HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy jegyzőkönyv is készül, elmondom a hozzászólásomat, függetlenül attól, hogy a kormány jelen van vagy nincs jelen. Szeretném, ha innen számolná az öt percet.
Gyakran elhangzik, hogy az Európai Unió 15 országából 13 országot szocialista és szociáldemokrata kormányok irányítanak, de az igazsághoz akkor vagyunk hűek, ha hozzátesszük: környezetvédők, reformkommunisták, baloldali keresztények és szociálliberális pártok is nagy részben részt vesznek az új baloldali kormányokban, kezdeményezésekben. Azt hiszem, ha ezzel kapcsolatban meg akarjuk érteni az Európai Uniót, akkor egyre fontosabb, hogy megértsük a szociális Európának azt a modelljét, amely egyre inkább a baloldali pártok sajátja Európa szerencsésebb, nyugati felén.
Néhány héttel ezelőtt Párizsban az EU szocialista pártjai konferenciát rendeztek, amelyen többek között Lionel Jospin francia miniszterelnök, Massimo D'Alema jelenlegi olasz miniszterelnök, Rudolf Scharping, a Schröder-kabinet vezető tagja, Edith Cresson brüsszeli főbiztos asszony és mások, sok miniszter, képviselő is részt vett. Mivel egyedüli magyar és közép-európai képviselőként én is felszólalhattam, nagyon röviden szeretném a tisztelt Házzal ismertetni azokat a dolgokat, amik elhangzottak ott, hiszen az Európai Unió jövőjét és remélhetőleg egyszer a mi jövőnket is ezek határozzák meg - remélhetőleg a közeljövőben.
Elhangzott, hogy 2000 körül a nyugat-európai országokban mindenütt szeretnék bevezetni a 35 órás munkahetet.
Elhangzott egy olyan szocialista kezdeményezés, hogy 25 éves kor alatt senkit se lehessen munkanélkülinek nyilvánítani, hanem amíg a 25 éves korát eléri, addig valamilyen formában részesítsék képzésben.
Elhangzott, hogy az uniós országokban a minimálbér mintájára mindenütt azonos szociális minimumot kell meghatározni, és természetesen idővel ezeket biztosítani is kell.
Elhangzott, hogy a munkajövedelmekről fokozatosan a tőkére kell áttenni az adózást, különösen a spekulatív tőkére, amelynek a megadóztatását kívánatosnak tartják a nyugat-európai baloldali szocialista pártok.
Amiről más formában is sokat olvashatunk: felismerték a környezeti adó jelentőségét, és ennek a szellemében kívánják átstrukturálni az egész európai uniós költségvetést. Ennek a lényege az, hogy a munkajövedelmek helyett a nyersanyag-felhasználást, a környezetre káros anyagok termelését, kibocsátását kell elsősorban adóztatni. A sajtóban is megjelent ez a rész, hogy most az új német kormány átvette Németország irányítását, s hogy az adóparadicsomba menekülő tőke ellen egységes uniós fellépés várható, ennek nyilvánvalóan meglesznek a kihatásai az unión kívüli országokra is.
Egységes uniós fellépést terveznek a Világbankban és az IMF-ben, legalábbis abban a 13 tagországban, amelyekben szocialisták kormányoznak.
Magyarország számára különösen érdemes kiemelni két olyan utalást, amelyek nem kerülhetik el a figyelmünket, amennyiben mi is komolyan vesszük az integrációs csatlakozást. Az egyik: Margareta Winberg svéd munkaügyi miniszter asszony mondta ki nyíltan és egyértelműen, hogy a családi típusú jövedelemadózást semmiképpen sem lehet baloldali gondolkodással elfogadni, mert ennek az a következménye, hogy a nők kiszorulnak a munkahelyekről, és nincsenek azonos esélyeik a férfiakkal. Helyette részmunkaidős foglalkoztatást, otthonról végezhető távmunkát kell biztosítani azoknak a nőknek, asszonyoknak, akik gyereknevelés közben, gyereknevelés mellett is dolgozni kívánnak. Az a kívánatos, hogy mindként nemnek azonosak legyenek az esélyei a munkavállalásban, amit egyébként az emberi jogok is tartalmaznak.
A másik: szó szerint elhangzott Barbara Weiler, német Európa parlamenti képviselő asszony, a szociális bizottság elnöke részéről, hogy az európai uniós bővítésnél alapkövetelmény lesz, hogy a közép-európai országok - ha kell, törvényeiket is megváltoztatva - elméletileg és a gyakorlatban is erős jogokat biztosítsanak a szakszervezeteknek. A szakszervezetek jogainak csorbítása, az érdekegyeztetés kétségbe vonása tehát Magyarország és a többi közép-európai ország integrációs esélyeit csökkenti vagy lehetetlenné teszi.
Ezekben a hónapokban vázolják fel az Európai Unió szocialista-szociáldemokrata pártjai a szociális Európa modelljét, annál is inkább, mert a következő, '99. évi Európa parlamenti választásokon a 15 európai uniós tagország baloldali pártjai közös pártprogrammal indulnak az Európa parlamenti választásokon.
Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, számunkra is fontos, hogy erről tájékoztatást kapjunk. A szocialista képviselők és a magam nevében ígérem, hogy a Házat és a kormányt továbbra is tájékoztatni fogjuk a nyugati testvérpártok tapasztalatairól. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
