DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nagy érdeklődéssel hallgattam Bernáth Varga Balázs képviselőtársam hozzászólását, és meg kell mondani őszintén, hogy nagyon nagy mértékben egyetértünk irányzatokkal, de volt azért egy-két pont, aminek a hangsúlyozását nagyon túlzottnak éreztem.
Az egyik az, hogy tudomásul kell vennünk, az elmúlt négy évben jelentősen csökkent Magyarországon a redisztribúció jelentősége, mintegy 18 százalékkal csökkent, és ez kifejezetten a decentralizációs hatásokat erősíti.
A másik az, hogy amikor azt mondja, hogy hasraütésszerűen, hasraütés-alapon történik milliárdok beruházása az országban, én azt gondolom, hogy egy ilyen piacgazdaságra orientált országban egy ilyen kijelentést tenni, ez egyfajta tervgazdasági visszasírást, visszavágyást jelent, és azt gondolom, hogy ezen a téren semmiféleképpen visszafordítani nem volna szabad a valóságot, még akkor sem, hogyha a központi területfejlesztési eszközöket növelni kéne.
Ami az eszközök arányát illeti, azt mondta képviselőtársam, hogy 4 százalékra kívánnák ezt emelni. Igen, valóban, európai országokban nagyon sok helyen 2 és 4 százalék között van, viszont tudomásul kell venni, hogy azokban az országokban van így, ahol ennek több mint 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza, és nem a saját nemzeti költségvetésük. Ma Magyarországon a nemzeti költségvetésnek 2,5 százaléka közvetett, és 0,2-0,3 százaléka közvetlen területfejlesztési eszköz. Ez azt jelenti, hogy összességében a magyar költségvetésben elérjük már azt az átlagot - összességében közvetetten -, mint az európai átlag. Várjuk a társfinanszírozás valódi megjelenési lehetőségét.
Még egy dologra szeretnék utalni: többször, több előadó dramatizálja a magyarországi területi különbségeket. Igen, mindenkinek fáj, hogy történelmi különbségek vannak, és valóban jelentős különbségek vannak az ország fejlettségén belül. De ma Németországban 6,5-szeres a különböző térségek közötti GDP-különbség, egy hozzánk hasonló országban, Portugáliában pedig a fejletlen és a fejlett között 2,5-szeres a különbség. Ma Magyarországon 2,38, tehát nem szabad dramatizálni.
Ami Budapest túlsúlyát jelenti, Magyarországon 181 százaléka az átlagosnak a budapesti fejlettség, ugyanez Prágában 150, a fejlett Európai Unióban pedig 160. Természetesen Budapest nyertese volt az átalakulásnak, mert a legfejlettebb régió volt, csak dramatizálni nem szabad ezt a környéket, mert ezeken a térségeken belül is óriási különbözőségek találhatók.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.)
