PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Igen tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy-nagy várakozás előzte meg ennek a koncepciónak a tárgyalását, különösen azokon a területeken, amelyek az elmúlt évben valamilyen okból hátrányos helyzetbe kerültek. Amikor 1996-ban elfogadtuk a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényt, megfogalmazódott egy, az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő, a térségi és helyi közösségek területfejlesztési elképzeléseivel összehangolt, nemzeti területfejlesztési koncepció igénye.
Őszinte örömömre szolgál, hogy ez a határozattervezet a tisztelt Ház elé kerül, s remélem, még ebben a ciklusban el is fogadjuk. Miért vagyok bizakodó? Mert úgy ítélem meg Komló város és további 45 település országgyűlési képviselőjeként, hogy érvényesül ezen koncepcióban az a törekvés, mely szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek nem alárendelten, hanem egymással összhangban fognak fejlődni, hogy valóban mérséklődni fognak a területi egyenlőtlenségek, hogy csökkenni fog a jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek száma, és gyorsan bekapcsolódhatunk a turizmusba - különösen a falusi turizmus fellendülésével -, a keleti Mecsek kiváló adottságokkal, nagy vonzerővel rendelkező, de még kissé elmaradott települései is. Ehhez pedig egy komplex infrastruktúra kiépítésére van szükség, amire a koncepció is utal.
A kilencvenes évek a beruházások recesszióját hozták Baranya megyében is. Különösen igaz ez Komló esetében, amely többszörös hátrányt szenvedett a gazdasági átalakulás során. A város gazdasága oly mértékben alapozódott a bányászatra, hogy a szénbányászat megszűnése az ipari beruházások szinte teljes leállását vonta maga után. Különösen súlyosan érintette a várost, hiszen míg 1980 és '90 között színházterem, ifjúsági ház, sportcsarnok épült, addig '92 és '96 között az 50 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás mindössze kettő valósult meg, egy óvoda épült és az ivóvízhálózat bővült. Jelenleg is szerkezetkészen áll több mint hat éve egy uszoda; sajnos a városnak nincs annyi önerője, hogy ezt be tudja fejezni. Városunkban a bányászat mellett az egyéb iparágakban létesült termelőüzemek is sorra megszűntek, így a szükséges infrastrukturális fejlesztések anyagi háttere is elsorvadt.
Önálló képviselői javaslatom révén Komló és térsége visszakerült a hátrányos helyzetű kistérségek, a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben az ipari szerkezetátalakítás térségei körébe, ami differenciált módon biztosít többlettámogatást a területfejlesztés rendelkezésre álló központi forrásaiból. Bízunk benne, hogy ez az összeg évről évre növekedni fog, hisz a bányászat visszafejlesztése óriási gondokat jelent a térségnek.
A koncepcióban megfogalmazódott válságkezelő program megalkotására már most szükség van, mert a bányáknak 2000 második felében történő bezárása nemcsak a jelenlegi 1600 főt érinti, hanem azokat a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek valamilyen formában beszállítói voltak a bányaüzemnek, de hátrányosan érinti azokat a kiskereskedőket, akiknél potenciális vásárlókként jelentek meg az itt dolgozók. Ugyanakkor kihatással lehet a bányabezárás a környező kistelepülések közlekedési ellátására, hisz a bányászjáratok megszüntetésével teljesen gazdaságtalanná válik néhány Volán-járat, és az esetleges megszüntetésük további gondot jelent az amúgy is ellehetetlenült falusi lakosságnak.
Jelentősen fejlődött a telefonhálózat, megindult térségünkben a gázprogram, így egyre több településen álltak át a gázfűtésre. Ugyanakkor óriási gondot okoz, hogy ezekben az aprófalvas térségekben milyen nagy gond a szennyvízelvezetés. Az európai uniós csatlakozásunk egyik feltétele a szennyvízelvezetés megoldása, ugyanakkor a magyar rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a 2000 fő alatti települések állami támogatásban részesüljenek ilyen irányú beruházásaik megvalósításában.
Javaslom és módosító indítványom is erre irányul, hogy ahol nem valósíthatók meg az e célra létrehozott önkormányzati társulások valamilyen formája, ott mentesüljenek ez alól a kistelepülések, különösen abban az esetben, ha gyökérzónás szennyvíztisztító berendezések megépítését tervezik. Választókörzetemben 36 olyan település van, ahol a lakosság létszáma nem éri el az ezer főt.
(10.40)
Ezek döntő többsége állami támogatás nélkül belátható időn belül képtelen saját erőből megoldani ezt a problémát. Legtöbb helyen kiengedik a patakokba, a földre, károsítva a környezetüket, nem egy esetben saját ivóvízbázisukat.
Örömmel olvastam a koncepcióban, hogy a kormány kiemelt fontosságú feladatnak tekinti Pécs, Komló térségének kinyitását egy gyorsforgalmi úttal északnyugat felé, az érc- és szénbányászat megszűnésével létrejött ipari válsághelyzet mielőbbi megoldása érdekében. A koncepció szerint a Pécs-Komló M7-es út megvalósítása már középtávon is indokolt. Véleményem és Baranya megyei képviselőtársaim véleménye szerint minél előbb szükséges lenne elkezdeni - ahogy mi nevezzük: a DUTAP - a dunántúli autópálya megépítését. Hiszen nemcsak Pécs és Komló, hanem Kaposvár és Dombóvár jobb és gyorsabb megközelítését jelenthetné, ezáltal az ország déli régiója is rövidebb idő alatt elérhető lenne a fővárosból.
