DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Én magam is részt vettem a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének múlt heti kongresszusán, és én nem tapasztaltam azt a hangulatot, amelyet ön most itt felvázolt a Ház előtt. Szeretném elmondani azt is önnek, hogy az ön állításával szemben a közszolgálatban működik az érdekegyeztetés. Azt el tudom fogadni, az igaz, hogy nem úgy működik, ahogy önök gondolják vagy önök gondolták - de az érdekegyeztetés működik.
Ezen a kongresszuson a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnökével megállapodtam a további menetrendben, amikor is az érdekegyeztetés további szakaszait rögzítettük.
A béremeléssel, illetve a közszolgálattal kapcsolatban szeretném tájékoztatni a tisztelt frakcióvezető-helyettes urat, hogy a kormány - a programjának megfelelően - az egységes és hatékony közszolgálat megteremtését stratégiai feladatának tekinti. Három héttel ezelőtt döntött a kormány egy hét tárcára kiterjedő koordinációs bizottság létrehozásáról, amely az egységes és hatékonyabb közszolgálati szabályokat, az erre vonatkozó javaslatokat készíti elő és terjeszti a kormány elé. Szeretném arról is tájékoztatni, hogy ez a tárcaközi bizottság ma reggel tartotta első ülését, és megállapodott az ütemtervről, illetőleg a feladatokról.
Ami pedig a köztisztviselőkre vonatkozó 1999. évi szabályokat érinti, engedje meg, hogy elmondjam: a köztisztviselők átlagkeresete a központi intézményeknél maximum 4,8 százalékkal, az önkormányzatoknál 9,5 százalékkal nőhet. Ennek forrása a központi intézményeknél szinte kizárólag a létszámcsökkentés. Figyelembe kell venni azt is, hogy az illetményalap emelése kihatással van az önkormányzatok, illetőleg a szolgálati viszonyban állók bérhelyzetének alakulására is, s a költségvetés teherbíró képessége nem ad lehetőséget arra, hogy ezeken a területeken egyszerre kerüljön sor az illetményalap megemelésére.
A jelenlegi helyzetben olyan megoldásokat célszerű tehát követni, amelyek az illetményalap emelése nélkül is lehetőséget biztosíthatnak a köztisztviselők jövedelmi pozícióinak erősítésére. Így például a kormány javaslatot tett a személyi illetményben részesíthető köztisztviselők körének bővítésére, valamint az alapilletmény 40 százalékos megemelésének lehetőségére, a végzett munka minőségétől függően.
Emellett szeretném önt arról is tájékoztatni, hogy a Hszt. személyi hatálya alá tartozók vonatkozásában 1999. évben átlagosan 18,2 százalékos jövedelemnövelésre kerül sor.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
