DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Elnök asszony, köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány rövid reakció az előzőekben elhangzottakra:
Az egyik: emlékszem arra a vitára és azokra az érdekegyeztetésekre a tavalyi költségvetés során, amelyek arról szóltak, hogy az önkormányzati szféra 50 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a '97-es szint eléréséhez. Nem tudtuk elérni, hogy a parlament biztosítsa ennek az 50 milliárd forintnak a fedezetét. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert itt feltehetően félreértések vannak: az előző négy évben az önkormányzatok állami támogatása reálértékében folyamatosan csökkent. Az első nagy pofont az önkormányzatok 1995-ben a Bokros-csomag kapcsán kapták, és bizony ide nyúlik vissza az a folyamat, amely az önkormányzatok kiéheztetéséhez vezetett.
Nem kívánok azokról szólni, amik elhangzottak, hogy a jelenlegi kormánynak milyen kötelezettségei vannak, milyen kényszerpályákra van helyezve a költségvetés, s a költségvetésnél az osztás során mire jut és mire nem. Én nem fogadom el azt a megállapítást, hogy ez a költségvetés önkormányzat-ellenes, de azt sem mondom, hogy az önkormányzatok helyzete 1999-ben javulni fog, sőt az állami részvétel - a költségvetés számai alapján - a további folyamatot követi, s reálértékben csökkenni fog.
(11.00)
Az önkormányzati szövetségekről csak annyit - szintén reagálva az előzőekben elhangzottakra -, hogy van egyeztetés, azért itt - Csabai Lászlóné pontosan jól tudja - legitimitási problémák vannak, pont az ő szövetségénél, hiszen nincs elnöke. Tehát nagyon nehéz olyan önkormányzati szövetségekkel egyeztetni, ahol nincs elnök.
Én magam végigtekintettem ezt az érdekegyeztetési folyamatot, valóban később kezdődött, tekintettel arra, hogy önkormányzati választások voltak. Az előző években valóban hamarabb kezdődött, de a hatékonysága gyakorlatilag nagyon kicsivel mérhető. Én bízom abban, hogy a jövő évtől kezdve, ha ezek a legitimitási problémák megszűnnek, az önkormányzatok együttes érdekei meg tudnak jelenni, akkor már a költségvetés tervezésének stádiumában lehetséges lesz az egyeztetés, és feltehetően előrébb fogunk jutni ennek a szférának a finanszírozása tekintetében.
Önök jól tudják, mégis utalok rá, hogy az önkormányzás joga a törvények keretei között a helyi érdekű közügyek önálló és demokratikus intézését jelenti. Mit értünk helyi közügyek alatt? Mindazokat, amelyek önkormányzati feladatkörben a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
Az önkormányzati közügyek körébe tartozó közszolgáltatásokat az önkormányzati törvény széles körben állapítja meg. A felsorolásban megtalálhatók azok a legalapvetőbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település működése, megvalósítható műszaki-technikai infrastruktúrája, a lakosság kommunális és humán szolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása.
Mi köze mindennek a költségvetési törvényjavaslathoz? Nagyon egyszerű a válasz: az állami költségvetésnek szintén törvényben rögzített feladata, hogy biztosítsa az önkormányzatok számára a kötelezően előírt közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges fedezetet.
Az előttünk lévő törvényjavaslat a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásait az 1998. évhez viszonyítva 10 százalékos növekedéssel veszi figyelembe. Ez a 11 százalékos inflációs rátát figyelembe véve reálérték-csökkenést jelent. Ezt ki kell mondani! Általános megjegyzésként tehát meg lehet fogalmazni, hogy az a tendencia, amely az önkormányzatok kiéheztetésében, erőteljes centralizációs törekvésében kezdődött meg a Bokros-csomag után, úgy tűnik, sajnálatos módon, változatlanul folytatódik.
Természetesnek tartom, hogy a választások évében az új kormány bizonyos determinációk okán és a kialakult kényszerpályák miatt a költségvetési javaslatokban nem tudja azonnal és maradéktalanul megjeleníteni a programját. Ez ilyen megközelítésben tolerálható. Szóvá kell tenni azonban, hogy nem fogadható el, ha a makrogazdasági feltételek szigorodása miatt újra az önkormányzatok költségvetési pozícióiban következik be a romlás.
A Magyar Demokrata Fórum egyetért az országos önkormányzati szövetségek azon álláspontjával, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásának finanszírozási rendszere és az önkormányzati szféra jövő évi jövedelempozíciója, azaz részesedési aránya - a bevételeken alapuló normatív elosztást mint pénzügyi szabályozást figyelembe véve - a GDP-ből ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg, a GDP bővülésének arányában növekedjen.
A Magyar Demokrata Fórum szükségesnek tartja, hogy az állami támogatások és a hozzájárulások belső szerkezete a törvényjavaslathoz képest eltérően alakuljon. A bemutatott számítások szerint a normatív hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó 8 százalék növekedést mutat, vagy alig 8 százalékot.
Köztudott, hogy ez a két forrás nyújt garanciát, fedezetet a kötelező alapellátáshoz, például a közalkalmazotti bérekhez, a minimális működési kiadásokhoz, különösen az önkormányzatok döntő többségét adó kistelepüléseken. A normatív hozzájárulások alig 7 százalékos emelkedése ismeretében kétségesnek tartom, hogy ez megfelel a kormányprogram azon kitételének, hogy a normatívák a feladat alapszintű ellátását fogják fedezni.
