DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Ház! Úgy gondolom, az elnök asszony helyesen hívta fel arra a tisztelt Ház figyelmét, hogy én most mindenekelőtt mint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportjának tagja - és mint a Független Kisgazdapárt elnöke is - kívánok szólni. Természetesen senki nem vitathatja, hogy a különböző funkcióim nem választhatók el a miniszteri megbízatásomtól sem. Tehát a kormány tagjaként is kell nyilatkoznom akkor, amikor a költségvetésről szólok.
Nagyon szomorúan hallgattam az előbb Burány Sándor országgyűlési képviselő úr felszólalását, mert úgy gondolom, mindaz, amire ő hivatkozott, szemben áll a tényekkel. Természetesen nem kívánom a mostani költségvetéssel kapcsolatban az általa felhozott összes aggályt megválaszolni, de legyen szabad mindenekelőtt nyomatékkal rámutatnom arra, hogy a mostani költségvetés az első a Magyar Országgyűlés 1990 óta folytatott gyakorlatában, amely nemcsak egy meghatározott növekedési ütemre építve terjeszti elő a számsorokat, hanem egyidejűleg azzal is számol, hogy a világgazdasági folyamatok negatív fordulata ronthatja a gazdasági eredményt, és ezért egy tartalékot is képez. Ez ezt az egész költségvetést reálissá teszi. Ez nagyon fontos eleme a költségvetésnek, és jelzi, hogy ez a kormány, a polgári kormány újszerűen gondolkodik, és fordulatot kíván a költségvetésben végrehajtani.
Senki nem vitatja, hogy az alapokat még a korábbi kormány rakta le, és amikor mi azt mondjuk, hogy 2000-től lehet egy gyökeres fordulatra számítani, akkor ezzel jelezzük, hogy azok a megkötöttségek, amelyek a korábbi költségvetésből fakadnak, amelyek a költségvetés alapjainak lerakása közben keletkeztek, megkötik az Orbán-kormány kezét. Hiszen gondoljanak arra, hogy a lakásépítést terhelő 25 százalékos áfát nyilvánvalóan nem lehetett ilyen körülmények között egyszerre visszaigényelhetővé tenni, hanem részbeni visszaigényelhetőségét kellett biztosítani, és egyéb elemei is vannak a költségvetésnek, amelyek a lerakott alapok elégtelenségéből fakadnak.
De hogy gyökeres változás van a szemléletmódban és egy eredménycentrikus gondolkodás az, amely a jelenlegi kormányt jellemzi, legyen szabad Burány Sándor adatával szemben - azt mondja, hogy megtört az exportdinamika - utalnom arra, hogy a sokat emlegetett búzaválság például a számok tükrében úgy néz ki, hogy a Horn-kormány hasonló időszaka alatt a teljes 1997. évben 971 ezer tonna búzát tudtak kiszállítani, most, ebben az évben eddig durván 1 millió 800 ezer usque 2 millió tonna megy ki, tehát több mint megduplázódott a Horn-kormány eredménye ezen rövid időszak alatt. Mégis, Burány Sándor föláll az emelvényre, és azt mondja, hogy ennek a kormánynak megtört az exportdinamikája. No, én úgy gondolom, a tények makacs dolgok, és ha a számok tükrében vizsgáljuk meg ezeket az adatokat, akkor egyértelművé válik, hogy az Orbán-kormány valóban egy olyan gyökeres fordulatot kíván az egész költségvetés szemléletében végrehajtani, amelynek a lényege, hogy végre egy reális költségvetés kell.
Az átcsoportosításokat illetően, amelyeket megint rossz néven vett Burány Sándor, meg kell jegyeznem, hogy én pont ellenkezőleg értékelem a tényleges átcsoportosításokat, tehát a lakosság nehéz helyzetben lévő részének megsegítésére való törekvést. Hiszen például az, hogy mi most nem a metró 4. szárnyát építjük, hanem az árvízhelyzetet kívánjuk olyan módon elhárítani, hogy ne kelljen rettegésben élnie az ország lakossága jelentékeny hányadának, ez az én megítélésem szerint egy szemléletbeli változást jelent; egy olyan változást, amelyre fel kell figyelnie az ország lakosságának. Akkor, amikor Burány Sándor képviselő úr a kormány szemére veti, hogy mi nem építjük most meg a metró 4. szárnyát, legyen szabad megjegyeznem: természetesen mi magunk is örülnénk annak, ha megépíthetnénk a metró 4., 5. és 6. szárnyát is, de jelenleg mégiscsak abból a tényből kell kiindulni, hogy az ország lakosságának négyötöde vidéken él, és ennek a négyötödnek is joga van, igen tisztelt Burány képviselő úr, az élethez, az emberi méltósággal élhető élethez, és ennek a polgári kormánynak az emberi méltósággal élhető élet alapjait kell lefektetni.
