DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény előterjesztésére rendelkezésre álló öt perc nem elegendő arra, hogy felsorakoztassuk mindazokat az érveket, amelyeket a bizottság kisebbsége a két alkalommal lefolytatott vitában felsorolt, hiszen a bizottság szeptember 16-án és október 22-én tárgyalta a T/34-es javaslatot.
A bizottság kisebbségben maradt képviselői azt a véleményüket fogalmazták meg, hogy az alkotmányügyi bizottságnak nem az a feladata a törvényjavaslattal kapcsolatban - szemben a többségi véleményt ismertető Salamon László szavaival -, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy van-e véleménymonopólium a magyar sajtóban vagy sem, hanem az a feladata, hogy jogilag értelmezze a benyújtott törvényjavaslatot.
(13.50)
Ennek alapján elmondtuk, hogy ez a törvényjavaslat a nemzetközi gyakorlatban ismeretlen megoldást tartalmaz; az a francia példa, amelyre Pokol Béla hivatkozik, nem azonos az ő indítványával. Elmondtuk, hogy a javaslat aggályokat vet fel az alkotmány 61. § (1) bekezdésében és 61. § (3) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítás szabadságának jogával kapcsolatban; aggályokat vet fel a tulajdonhoz való jog alkotmányos értelmezése tekintetében; aggályokat vet fel az alkotmánynak a jogállamiság követelményét megfogalmazó tételével szemben, amikor a jogbiztonságot fenyegeti azáltal, hogy bizonytalan jogfogalmakat jelenít meg a törvényjavaslatban; aggályokat vet fel abban a tekintetben, hogy a polgári törvénykönyvben szabályozza a részben a sajtótörvényre, részben viszont a médiatörvényre vonatkozó rendelkezéseket.
Még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a részletes kifejtésre az öt perc nem elegendő, ezért csak két tényezőre hívom fel a figyelmet.
Az egyik tényező az, hogy a polgári törvénykönyv - ahogyan azt az előterjesztő is ismertette - a mai szabályaiban is ismeri a helyreigazítás intézményét. Az előterjesztő által benyújtott törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket szó szerint megismétli. Jogalkotás-technikailag nem is ezt a felvezető szöveget kellett volna írni, hanem azt kellett volna írni, hogy "a Ptk. 79. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki". A benyújtott törvényjavaslat (1) bekezdésének első mondata szó szerint, változtatás nélkül megismétli a hatályos Ptk. rendelkezéseit. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a bizottsági ülésen még jogvégzett képviselők is olyan hozzászólásokat tettek, amelyekből az derült ki, hogy nem ismerik azt a tényt, miszerint a Ptk. 1959-től fogva a helyreigazítást, tehát a valótlan tény állításának helyreigazítását lehetővé teszi.
Azt is el kell mondanom, hogy ha az előterjesztés azzal foglalkozna, hogyan lehet ezt a helyreigazítást hatékonyabbá tenni, akkor valószínűleg én magam nem mondanék kisebbségi véleményt; én is azt gondolom, hogy meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Itt szeretném megemlíteni, hogy a kisebbségben maradottak egyetértettek a kormány jelen lévő képviselőjének azon álláspontjával, amely úgy fogalmaz - idézem Gadó Gábor helyettes államtitkár szavait -: "Szerencsésebb volna, ha ez a kérdés nem egy önálló képviselői javaslat keretében kerülne a tisztelt Ház elé, hanem a tavasszal meghirdetett és ősszel érdemben is megkezdődő, átfogó polgári törvénykönyv felülvizsgálata keretében lenne ez a kérdés is - számos egyéb probléma mellett - megvitatva, és ennek a vitának az eredményeként alakulna ki az a javaslat, amely meghatározná, hogy a személyiségvédelmi fejezet ezen rendelkezése változzon-e vagy sem." A minisztérium képviselője azt is elmondta, hogy ez egy bonyolult kérdés, átfogó felülvizsgálat keretében kellene visszatérni rá, hiszen meg kellene vizsgálni, hogyan viszonyul a mostani rendelkezés a médiatörvény kétharmados szabályaihoz. Megítélésünk szerint a jogalkotási törvénnyel ellentétes, hogy a polgári törvénykönyvben jelennek meg olyan szabályok, amelyek a kétharmados médiatörvényben jelennének meg.
A bizottság kisebbségben maradt képviselői teljesen értelmezhetetlen és jogbizonytalanságot teremtő fogalomnak tekintik a "társadalmilag hátrányos vélemény" kifejezést, amit a törvényjavaslat tartalmaz; és kiderült, hogy a bizottságban az előterjesztést támogatók sem tudnak egyetérteni abban a kérdésben, hogy mit jelent a "személyes érintettség". Voltak olyan támogatók, akik úgy ítélték meg, hogy ezzel politikai vélemények korrekciójára is sor kerülhet; az előterjesztő úgy fogalmazott, hogy ő úgy érti ezt a szöveget, hogy a személyében megnevezett vagy konkrétan körülírható személyre vonatkozik ez a vélemény-helyreigazítási jog. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Mindezen érvek alapján - köszönöm az elnök úr türelmét, és elnézést, hogy túlléptem az időt - és számos más érv alapján a bizottság kisebbsége az alkotmánnyal és a jogrenddel ellentétes előterjesztésnek tekinti Pokol Béla T/34. számú javaslatát. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