A Magyar Demokrata Fórum azt tartaná tehát kívánatosnak, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, ezen belül különösen a normatív hozzájárulások minimálisan a jövő évi infláció értékében növekedjenek.
Még két új eleme van ennek a költségvetésnek a finanszírozás szempontjából. Az egyik, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásának hányada, tudjuk, 15 százalékra csökken a korábbihoz képest. Ez lehetőséget ad a kistelepülések újabb támogatására, megerősítésére, amit egyébként régen várt a kistelepülési szféra, és így lehetőség nyílik az szja újraelosztásában e települések megerősítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében a jobb helyzetben lévő települések ily módon indirekt támogassák a lemaradt hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseket vagy nagyobb településeket.
Itt felmerül azonban az eddig szabadon felhasználható bevételek csökkenése, illetve annak állami feladattal való nagyobb leterheltsége miatt az önkormányzati autonómia, az önállóság és egyáltalán az önkormányzatiság kérdése. Tehát miközben az önkormányzatok mozgástere a gazdasági nehézségek miatt tovább szűkül, a személyi jövedelemadó újraelosztásán keresztül a 38 milliárd forint jó helyre megy.
Megfontolandó a másik ilyen új eleme is ennek a költségvetésnek az önkormányzati finanszírozásnál: az adóerő-képesség, aminek a kiszámításánál talán nem minden szempontot vesz figyelembe. Ennek kiszámításánál más szempontokat is figyelembe lehetne venni, például hogy a jó helyzetben lévő települések közül melyik lát el több állami feladatot. Az sem lenne szerencsétlen dolog, ha az így átadott összeg az átadó önkormányzat régiójában erősítené a kistelepülések, illetve a nehéz helyzetben lévő települések felzárkózását. Így közvetlen rálátás lenne az összeg felhasználására, és ez is erősítené a regionalizmust.
Idő hiányában csak érinteni szeretném, hogy a felhalmozás volumenét 21 százalékos növekedésre prognosztizálja a törvényjavaslat. Az önkormányzatok azonban nem termelő cégek, nincs újratermelés. Ami értékesíthető vagyon volt, azt már felélték fejlesztésre, jó esetben felhalmozásra fordították. A folyamat nem ismételhető, így nincs valóságos alapja a számított, kiugróan magas felhalmozási elvárásnak.
Nem csökken jelentősen a települések infrastrukturális beruházási szükséglete. Korábban komoly forrást biztosítottak a különböző pénzügyi alapok, amelyek most a különböző tárcák költségvetésének részét képezik, így nem látni biztosítottnak, hogy ezen források hogyan képezhetik részét önkormányzati fejlesztéseknek.
A tervezett céltámogatási forrás, a szabad forrásként megjelölt 3,1 milliárd forint nagyon kevés, tarthatatlan, gyakorlatilag az ökológiailag szükséges beruházások leállásához vezethet. A Magyar Demokrata Fórum a céltámogatási keret emelését mindenképpen indokoltnak tartja.
Lehet, hogy önmagában helyeselhető, ha a gazdasági élénkülésre és a GDP-növekedésre vonatkozó prognózis két alternatívában készül, és kisebb mértékű növekedés esetén a központi költségvetés általános tartalékának emelésére készül a kormány. Nem ismerjük azonban, hogy vajon a 33 milliárdos tartalék elég-e az esetleges hiány finanszírozására. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy ha a más alrendszerekhez képest egyébként is alultervezett finanszírozású önkormányzati rendszer támogatásának 1,9 százalékát zárolják és elvonják, kiszámíthatatlan helyzetbe kerül.
Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok alapellátást végeznek, alapvető lakossági szükségleteket szolgálnak ki, ezért az ezt biztosító minimális forrásokat nem szabad még tovább csökkenteni.
Összefoglalva: megfontolásra ajánljuk - és a Magyar Demokrata Fórum által beadott módosító javaslatok eköré fognak csoportosulni -, hogy történjen meg az 1,9 százalékos zárolás eltörlése az önkormányzatok irányába, a normatív támogatások az infláció mértékében emelkedjenek - itt elsősorban a béreket kell megemlíteni, ami az előbb elhangzott -, és a céltámogatási keret 1999. évi induló szabad forrása 10 milliárd forint legyen.
Én azt gondolom, hogy ezekkel vagy ezek részbeni elfogadásával mód van arra, hogy 1999-ben az önkormányzatok pozíciói ne romoljanak, és nagyon szeretném, hogyha jövőre - az itt elhangzottak értelmében - valóban időben elkezdődne akár az önkormányzati képviselők, akár a polgármesterek parlamenti lobbyján keresztül a költségvetés tervezése stádiumában az egyeztetés, párhuzamosan az önkormányzati szövetségekkel.
Szükség van a finanszírozás reformjára, és ezt valóban időben egyeztetni kell. Előbb-utóbb le kell zárni azt a folyamatot, amelyik arról kell hogy szóljon, hogy pontosan tudják az önkormányzatok azt, hogy milyen feladatokat kapnak, ehhez milyen források vannak az állam részéről, mik a kötelező állami feladatok, ebből mit vállal el az állam a finanszírozás szempontjából, hogy kiszámítható legyen a költségvetés, hogy tudjanak tervezni, hogy ciklusprogramot tudjanak csinálni az önkormányzat működésének megkezdése idején.
(11.10)
A bevezetőmben említetteknek megfelelően tehát a Magyar Demokrata Fórum támogatja a költségvetést, sok-sok módosítást szeretne az önkormányzati területen beadni, tekintettel arra, hogy úgy érezzük, a költségvetésnek eddig a gyenge pontja valóban az önkormányzati terület volt.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
