HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság szeptember 9-én tárgyalta a zárszámadási törvényt, az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztést, illetve az Állami Számvevőszék előterjesztését az ellenőrzésről.
Külön előterjesztés lesz az egyikről és a másikról. Én a zárszámadási törvényről fogok most szólni. A bizottság ülésén hosszan tárgyaltuk a zárszámadási törvény előterjesztését, és talán ez is oka annak, hogy két előterjesztőt állít a bizottság. Ámbár már az elején leszögezhetem, hogy az önkormányzati és rendészeti bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, ellentétben az előbb elhangzott sok-sok tartózkodással.
Elsősorban az ellenzéki képviselők oldaláról elhangzott vélemények a következőkben foglalhatók össze. Az előterjesztés mutatja a magyar gazdaság dinamikus fejlődését 1997-ben, mutatja a gazdasági növekedés gyors ütemét, és az előterjesztésből egyértelműen kiolvashatók a kedvezőbb egyensúlyi jellemzők.
Megítélésünk szerint - ez kitűnik az előterjesztésből -, és a bizottságban ez több hozzászóló részéről is elhangzott, hogy az előterjesztés a törvényi előírásoknak megfelelően, határidőre lett beterjesztve.
Tisztelt Ház! Az előterjesztést mi elsősorban az önkormányzatok oldaláról kísértük figyelemmel, és olvastuk nagyobb áttekintéssel. A 3173 önkormányzat gazdálkodását tekintettük át. A 3173 önkormányzat 1997-ben mintegy 1200 milliárd forinttal gazdálkodhatott. Ennél az 1200 milliárd forintnál meg kell említenünk - ez kritikaként is elhangzott -, hogy az állami átengedett forrás alig haladja meg a 40 százalékot, és a többit az önkormányzatoknak saját bevételből kellett biztosítani. S ennek a saját bevételnek a biztosítása a települések eltérő lehetőségei függvényében nem mindenhol volt zavarmentes.
Több helyen működési forráshiány jelentkezett. Az előterjesztésből is látható, hogy az összes forráshiány elérte a körülbelül 6 milliárd forintot, hét önkormányzatnál fizetésképtelenség mutatkozott, és több önkormányzat pedig hitelre kényszerült.
Ezt azért kell elmondanom, mert a bizottságban megemlítésre került, és úgy hiszem, az önkormányzatok gazdálkodásának ugyan nem ez volt a jellemzője, de az önkormányzati finanszírozásban vannak olyan pontok, amelyeket az 1999. évi költségvetésben - a finanszírozási oldalon - erőteljesen figyelembe kell venni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok gazdálkodásában néhány dologra szeretném még a bizottságban elhangzottak alapján a figyelmet felhívni. Bizottságunk részéről ugyan külön előadója lesz majd az Állami Számvevőszék jelentésének, mégis meg szeretném említeni, hogy a Számvevőszék vizsgálta a kommunális infrastruktúra-fejlesztési céltámogatást igénybe vevő önkormányzatok helyzetét, és több önkormányzatot visszafizetésre kötelez.
E visszafizetési kötelezettség kérdésköre évek óta tartó vitát hoz mindig ide, a parlamenti ülésterembe. Ennek az a lényege, hogy a szennyvízcsatorna-beruházásoknál az úgynevezett bekötőcsatorna - amely egy időben épül meg a telekhatárig a főgyűjtőcsatornával - finanszírozása komoly problémát jelent, az Állami Számvevőszék - ebben a jelentésében is - visszafizetésre kötelezi az önkormányzatokat.
Ez nagyon hátrányosan érinti azokat az önkormányzatokat, amelyek településeik érdekében felvállalták az ilyen típusú fejlesztéseket. Bizottságunk azt szeretné kérni, hogy a tisztelt Ház támogassa ezen önkormányzatok visszafizetési kötelezettség alól való mentesítését. Az önkormányzati bizottság ilyen módosító indítvánnyal fog majd a t. Házhoz fordulni.
Összességében - mint említettem - bizottságunk az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
