TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Mindenekelőtt a 6. és a 8. pontban megfogalmazott módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni. Azzal szeretném kezdeni, hogy az az érdemi különbség a 6. és a 8. pontban megfogalmazott és a vita első szakaszához tartozó módosító indítványok között, hogy míg az első szakaszban érintettek arról szóltak, ami a céljuk, hogy megpróbálják valamilyen módon - jól vagy rosszul - körbeírni azt a tevékenységet, feladatsort, amit ez a hivatal elvégez, addig a 6. és a 8. pontban megfogalmazott módosító indítványoknak egyetlen céljuk van: megpróbálni valamilyen módon elrejteni a valóság elől a tényleges szándékot.
Mert mi is történik? A 6. pontban arra láttunk megoldási javaslatot, hogy hogyan próbálnak meg egy szervezetet egy egyszerű keresztelővel hozzájuttatni bizonyos jogosítványokhoz. Azt mondja a 6. pont, hogy az adatkezelésnél a rendőrségi törvény fejezetei a mérvadók, méghozzá úgy, hogy ahol a rendőrségről van szó, ott ezentúl a hivatal bűnügyi igazgatóságát kell érteni, ahol rendőrről van szó, ott az adónyomozót kell érteni. Képviselőtársaim, az körülbelül hasonló lenne, mintha azt terjesztette volna elő a módosító indítványt tevő, hogy ahol rendőrséget írunk, ott ezentúl a Kis Újságot kell érteni, ahol rendőrt, ott a Kis Újság újságíróját kell érteni, és innentől kezdve valamennyi adatbázis megnyílik a Kis Újság újságírója előtt. Azért mondtam most a Kis Újságot, mert ez talán közelebb áll a képviselőtársaimhoz, mint ha a bizottsági ülésen említett példát ismételtem volna meg. Ez tehát egy lehetetlen megoldás. És itt már nem egyszerűen csak a munkák elvégzéséről van szó! Itt adatkezelésről van szó, ezt egyértelműen rögzíti a módosító indítvány is. Az adatkezelésre olyan módon adjunk felhatalmazást a szervezeteknek, hogy egyszerűen mától máshogy hívjuk őket, mint amik.
De ez még hagyján, mert rendben van, a keresztelő közel áll hozzánk, új nevet adunk, és akkor már mindent szabad. De ebből a szempontból még árulkodóbb a 8. pont. A 8. pontban megfogalmazott módosító indítvány nem mond mást, mint rögzíti, hogy honnan vehet át adatokat - nagyon fontos az "adatok" szó - a hivatal bűnügyi igazgatósága, magyarul az adórendőrség - hogy akkor én is kereszteljek. Honnan vehet át adatokat? Szépen megpróbálja felsorolni az elején, hogy adótitok, vámtitok, banktitok - és így jól ellenne -, majd szép csendben hozzáteszi: "valamint más, egyéb, titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől."
Ez egy csodálatosan szép gumiszabály, csak két apróságot tisztázni kell hozzá. Senki sehol nem cáfolta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan szervek, amelyek törvény alapján titoknak minősülő adatot kezelnek. Nem tudta megoldani sem a törvényjavaslat előkészítője, sem a módosító indítvány tevője, hogy hogy kerülje ki a nemzetbiztonsági törvény 44. §-át, annak is (1) és (2) bekezdését, amely egyértelműen rögzíti, hogy adatot kinek szolgáltathat, kinek adhat át adatot a szolgálat. Ott egy tételes felsorolás van a rendőrségtől a VPOP-ig.
Sokan azt mondták a vitában, itt is elhangzott, az államtitkár úr is mondta, hogy azért sincs szükség a nemzetbiztonsági törvény módosítására, hiszen így jött létre valamikor, hogy titkosszolgálati eszközöket a vám- és pénzügyőrség is használhat. Csak van egy apró különbség: a nemzetbiztonsági törvényben rögzítve van, hogy a VPOP hozzá is juthat az adatokhoz. Nem tudtak más megoldást találni, azt nem merte vállalni sem az előterjesztő, sem a módosító indítványt tevő, hogy az igazat mondja, ezért megpróbálja elbújtatni ebben a rejtélyes mondatban, hogy más egyéb adatokat, információkat törvényesen kezelhető szervtől is átvehet. Azaz átvehet adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatoktól anélkül, hogy megjelölné a nemzetbiztonsági szolgálatokat mint egyéb szerveket, és állítólag senki más nem tud nekik dolgozni, hacsak a jövő évi költségvetésben vagy a következő évi költségvetésben a kormány nem nyújt be egy olyan költségvetést, ahol önálló lehallgatókészüléket, önálló megfigyelőhálózatot tud majd fenntartani az adórendőrség. Ezért azt mondja, hogy így átveheti a nemzetbiztonsági szolgálatoktól.
Befejezésül hadd hívjam fel ismételten az államtitkár úr figyelmét is a következőre. Amikor az önök kormánya előkészít egy törvényjavaslatot, ha lehetséges tisztességes eszközökhöz folyamodni, akkor megteszi. Lásd: Nemzeti Biztonsági Felügyelet. Tudta, hogy támogatást élvez, fontos szervezetről van szó, hivatalról van szó a NATO-hoz való csatlakozáshoz, és becsülettel végigvezette, hogy adatokhoz úgy jut hozzá, hogy valamennyi pontjában bővítette a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó törvényt, hogy megrendelőként és az adatok birtokosaként hozzá tudjon jutni.
Amikor erre nem látnak esélyt, akkor jön a trükk. A trükk pedig arról szól, hogy más, egyéb szervezet, amely törvényesen kezel adatokat. Szeretném valamennyiük figyelmét felhívni, hogy ez a két módosító indítvány ellentétes a nemzetbiztonsági törvény szellemével, ellentétes a rendőrségi törvény szellemével, hiszen ott is megjelenik a tételes leírás a nemzetbiztonsági törvényben. Ez nem más, mint az előterjesztő, a módosító indítványt tevő reménytelen próbálkozása, hogy megpróbáljon kijutni abból a csapdából, hogy az az állapot jöjjön létre ebben az országban, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tonnaszám végzik a munkákat az adórendőrség megrendelésére, de soha nem tudnak hozzájutni az adatokhoz. Ennek próbálják meg ilyen reménytelen módon a 8. pontba betett módosító indítvánnyal elejét venni.
Úgy gondolom, hogy az a tisztességes - és akkor valóban érdemi tárgyalást lehet folytatni -, ha egy törvényjavaslat arról szól, ami a célja: nem megkerülni akar törvényeket, hanem becsületesen előterjeszteni, és akkor talán tisztességes, becsületes és világos vita lenne a parlamentben. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
