VÁRHEGYI ATTILA
VÁRHEGYI ATTILA
VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan Pető Iván elmondta, a kormány az elmúlt héten csütörtökön meghozta döntését a Nemzeti Színház új épületének felépítéséről, s terveink szerint - s ezt a tervet valóra fogjuk váltani - ezzel befejeződik a Nemzeti Színház lerobbantása óta megkezdődött kálváriája.
A kormány úgy döntött, hogy 10,7 milliárd forintot biztosít egy maximálisan 18 ezer négyzetméteres alapterületű színházépület megépítésére. Úgy döntött, hogy a közadakozásból származó, mai értéken mintegy 2,5 milliárd forintot csak és kizárólag az építkezés utolsó ütemében használja fel, mert ezzel is szeretne a polgárok, az adakozók számára garanciát nyújtani, hogy valóban arra fogják felhasználni a pénzüket, amire ők azt szánták. Kijelölte a helyszínt is, és ez a helyszín valóban nem az Erzsébet tér, hanem a Városliget. (Horn Gábor: Kinek van engedélye?) A Városliget olyan helyszín, amely méltó környezetet biztosít a magyar kultúrát (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Méltatlan!) szimbolizáló Nemzeti Színház felépítésére.
Fel lehet tenni persze a kérdést, hogy jó döntés-e, helyes döntés volt-e, amit a kormány hozott. S erre több szempontból szükséges választ adni: egyfelől azért, mert megítélésünk szerint ez a döntés jó az V. kerületi lakosoknak, hiszen a zsúfolt forgalom helyett - a főváros szándékaival egyébként egyezően - nagyobb zöldterület kerül kialakításra.
Jó a főváros lakóinak is, mert lesz Nemzeti Színházuk (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Közbeszólások: Az országnak!), hiszen a kormány olyan tervet fogadott el, amely alapján valóságosan is megépíthető a Nemzeti Színház, szemben azokkal a tervekkel - úgy mondhatnám: illúziókkal -, amelyek az előző kormány döntéséből fakadtak. Jó a fővárosiaknak azért is, mert méltó helyen lesz a millenniumi környezetben, ragaszkodva ahhoz a szándékhoz és elképzeléshez, amit Széchenyi István már 1832-ben papírra vetett. És jó lesz azért is a fővárosiaknak, hiszen a belvárosban lehetőség nyílik e bizonyos nagyobb, összefüggő zöldterület kialakítására. A kormány úgy döntött, s talán ez megbocsátható a számára - vagy éppen örömteli is lehet, attól függ, honnan nézzük -, vállalja annak a költségeit, hogy az Erzsébet téri beruházás befejeződjön, s a főváros lakói számára biztosítsa annak hasznosítását.
De jó az országnak is, hiszen a kormány nem 20 vagy közel 20 milliárd forintból, hanem 10,7 milliárd forintból kívánja felépíteni a Nemzeti Színházat. (Folyamatos zaj az SZDSZ padsoraiból.) És jó minden színházszerető embernek, hiszen olyan Nemzeti Színházat kaphatnak, amely megjelenésében és beltartalmában egyaránt méltó a 200 éves magyar nyelvű színjátszás hagyományaihoz és elvárásaihoz. De jó azért is, hiszen például Magyarország többi színháza újra lehetőséget kap arra, hogy megtörténjen az a felújítás, amely korábban megtörtént, és megtörténjen az a felújítás, amely nem tudott megtörténni, hiszen nem volt rá elegendő forrás. Amikor a kormány döntést hoz, akkor ezeket a szempontokat - és sok más, művészeti és egyéb, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és városrendezési szempontokat is - mérlegelnie kell.
Amit pedig frakcióvezető-helyettes úr a felszólalás tárgyáról írt, a kormány beszédjéről írta, s lényegében a magyar nyelv védelmét hozta fel abban az ironikus formában, amit megtett. Csak szeretném jelezni, a magyar nyelv védelme esetében el kell mondani azt is, hogy nem a kormány beszédjéről, hanem a kormány beszédéről van szó. Köszönöm figyelmüket. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Horn Gábor: Elő kell venni egy értelmező szótárt!)
