KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez a társadalombiztosítási költségvetés csakúgy, mint a központi költségvetés, bizonytalan lábakon áll, akiket érint - és sokakat érint -, azok keserűen fognak szembesülni vele. Mind az ellátást nyújtóknak, mind az igénybe vevőknek csalódást fog okozni ez a költségvetés.
A költségvetési vitában is sokszor mondták, és államtitkár úr is ezzel kezdte az expozéját, hogy első alkalommal sikerült az Országgyűlést olyan helyzetbe hozni, hogy együtt tudja tárgyalni a Ház a központi költségvetést a tb-költségvetéssel. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy erre már tavaly is megvolt a lehetőség. Most az együttes tárgyalás azért következhetett be, mert a központi költségvetést a kormány később nyújtotta be. De kedves, tisztelt kormánypárti képviselők, a felkészületlenségből nem kellene erényt kovácsolni, és ha mégis ez a szándék, legalább hangolták volna össze a két költségvetésben megjelenített társadalombiztosításialap-mérlegeket, legalább a számszaki egyezőséget biztosították volna!
Nos, mennyire megalapozott ez a költségvetés? Ellentétben államtitkár úr értékelésével, én azt mondom, hogy bizonytalan lábakon áll. Egyensúlyi zavaroktól most sem lesz mentes a jövő évi költségvetés; bár most, hogy megregulázták a magánpénztárakat, a nyugdíjalap kissé erősödik. Ugyanakkor az egészségügyi hozzájárulási bevétel sajnos nem teljesül, idén sem teljesült. Nézzük meg a számokat! 96 milliárd forint volt az előirányzat, a várható teljesülés 92 milliárd forint, s most ehhez képest 151 milliárd forint bevételt vár a kormányzat az egészségügyi hozzájárulástól. Ezt nem is kommentálom!
Ami a jövedéki adóból átadott forrást illeti, nem azt a célt szolgálja, amit a szakma szeretne, és amit a miniszter a sajtón keresztül folyamatosan hirdetett. Nem jelent kiszámítható automatizmust ez a bevétel, nincs beépítve a jövedéki adóról szóló törvénybe.
(9.10)
Ami pedig a határidőhöz kötött vagyonértékesítést illeti, tisztelt képviselőtársak, ez nyilván értékcsökkentő hatással fog bírni. Az 53 milliárd forintos bevételi előirányzat egy légvár! Bizonytalan lábakon áll tehát ez a költségvetés. Én csak egy kérést szeretnék megfogalmazni a kormányzat felé: csak ne törjék a fejüket jövőre durva, megvalósíthatatlan kiadásmérséklő intézkedésekkel, ha azt látják, hogy a bevételi előirányzat sajnálatos módon nem teljesül.
Mire biztosít fedezetet a két társadalombiztosítási alap? A válasszal keserű lesz szembesülése a polgároknak! A Szocialista Párt elfogadhatatlannak tartja a nyugdíjalap kiadási oldalát, mert itt takarít meg a kormány: a nyugdíjasokon keresi meg politikai céljainak forrását, és ez számunkra elfogadhatatlan! (Dr. Surján László: Ez húsz milliárddal több, mint amit ti ígértetek!) Szerencse, hogy a nyugdíjemelés szabályait még nem változtatták meg, ahogy jelezte az államtitkár úr, majd elkezdődik a tárgyalása. Így még visszavonhatják az előterjesztésüket. Keserű a szembesülés - nem a választási ígérettel, hanem a kormány valódi arcával akkor, amikor most már nyíltan leírja, tisztelt képviselőtársak, az indokolást idézem: a nyugdíjemelés 11 százalékos, de legalább 3500 forint/hó.
Ha pedig az Egészségbiztosítási Alappal ismerkedünk meg, akkor valójában csalódás ér bennünket. Azt tudtuk és tudjuk, hogy sok a nehézség, számos elmaradt feladat nem kevés tennivalót határoz meg. Javítani kell az egészségügy GDP-hez viszonyított arányán, az egészségügyi dolgozók bérét fel kellene zárkóztatni, előre kellene lépni a minőségbiztosítás terén, harmonizálni kellene a finanszírozást, rendszerszerű ellenőrzést kellene megteremteni - nem sorolom.
Engedjék meg, hogy egy '98. március 14-ei idézetet hadd mondjak el itt, ezt az egykori közigazgatási államtitkár írta le a Magyar Orvosi Kamarának '98 márciusában: "Olyan közhangulat és kormányzati szándék nyerjen teret, mely a választások utáni legsürgetőbb feladatnak tekinti ennek a helyzetnek a felszámolását." Nos, az a személy, aki ezt '98 márciusában tanácsolta a Magyar Orvosi Kamarának, ma a társadalombiztosítás irányítását végző politikai államtitkár tanácsadója, ezért én úgy gondolom, joggal lehetne elvárható az, hogy ez a költségvetés szolgálja azokat a célokat, amelyeket ő megfogalmazott a Magyar Orvosi Kamarának. És a költségvetés maga a csalódás. Igaz, 50 milliárd forinttal többet ad a gyógyító-megelőző ellátásra, de ez a miniszter ígéretének arányos teljesüléséhez egyáltalán nem elég. A szinten tartásra talán igen. De a 7 milliárd forintos zárolás különös feszültséget fog eredményezni a rendszerben.
Ami a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását illeti, zárt kasszát terveznek. Hogyan finanszírozzák, milyen intézkedésekben gondolkodnak? Ez majd tavaszra ki fog derülni. Tisztelt Képviselőtársak! Későn lesz! Amennyiben nem tudnak intézkedéseket megjeleníteni a költségvetésben - márpedig úgy tűnik, hogy nem tudnak -, akkor csak azt lehet mondani, hogy ettől a szándéktól, nevezetesen, hogy a gyógyszerkasszát zárttá tegyék, talán el kellene tekinteni.
Ami a privatizációt illeti: hangzatos kijelentést, bejelentést lehetett tapasztalni az egészségügyi miniszter részéről, a miniszterelnök úr is egészségügyi dolgozók előtt hosszasan beszélt a privatizáció lehetőségéről. Nos, ez csak hangzatos bejelentés maradt, hiszen a megalapozó törvények nem kerültek benyújtásra; átnézhetik a költségvetést, nyoma sincs a privatizációt elősegítő törvények benyújtásának. A finanszírozás változatlan a háziorvosi rendszerben. Az amortizációról csak beszélünk, de nem épült be a jövő évi költségvetésbe. Igaz, a háziorvosi szolgálat privatizációjára a központi költségvetés 600 millió forintot tartalmaz. De ha megnézzük, hogy hány praxis van ebben az országban, akkor kiderül, hogy körülbelül 80 ezer forintot gondol a kormányzat egy privatizáció támogatására.
Tisztelt Képviselőtársak! Enyhén nevetséges ez az elgondolás. Nem sorolom tovább, bizonytalan lábakon áll ez a költségvetés, keserű szembesülést jelent és csalódást okoz a polgároknak. Vojnik Mária folytatja! (Taps az MSZP padsoraiban.)
