DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az M0-ás körgyűrű megépítése már a hetvenes évek óta szerepel az országos közúthálózat fejlesztései között és a fővárosi általános rendezési tervben. Ez az útvonal az Európai Unió által a közép-európai térségben kijelölt tíz, úgynevezett európai korridor vagy európai folyosó közül kettőnek is a része. Az M0-ás körgyűrű első lépéseként, mint ismert, a déli szektor készült el. A '94. évi forgalomba helyezés óriási tehermentesítést eredményezett az M1, M7, Bocskai út, Petőfi híd irányába, különösen a nemzetközi tranzit-teherforgalom tekintetében. Tehát itt egyértelműen - ezt képviselő úr is tudja - egy óriási átrendeződés történt. Ma az M0-ás déli szakaszának forgalma minden elképzelést felülmúlóan jelenleg már eléri a napi 40 ezret.
Lényegében két fő indoka volt annak, hogy az építés a déli szektor elkészültét követően északon folytatódott. Egyrészt az, hogy a 2. számú főút új nyomvonala mind a fővárosi úthálózathoz, mind pedig az országos közúthálózathoz kapcsolódóan ennek a 9 kilométer hosszú északi szakasznak a megépítésével kapcsolható össze. Tehát magyarul itt az M0-ás egyenlő az M2-es út befejező szakaszával, az M2-es és M3-as közötti szakasszal, de hát természetesen ez maga az M0-ás építése. Másrészt a 40 kilométer hosszú keleti szektorban az előkészítés és építés folyamatát az önkormányzatok nyomvonalvitái éveken keresztül akadályozták. Erről több ízben itt, a parlamentben is beszámoltam.
A közelmúltban a főváros vezetésével történt megállapodás alapján - végre itt van a kezemben a megállapodás aláírt szövege, aláírta a főváros, a minisztérium, az Agglomerációs Tanács és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke - arra nyílt lehetőség hosszú, többéves küzdelem után, hogy a keleti szektor nyomvonalát végre kijelöljük és az előkészítő munkák megkezdődjenek. Számunkra az M3, M5 közötti M0-ás szakasz megvalósítása semmivel sem kisebb jelentőségű - sőt! -, mint az északi szektor megépítése.
A forgalmi adatokat illetően a vizsgálatok szerint az M1-es, M7-es autópályák, valamint a 6-os számú főút irányából Dél-Budáról az összforgalom mintegy 26 százaléka megy át a város főútjain az M3-as felé. Ez azt jelenti, hogy az érkező napi 14 ezer járműből mintegy 3600 gépkocsi jut el Észak-Pestre, így a kétirányú átmenő forgalomban naponta 7200 jármű közlekedik, amelynek többsége valóban a Hungária körutat veszi igénybe. A Lágymányosi híd, Könyves Kálmán körút átadása átmenetileg valóban előidézte a 6. számú főút bevezető szakaszának forgalomnövekedését. Ennek következményeit enyhítik a főváros által tervezett beruházások. Ezek: a Dél-Budán jelentkező gondokat enyhítendő - a térség nem megfelelő kapacitású úthálózata folytán - a fővárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint 1999-re kétszer kettő sávra bővítik az Andor utca-Galvani úti útvonalat, valamint a 6-os számú főút bevezető szakaszát. Ezzel gyakorlatilag megoldódik Dél-Buda tranzitforgalmának átvezetése.
De azt el kell ismerni, hogy nem ez az igazi megoldás, a végleges megoldást a keleti szektor, tehát az előbb említett M3-as, M5-ös közötti szakasz megépítése hozza. Az előkészítés megkezdődött, az előkészítés után 2000-2001 körül kezdődhet meg az építkezés. Az Útalapból minden lehetőség meglesz arra, hogy ez - néhány éven belül befejeződve - egy óriási, valamennyi európai észak-kelet-dél-nyugat irányú (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) úthálózat középpontjába levezesse ezt a forgalmat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem az interpellációra adott válasz elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
