 7200 főre, az ügyvédi tevékenység folytatása sokszínűbbé vált. Ma már az új struktúra az egyéni ügyvédtől a nagy külföldi irodákkal is társuló ügyvédi irodáig terjed, a különböző szakterületekre specializálódott ügyvédek széles palettájával találkozhatunk.
A fejlődésnek, mint mindenütt, itt is vannak azonban árnyoldalai. Nem tagadhatjuk, hogy részben a módosítás következtében, a más jogászi pályákról való beáramlás miatt is, bekerültek az ügyvédi karba erre a hivatásra nem eléggé felkészült személyek is.
Az ügyvédekről szóló szabályozás reformját az ügyvédi kar is szükségesnek érezte. Az ügyvédi kamara képviselői folyamatosan részt vettek a kodifikációs munkálatokban, napi munkakapcsolat során közösen alakítottuk ki a törvényjavaslat rendelkezéseit. Szakmai segítségükért, az ügyvédség jövőjét szem előtt tartó kiállásukért, a korszerű törvény kialakításáért folytatott munkájukért az ügyvédi kamara vezetőinek és az előkészítésben közreműködő tagjainak ezúton is köszönetet mondok. Engedjék meg, hogy külön kiemeljem dr. Horváth Jenő urat, az Országos Ügyvédi Kamara elnökét és dr. Bánáti János urat, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek áttekintésekor elsőként szeretnék szólni az ügyvéddé válás feltételeinek változásáról. A törvényjavaslat továbbra is elismeri az ügyvéddé válás alanyi jogát, ami azt jelenti, hogy ha az ügyvédi hivatást választó a törvényben foglalt feltételeknek megfelel, az ügyvédi kamarába fel kell venni.
Az újonnan megfogalmazott feltételek nem változtatnak a szakmai és működési követelményeken sem - például jogi szakvizsga, ügyvédi iroda -, viszont erősítik az etikai elvárásokat. A javaslat szerint nem vehető fel az ügyvédi kamarába, aki életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. Etikai szempontú szigorítást jelent az is, hogy akit az ügyvédi kamarából fegyelmi vétség miatt kizártak, nem vehető fel, csak ha a határozat jogerőre emelkedése óta tíz év eltelt.
Céljaink szerint e rendelkezések azt hivatottak szolgálni, hogy az ügyvédi karba e hivatásra jól felkészült, méltó szakemberek kerüljenek. Ezáltal az ügyvédi kamara kezébe hatékony eszköz kerül, hogy a köztudomásúan nem az ügyvédi karba való személyeket kiszűrje. A jelentkezők oldaláról védelmet nyújt az esetleges megalapozatlan döntések ellen, hogy a törvényjavaslat az ügyvédi kamara határozata ellen bírói utat enged.
Az ügyvéddé válás feltételeinél fontos kérdés a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályozás. A hatályos törvényerejű rendelet kizárólag magyar állampolgárok felvételét teszi lehetővé az ügyvédi kamarába. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkra, a Magyarországon már működő külföldi irodákra is figyelemmel kell lennünk, ezért a javaslat kétirányú kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az egyik, hogy az ügyvéddé válás feltétele továbbra is a magyar állampolgárság, azzal a kitétellel, hogy kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Így ha valamely országgal nemzetközi szerződés jön létre e tárgyban, feltételezve, hogy a nemzetközi szerződésben a magyar ügyvédek is felmentést kapnak a másik országban az állampolgársági feltétel alól, a külföldiek is felvehetők lesznek az ügyvédi kamarába. Amikor pedig Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, a csatlakozási szerződés lesz az a nemzetközi szerződés, amely az eltérő rendelkezést tartalmazhatja.
Ezen nemzetközi megállapodások létrejötte előtt is, kiindulva abból, hogy külföldi ügyvédi irodák - bár kereskedelmi képviseletként - már jelen vannak Magyarországon, a javaslat lehetővé teszi az úgynevezett külföldi jogi tanácsadók működését. Ez jelenti a másik irányú kompromisszumos megoldást. A külföldi jogi tanácsadó külföldön ügyvédi bejegyzést nyert személy, aki a javaslatban meghatározott tevékenységét magyar ügyvéddel, magyar ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. Az együttműködési szerződés létrejöhet a külföldi jogi tanácsadó külföldi irodájával is, elősegítve a magyar és külföldi irodák közötti kapcsolatok szerveződését. A javaslat meghatározza a külföldi jogi tanácsadó által Magyarországon végezhető tevékenységi kört. A külföldi jogi tanácsadókról a kamara névjegyzéket vezet, és a kamara a külföldi jogi tanácsadóval szemben fegyelmi eljárás lefolytatására is jogosult. Az ügyfelek informálását szolgálja, hogy a külföldi jogi tanácsadó munkája során köteles kifejezésre juttatni ezt a minőségét, és nem keltheti azt a látszatot, mintha magyar kamarai tag lenne.
A külföldi jogi tanácsadóra vonatkozóan szeretnék utalni arra, hogy ez a szabályozás nem sérti azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország a világkereskedelmi szervezet keretében a szolgáltatások kereskedelméről létrejött általános egyezményben, az úgynevezett GATT-egyezményben vállalt, nem sérti továbbá az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodásban foglaltakat.
