DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasági adóról szóló törvény 1994. évi módosításában teremtettek lehetőséget arra, hogy külföldi cégek Magyarországon úgynevezett off-shore cégeket alapítsanak. Erre az akkori indoklás szerint azért volt szükség, mert az akkori kötött devizaszabályok nem tették lehetővé azt, hogy Magyarország vagy Budapest egyfajta kereskedelmi központtá váljon Nyugat- és Kelet-Európa között.
Másodlagos célként, mint ahogy az akkori anyagokban láttam, arra is számítottak annak idején a szakértők, hogy ez hozzájárulhat a hazai munkahelyteremtéshez, hiszen az off-shore cégek helyi képviselője, felügyelőbizottsági tagjai, alkalmazottainak többsége, könyvelője, ügyvédje belföldi magánszemély lehet, és segíthet az ország gazdaságpolitikájának a jobb külföldi megítélésében is. Ez az utóbbi - mint kiderült - azóta nem következett be, igazából egyik sem következett be. Az off-shore cégek működési lehetősége nem befolyásolja lényegesen Magyarország gazdasági megítélését, túl sok ilyen céget nem alapítottak. Ez részben annak is a következménye, hogy közben úgy változtak a devizaszabályok, hogy nem sok értelme lett off-shore cégek alapításának. Ma is lehet azonban még alapítani, ezekre vonatkoznak a magyar törvények; hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő szolgáltatásokat végezhetnek, vonatkoznak rájuk a hazai pénzmosási szabályok, az adóellenőrzés, a kettős adóegyezmény miatt pedig állandó az információcsere Magyarország és a külföldi partnerei között.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy Magyarország - és ezt megnéztük - New Yorkon keresztül miami átszállással 9792 kilométerre van a Kajmán-szigetektől, de nemcsak földrajzilag van messze, hanem az off-shore cégek számát tekintve is nagyon messze állunk ettől. Egyébként nem is (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) akarunk vetekedni vele.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.20)
