DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági termelők szempontjából igen fontos törvénymódosítási tervezet áll előttünk. Ez a tervezet nemcsak azért fontos, mert nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség előírta a kormány számára ennek az előterjesztését, hanem legalább annyira fontos - ha nem fontosabb -, hogy a mezőgazdasági termelők számára bővüljön az a kör, ahová a terményét nyugodtan, biztonságosan elhelyezheti, és nemcsak hogy elhelyezheti, de a jogszabályok által elérhető és megkövetelhető biztonságban is tudja a terményét, hogy úgy mennyiségben, mint minőségben meg fogják azt őrizni.
Persze tudjuk, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Azért mégis bízzunk abban, hogy a tervezetben megtalálható garanciák és a garanciális elemek a törvény végrehajtása során megtalálják azt a formát, hogy érvényesüljenek, a törvény szelleme és betűje betartásra kerüljön.
Köztudott, hogy ma a magántermelők túlnyomó többsége nem rendelkezik megfelelő tárolókapacitással. Ezen a hiányon segíthet a közraktárak számának gyarapodása. Több közraktár esetén remélhetően csökkennek a szállítási távolságok, és ezáltal csökkenhetnek a szállítási költségek is. Több közraktár léte hosszabb távon oda is vezethet, hogy a termelő választhat, hogy a számára kedvező feltételeket kínáló közraktárba helyezhesse el terményét, és esetleg ez is árcsökkentő tényező lehet majd.
Fontos lenne, hogy az állami tulajdonú közraktárakra a kötelező minőségi, szabvány- és egyéb átvételi előírások kötelezőek legyenek, a magántulajdonban lévő közraktárakra is vagy a külföldiek által Magyarországon nyitott fióktelepekre is.
(17.20)
Tehát egységes legyen a rájuk vonatkozó minőségi és egyéb elvárás, szabályozás. Ezt természetesen nem e törvény módosításának keretén belül kell megoldani, hanem a végrehajtására esetleg kiadandó miniszteri rendeletnek vagy más hasonló jogszabálynak.
Ugyancsak fontos a közraktárak és a felügyeleten túl a szaktárca kapcsolatának kialakítása. Ez is másik rendezést kíván, nem ebbe a törvénytervezetbe illik, csak jó lenne, ha nem lenne elfelejtve ennek a kapcsolatkialakításnak a rendszere.
Lényegesnek tartjuk, hogy ha e módosítással lehetővé válik külföldi tulajdonú társaságok részvétele a magyarországi közraktározásban, ugyanez a lehetőség megillesse majd a hazai vállalkozókat is külföldön. Ez természetesen további tárgyalásokat igényel a szaktárca részéről. Ezért kérjük a szaktárcát, hogy e módosítás elfogadása után ebben a tárgyban a szükséges tárgyalásokat folytassák tovább, ne legyen lezárva ez a téma a törvénytervezet elfogadásával.
Igen jónak tartjuk, hogy a tervezet több ponton szigorítja a törvény eddigi előírásait, így például a kiszabható bírság felső határának emelését jogsértés esetén. És ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy e bírságot nem a közraktárnak, hanem a jogsértést elkövető vezetőjének kellene megfizetnie.
Vannak ugyan aggályaink is e törvénytervezettel kapcsolatban. Ilyen például az, hogy a tervezet feltételhez és engedélyhez köti a közraktározási tevékenységnek nemcsak a megkezdését, hanem a megszüntetését is. Mivel a közraktár is csupán egy a társaságok közül, és a tönkrement vagy tönkremenőben lévő társaság nem nagyon szokott engedélyt kérni a tönkremenéséhez, a megszűnéséhez, így aztán nemigen látom, nemigen látjuk, hogy ezt az előírást hogyan lehet majd betartani, betartatni egy csődbe menő vagy felszámolás alá kerülő közraktárral, hogy engedélyt kérjen a tevékenysége megszűnéséhez.
Ugyancsak problémásnak tűnik a kötelező felelősségbiztosítás mértéke. Szerencsésebb lenne a biztosítás mértékét fix összeg helyett a raktározott áru értékéhez igazítani (Mádai Péter tapsol.), mert akkor biztos lehetne abban az a személy, aki az áruját a közraktárban elhelyezte, hogy a kötelező felelősségbiztosítással le van fedve az ő áruja.
Nagyon valószínűnek tartom, hogy a kötelező felelősségbiztosítás mértékénél lényegesen nagyobb értékek kerülnek raktározásra a közraktározásban, és ha ez így igaz, akkor a beraktározott áru jelentős része nincs lefedezve a felelősségbiztosítással. Tehát a fix összeg helyett a beraktározott áru mennyiségéhez lenne célszerűbb igazítani a kötelező felelősségbiztosítás mértékét.
Végezetül: mivel a bevezetőmben jeleztem, hogy a mezőgazdasági termelők számára mennyire fontos jogszabályról van szó, fokozott szerepet kell kapnia az ellenőrzésnek és a felügyeletnek. Ehhez a részletes vitában módosító javaslataimat elő fogom terjeszteni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