Az amerikai kereskedelmi kamara észrevételeket tett a törvényjavaslat ezen részére, véleményüket figyelembe véve változtattunk a külföldi jogi tanácsadó és a magyar ügyvédi iroda közös névviselésére vonatkozó szabályokon. A szabályozást kiegészítettük a külföldi jogi tanácsadók önálló névviselésének lehetőségével, miszerint tevékenysége során a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.
Pontosítottuk a kereskedelmi képviseleti és a külföldi jogi tanácsadói forma szétválasztását. A kiegészítés kifejezi, hogy a kereskedelmi képviselet formájában történő tevékenységet, amelyet a GATT-egyezmény lehetővé tesz, a külföldi jogi tanácsadóra vonatkozó rendelkezések nem érintik. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek számára továbbra is fennmarad a fióktörvényben az 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott tartalommal a kereskedelmi képviseleti formában való működés, és új lehetőségként nyílik meg a külföldi jogi tanácsadói tevékenység folytatása.
A gyakorlat igényelte az alkalmazott ügyvéd kategóriájának bevezetését, amely nem ismeretlen jogunkban. Más indíttatásból ugyan, de hasonló tartalommal az 1937. évi IV. törvény már rendelkezett a helyettes ügyvéd intézményéről. Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag, és tevékenységét más ügyvéddel, ügyvédi irodával fennálló munkaviszonyban végzi. Az alkalmazott ügyvéd megbízást kizárólag az őt foglalkoztató ügyvéd részére adott megbízás alapján végezhet, a munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.
Az ügyvédi irodával kapcsolatos új szabályozást a bevezetőben említett jogfejlődés igényelte. Az ügyvédség egyre szerteágazóbb feladatai új típusú ügyvédi irodát tesznek szükségessé. Természetesen azt gondoljuk, hogy a klasszikus ügyvédi tevékenységnek is meg kell maradnia, és ki kell szolgálnia az ügyfelek ilyen igényeit is, azonban a gazdasági élet egyre erősebb változásának is meg kell felelni. Ezért a korlátolt felelősségű társasági formához hasonló irodában a tagok felelőssége elválik az ügyvédi iroda kötelezettségeiért, illetve a tagok ügyféllel szembeni kártérítési kötelezettségeiért való helytállásban.
(10.30)
A szabályozás szerint a tag felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségeiért a tag nem felel, de az ügyféllel szemben az iroda felelőssége mellett ugyanúgy felelősséggel tartozik az okozott kárért, mint az egyéni ügyvéd. Új szabály, hogy az ügyvédi kamara az irodáról névjegyzéket vezet, a névjegyzékbe való bekerüléshez teljesíteni kell a törvényben meghatározott feltételeket - alapító okirat, irodavezetés szabályainak rendezése stb. A felvétel, illetőleg a névjegyzékből való törlés szintén a kamara jogosítványait erősítve segíti az ügyvédi tevékenység szakmai tisztaságának megőrzését.
A kirendelt ügyvédekkel kapcsolatos nehézségek nem ismeretlenek. A kirendelt védő alacsony díjazása csak egyik aspektusa ennek a kérdésnek, melynek egyéb, a büntetőeljárás területére eső vetülete is van. A kérdés aktualitását erősíti az ombudsman jelentése is, amely több visszásságra hívta fel a figyelmet. E kérdés megoldása érdekében a kamara a kirendelt ügyvédekről jegyzéket vezet, amit a hatóságok rendelkezésére bocsát. A kirendelt védői jegyzék összeállításánál a kamara az egyenlőség elvét alkalmazza. A kirendelt védői tevékenység tartalmi követelményeit erősíti a törvényjavaslat a kirendelt védő kötelezettségeire, a kirendelt ügyvéd helyettesítésére, a kirendelt ügyvéd felmentésére, az ügyvédi ügyelet biztosítására vonatkozó részletszabályokkal.
A javaslat nem változtat az évtizedek óta kialakult, történelmi hagyományokkal rendelkező ügyvédi kamarai struktúrán. A területi kamarák a megyei bíróságok illetékességi területéhez igazodnak, országos szinten pedig a Országos Ügyvédi Kamara jár el. A javaslat szabályai a köztestületiségből eredő feladatokat írják elő. E körben a jogrendszerünkben már kialakult, a többi kamarára is jellemző szabályozást vettük figyelembe.
A törvényjavaslat mindezeken túlmenően a jelenleg hatályos rendelkezések szigorításával, az egyes szabályok törvényi szintre emelésével - például letétkezelés szabályai -, egyes fogalmak pontosításával - például az ügyvédi tevékenység fogalma - a visszásságok megakadályozására törekszik. Reményeink szerint sok esetben tisztább képet, jobb fogódzókat nyújt a jogalkalmazóknak, és elősegíti e nemes hivatás megfelelőbb gyakorlását az ügyvédek számára. Az ügyvédi kar etikai színvonalának növelésével pedig hozzájárul a jogkereső közönség biztonságához, az ügyfelek elvárásainak felkészültebb teljesítéséhez.
Tisztelt Országgyűlés! A kivételes eljárás keretében az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a törvényjavaslatot és az ehhez benyújtott módosító javaslatokat. A bizottság által támogatott javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az új ügyvédi törvény megfeleljen a mai követelményeknek, és jól szolgálja az ügyvédi tevékenység fejlődését.
Kérem, hogy az Országgyűlés az ügyvédekről szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa a Magyar Köztársaság törvényei közé. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