Nos, itt rögtön felmerül a kérdés, hogy mennyiben jelent ez gyökeres fordulatot a korábbi költségvetéshez képest, van-e itt bármilyen fordulat. Én úgy gondolom, elég volna, ha azt az adatot ismertetném, hogy a mezőgazdaságot illetően az 1998. évi költségvetés, a vidékfejlesztést is beleértve, összesen 134 milliárd forintot fordított erre. A jelenlegi költségvetés 162 milliárdból indul ki, és akkor még nincs benne a 8,5 milliárd reorganizációs és privatizációs bevételekből származó olyan tétel, ami megint csak növeli a földművelésügy és a vidékfejlesztés lehetőségeit.
(8.40)
Nincs benne az a hatalmas tétel, amely a hitelkeretet jelenti. Majd ezekre a számok tükrében visszatérek. De úgy gondolom, ezek már önmagukban jelzik, hogy a számsort illetően is jelentős előrelépés történt. Ami pedig az egész szemléletváltozást illeti, ez a dolog lényege. Tudniillik ez az első költségvetése az országnak - és engedjék meg, hogy én mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a földművelésügy és a vidékfejlesztés kérdéseire koncentrálva nyilatkozzam most az költségvetés általános vitájában -, amelynek kapcsán én úgy gondolom, az a tény, hogy mi most egy gyökeres változást, egy szerkezetátalakítást kívánunk végrehajtani, ez önmagában jelzi, hogy itt valami nagyon nagy változás történik a korábbihoz képest.
Önmagában az a tény, hogy mi azt mondjuk: a földművelésügyet nem lehet csak földművelésügyként felfogni, hanem ezt a területfejlesztéssel és azon belül kiemelten a vidékfejlesztéssel összefüggésben kell felfogni, és az a tény, hogy mi azt mondjuk, hogy egy vidéki térség csak komplex módon fejleszthető, egy vidéki térség fejlesztésénél a regionális gondolatnak kell előtérbe helyeződni, úgy látszik, most egy olyan fordulatot hoz az eddigi kormányzati elképzelésekhez képest, amely nagyon jelentős továbblépést tesz lehetővé.
Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a költségvetés a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési részt illetően már összhangba hozatott az európai uniós törekvéseinkkel is. Hadd mondjak erre egyetlenegy példát! Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének egyik nagyon fontos eleme az úgynevezett Sapard-program. A Sapard-program lényege, hogy nem engedi a mezőgazdaságot önmagában fejleszteni, hanem a vidékfejlesztéssel együtt kívánja a mezőgazdaság fejlesztését biztosítani, ami egyben a kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítését is jelenti.
Az előbb hallhattuk, hogy Burány képviselő úr miként tört ki a gondolat ellen, hogy mi a kisvállalkozásokat fejlesszük. Úgy gondolom, azt is látni kell, hogy amikor a Sapard-program az ipartelepítés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, az új személetmód mellett tesz hitet, akkor egyben jelzi, hogy itt bizony új szerkezetről van szó, és azt kell megvizsgálni, hogy vajon ez a költségvetés ebben a részében megfelel-e ennek az európai követelményrendszernek.
Kérem, én úgy gondolom, önmagában az a tény, hogy milyen módon változott meg a kormányzati struktúra a korábbihoz képest, jelzi, hogy a jelenlegi kormány európai módon gondolkodó kormány, és az európai mércét tartja szem előtt akkor, amikor a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseiben a jövőt meghatározza.
Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdaság kivezetése a válságból egyidejűleg olyan követelményrendszert is állított az új költségvetés elé, tehát az új kormány elé, amelynek lényege az, hogy nekünk a mezőgazdaság válságból való kivezetése mellett a szerkezetváltást, a legalább középtávú stabilitást biztosító megoldásokra is ki kell terjeszkednünk, és a költségvetésnek ezeket az átalakításokat is biztosítania kell.