Hadd mondjak el egy érdekes példát. Komlón valamikor a bányászok egy melegvizes forrásból kapták a melegvizet, ahol fürödni tudtak. Ez a víz kiválóan alkalmas ásványvíznek magas fluortartalma alapján. Izraeli befektetők érkeztek többször a városba, többször tárgyaltunk, mintegy 30 millió üveg palackozására lenne elegendő ez a vízmennyiség. Sajnos az ötödik tárgyalás után azzal mentek el, hogy: Páva úr, ha egyszer megvalósul az, hogy előbb jutunk le Budapestről Komlóra, mint Izraelből Budapestre, akkor vissza fogunk térni. Sokat jelent az, hogy könnyebben elérhető legyen a fővárosból ez a térség.
Ugyanakkor foglalkozni kellene a pécs-pogányi repülőtér polgári repülőtérré fejlesztésével, hiszen ez is egy kitörési pontja lehet a térségnek. Mindezek megoldásával megszűnne a térség viszonylagos elszigeteltsége, további fejlődést adhatna a mohácsi vállalkozói területnek, a mohácsi Duna-út esetleges megépítésének, a pécsi ipari park, majd a létrehozandó komlói és sásdi ipari park és a Hegyhát fejlődéséhez. Meggyőződésem, hogy a gyorsforgalmi út megépítésével könnyebben megvalósíthatók az ipari szerkezetváltással összefüggő elképzelések, amelyeket a koncepció a térségben folyó ipari tevékenységekhez kapcsolódóan határoz meg. Így Komlón könnyebben valósíthatók meg az autóiparhoz kapcsolódó különböző mélységű kooperációk, beszállítói hálózat fejlesztése a járműipari alkatrészgyártásban és összeszerelésben, valamint a környezetvédelmi iparág kialakításában, technológiai fejlesztésükben, korszerű tisztító- és leválasztó-berendezések gyártásában, amellyel a koncepció foglalkozik. Az egész környéken hagyományokra épülő cipő-, bőr- és ruhaipar, valamint a festékipar gyorsan megtalálná a gyakran még munkanélküli szakembergárdát.
A Hegyhátban nagy hagyományai vannak a kisállattenyésztésnek. Sásdon a kacsa- és a libatenyésztés, Mágocson a pulyka- és a csirketenyésztés hagyományaira építve nemcsak az élelmiszer-ipari gépgyártás, hanem a -feldolgozás is megvalósítható lenne.
Összességében úgy ítélem meg, hogy egy olyan határozatot tárgyal az Országgyűlés, amely jó szolgálatot tehet az elmaradott térségek felzárkóztatásának, hazánk európai uniós törekvéseihez. Egyaránt megfogalmazza a feladatokat a környezetvédelem területén, ahol a víz, a levegő és a termőföld védelme kiemelt feladat. A humán-infrastruktúra területén a háziorvosi és a házi-gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése mellett fontos feladat, hogy a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kívánja a koncepció a szociális válságkezelő programokat, így a szociális földprogramot, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését.
Foglalkozik a határozattervezet az ipari térségekben a szerkezetátalakítás elősegítésével, az elmaradt beruházások pótlásával, azzal, hogy állami eszközök bevonásával is segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszerének kialakítását. Fontosak az agrárgazdaság területén megfogalmazott elképzelések a vidéki népesség életszínvonalának javítására; a népesség helyben tartása céljából hozandó intézkedések: a vidéki népesség képzése, oktatása, a falvak és a tanyák megújítása; a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztése.
Ugyanakkor nagyobb támogatást kellene nyújtani a rengeteg zsáktelepülés összekötő útjainak megépítésére. Körzetemben évek óta a saját rész előteremtése okoz gondot Szalatnak, Köblény és Alsómocsolád kisközségeknek ahhoz, hogy összekapcsolódjanak Bikallal, és ezáltal egy nagyobb rendű főközlekedési útvonalhoz tudjanak kapcsolódni. Vagy módosítani kellene rendelkezéseinket egy olyan kisközség ügyében, mint Szárász, ahol összesen 91 ember lakik, és össze lehetne kapcsolni a Tolna megyei Lengyellel. Saját részként nem fogadható el a fennálló rendelkezések nyomán a mintegy 9-9,5 millió forintos útépítési anyag, amely ha saját részként elfogadható lenne, mind a két megye meg tudná adni a támogatását, és ez a kistelepülés is egy kicsit a nagyvilág felé tudna nyitni.
A területfejlesztés alapvető feladata a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetátalakítás és a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek felzárkóztatása. Ezért a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére területileg differenciált módon többletköltséget kell biztosítani és megakadályozni a további válságterületek kialakulását.
(Az elnöki széket dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A koncepció véleményem szerint ennek az elképzelésnek jól megfelelt, ezért ezt támogatom, és javaslom az elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