Itt külön felhívnám arra a figyelmet, hogy a mezőgazdaság szerkezetátalakításánál mi abból a tényből indulunk ki, hogy a jövőben mind élesebben lép fel a világ nyugati fele az exporttámogatások, egyáltalán a mezőgazdaság támogatása ellen, tehát nekünk egy olyan színvonalú mezőgazdaságot kell most kialakítanunk, amely versenyképessé teszi a magyar mezőgazdaságot a világ összes mezőgazdaságával összehasonlítva. Ehhez viszont a minőségi szerkezetváltásnak éppúgy be kell következnie, mint annak a ténynek, hogy az átalakítás kapcsán a mezőgazdasági termékek feldolgozására kell figyelemmel lennünk.
Meg kell szüntetnünk a pazarló gazdálkodást abban az értelemben is, hogy visszatérően károsító tényezőket nem szabad továbbgörgetnünk a jelenlegi költségvetésben. Erre jó példa a mostani árvízzel kapcsolatos belvízi problémára való figyelemfelhívás. Szeretném mindjárt hozzátenni, hogy a jelenlegi kormány nemcsak az eddig nyújtott megoldásokkal, hanem egyéb módon is segítségére siet a lakosságnak, hogy a belvízkár elhárítható legyen, illetőleg annak súlyos következményei enyhíthetők legyenek. De mindenképpen látni kell: nem lehet hagyni, hogy évről évre visszatérően mindig azok a problémák merüljenek fel, tehát a következő időszak megoldásait is tartalmazniuk kell a jelenlegi megoldásoknak.
Itt arra utalhatnék, hogy mi a belvizes térségekben az édesvízi haltenyésztést, a nemes halak tenyésztését kívánjuk elősegíteni, kiváltani a belvizes térségeket ilyen megoldással. Természetesen egyidejűleg a komplex fejlesztés keretein belül szeretnénk egy olyan rendszerrel összekötni az ilyen változtatásokat, hogy például a belvízi haltenyésztés kialakításával egyidejűleg a halosztályozó, a halfeldolgozó, a feldolgozott hal magas szintű csomagolása, tartósítása kapcsán egy új termékkel jelentkezhessünk a világ nyugati piacain, olyan termékkel, amely minden mennyiségben rendkívül jó áron eladható.
Ugyanígy gondolkodunk a búzáról is, azt mondjuk, hogy a búzát illetően olyan váltásnak kell bekövetkeznie, hogy a csodálatos magyar földnek, a magyar éghajlatnak megfelelő, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű búzát és vetőmagvakat kell előállítanunk, és ezeket kell megnézni a költségvetés tükrében, hogy vajon biztosítottak-e vagy nem biztosítottak. A mezőgazdasági támogatást illetően minden esetben abból indulunk ki, hogy nem elég a válságkezelés, hanem egyidejűleg a kivezető út irányába kell elmozdulnunk. Hangsúlyozom, az új költségvetés már ezeket a tényeket vette alapul, tehát itt már megindult az a szerkezetváltás, amely a költségvetés más elemeit tekintve csak 2000-ben várható reálisan.
(8.50)
Hadd utaljak arra, mi azt mondjuk, hogy akkor járulunk hozzá a válság kezeléséhez, ha látjuk a törekvést az új irányába való elmozdulást illetően. Miután látom, hogy Kávássy államtitkár úr bólogat, rögtön megjegyzem, az ő területén ez úgy valósul meg, hogy például az elavult almásokat modern almásokra kell kicserélni; csöpögtetőrendszer mellett olyan almásokat kell telepíteni, amelyek a környék megélhetését biztosítják, de egyidejűleg a tárolásról is gondoskodni kell, hogy ne a számunkra alkalmatlan időben, a legkedvezőtlenebb áron kelljen eladnunk a termékeinket. Tehát az alapvető változtatás iránti igény a költségvetésben megjelenik.
Miként látható vagy mutatható ez ki a költségvetés számaiban? Megemlíthetném, hogy Zatykó képviselő úr kisebbségi véleményként előterjesztett egy olyan álláspontot, amely akként próbálta a költségvetést kezelni, hogy azt mondja: ezt ígérték Torgyánék - és ez valósult meg. Nos, azt hiszem, hogy ha megvizsgáljuk Zatykó képviselő úrnak mint a kisebbségi vélemény előterjesztőjének a számait, akkor látható, hogy ő nem egy valamiféle ígéretet idézett a kisebbségi vélemény előterjesztésekor, hanem azokat a számokat vette elő, amelyekkel én a tárgyalás során igyekeztem a tárca számára a legkedvezőbb eredményeket kiharcolni. Tehát egy alkupozícióból indult ki Zatykó képviselő úr.
De ha megvizsgáljuk, hogy tulajdonképpen mi az, amit elértünk, akkor engedje meg, hogy felolvassam az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 1. §-ának ide illő részeit, ami abból indul ki, hogy az Országgyűlésnek biztosítania kell, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani. Úgy gondolom, ezek az idézetek a számok tükrére változtatva jelentik azt, hogy 17,1 százalékkal kellett volna emelni a mezőgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek szánt pénzösszegeket ahhoz, hogy a törvény rendelkezéseinek ténylegesen mindenben megfeleljen az új költségvetés. Ezt messze túlszárnyalta a jelenlegi költségvetés: a pénzügyminiszter úr az expozéjában ezt a fejlesztési számot 40 százalékban jelölte meg. Arra hívom fel itt a figyelmet, hogy a támogatási összegeket illetően jelölte meg ezt a számot a pénzügyminiszter úr; mi kiszámoltuk ugyancsak ennek a támogatási összegnek a százalékos arányait, egyértelmű, hogy messze meghaladja a 17,1 százalékot.
Ami a konkrét kifogásokat illeti, Zatykó képviselő úr arra hivatkozott, hogy mi 48 milliárd forintot ígértünk a piacra jutási és termelési támogatásokat illetően, és azt mondotta, hogy ezzel szemben 38 milliárd van mindösszesen, az agrártermelést csökkentő összegnél pedig azt állította, hogy az 58 milliárddal szemben csak 48 milliárd jelenik meg a költségvetésben. Azt az apróságot felejtette el, hogy összehasonlítsa az ez évi költségvetési adatokkal a számait, mert ugyanis az utóbb hivatkozott 48 milliárd helyett jelenleg, tehát a Horn-kormány számaiban 31 milliárd forint szerepel. Tehát egy nagyon jelentős előrelépés az, ami a mi esetünkben kimutatható!
Itt a privatizációs bevételből az FVM keretébe jutó 8,5 milliárd forintot is figyelembe kell venni, amely a 162 milliárd 265 millió forintot 170 milliárd 765 millióra növeli, és ezt még ki kell egészíteni azzal a 16 milliárd forint hitelgaranciával, amely megint csak egy készpénzes tételként vehető figyelembe, hiszen erre az állam garanciát vállal, tehát adott esetben költségvetési eszközökből kell kifizetnie. Ezek tehát hallatlanul jelentős előrelépést jelentenek.
Persze meg lehet kérdezni, hogy ezek tükrében én most soknak vagy kevésnek tartom-e azt a részt, ami a földművelésügy és vidékfejlesztés támogatására jut. Engedjék meg, hogy erre egy valódi mezőgazdasági miniszterhez illő választ adjak egy olyan hasonlattal, amelyet az egykori birkapásztor adott válaszként az adóellenőrnek, aki megkérdezte a birkapásztort, hogy aztán mennyi birkája van végül is, mondja meg, hogy sok-e vagy kevés. Erre törte a fejét a gazda, és azt mondta: hát, bizony amikor etetni kék, akkor sok, amikor meg fejni kék, akkor kevés. (Szórványos derültség.) Tehát én is abból indulok ki, hogy ha ahhoz viszonyítom, hogy mennyi volt Hornék alatt, akkor nagyon meg vagyok elégedve, mert óriási előrelépést jelezhetek az igen tisztelt Háznak és a magyar társadalomnak, akkor olyan, mintha néhány költségvetést már túlugrottunk volna, és ez tényleg már a 2000-es költségvetés lenne. Ha abból indulok ki, hogy adott esetben a világgazdasági válság, az orosz válság, az árvíz és az elképesztő belvízi helyzet következtében milyen pluszfeladatok merülnek fel, akkor bizony összeszorul a szívem, mert olyan sok teendő és fizetnivaló áll az új kormány előtt. De úgy gondolom, hogy végül is ez a költségvetés jelentős előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés már az új évezred küszöbére lépett ezzel a lehetőséggel.
Ezért jelzem, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Független Kisgazdapárt és annak országgyűlési képviselőcsoportja, noha jól látjuk ennek a költségvetésnek még azokat a negatívumait is, amelyeket a korábbi időszakból eredeztetve nem sikerült még felszámolnunk, de mint az új irányába mutatót, támogatjuk.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Mádai Péter és Kovács Kálmán közbeszólása: A minisztérium támogatja? - Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
