DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék csatlakozni a dr. Vojnik Mária képviselőtársam által elmondottakhoz.
Visszatérve arra, hogy komoly és jelenleg is folyó perek voltak az egészségügyben az ügyeleti ellátással kapcsolatosan az ügyeleti díjról és magáról a Kjt.-ről, illetve a munka törvénykönyvének a hiányosságairól, ezek a perek mindig abba torkolltak, hogy a bíróság a munka törvénykönyve szerint úgy értelmezte, hogy nincs olyan, hogy ügyelet, hanem túlmunka és készenlét van.
Azt szeretnénk ezekkel a módosító javaslatainkkal elérni, hogy végre a törvényalkotó a munka törvénykönyvében is ismerje el az egészségügyben specifikus ügyelet fogalmát, és ne a Kjt.-ben, az egészségügyi törvényben vagy miniszteri rendeletben szabályozza ezt a kérdést - rosszul -, hanem igenis a munka törvénykönyvében.
Az előző kormányzat idején is benyújtottunk hasonló törvényjavaslatot, és úgy látszik, akkor is hasonló indokkal, mint most, el akarták utasítani, hogy ez ágazatspecifikus. Annak ellenére, hogy ez ágazatspecifikus, úgy érezzük, hogy sem törvényi rendeletben, sem rendeletben, sem miniszteri utasításban nem szabályozható, és erre utalnak a perek, amelyekben mindig a munka törvénykönyvéhez nyúlt a munkaügyi bíróság, és a munka törvénykönyvének hiányos adataira, hiányos törvényi helyeire hivatkozva próbálta meghatározni az egészségügyi ügyeletet, és mindig felosztotta az ügyeletet, egy részét túlmunkára, a másik részét készenlétre.
Az egészségügyben lefolytatott ügyelet nem osztható fel ilyen módon túlmunkára, illetve készenlétre, mert a Kjt.-ben is és számos intézmény szervezeti-működési szabályzatában is kötelezően meg kell határozni az úgynevezett minősített ügyelet fogalmát, ami azt jelenti, hogy bizonyos ellátó osztályokon - az ügyelet nehézségi foka szerint - gyakran vagy majdnem mindig előfordul, hogy az egész ügyeleti időt végigdolgozzák; ilyen az intenzív terápia, a traumatológia, de bárhol előfordulhat ez. Tehát szükségtelen és nem célszerű felosztani az ügyeleti időt készenlétre és túlmunkára.
A másik javaslatunk azt célozta meg, ami tulajdonképpen a nagy francia kamionos sztrájk idején is követelésük volt a kamionosoknak - ott érdekes módon elismerték ezt a követelést, nálunk ezt nem sikerült elismertetni. Ugyanis az volt a kamionosok egyik követelése, hogy az otthonuktól távol töltött idő, amikor ugyan nem vezethetnek, de nincsenek otthon, számítson be valamilyen módon a nyugdíjalapjukba.
Mi az ügyeletben eltöltött időt szeretnénk hasonló módon beszámítani a nyugdíjalapba az egészségügyi dolgozók számára. Köztudott, hogy az egyetemi évek ma már nem számítanak bele a nyugdíjalapba, tehát valaki nem érheti el a maximálisan megszerezhető nyugdíjidőszakot, ha orvosi egyetemet végzett, vagy más egyetemi végzettséggel rendelkezik az egészségügyben. Ennek a nyugdíjalapba való beszámítása lehetővé tenné, hogy az egészségügyben dolgozók elérjék ezt a maximálisan megszerezhető nyugdíjalapot.
Ezek nem nagy kérések, és egy egész ágazat szenvedett amiatt, hogy az 1993-ban meghozott Kjt. hibái miatt mind a mai napig nem sikerült elismertetni ezt az ügyeleti kérdést. Tehát az lenne a kérésünk a törvényalkotó felé, hogy emelje be az egészségügyi törvénybe, illetve az általunk megfogalmazott módosító javaslatokban megfogalmazott meghatározásokat mint ügyeleti fogalmat a munka törvénykönyvébe, illetve az egészségügyi dolgozók ügyeleti ideje valamilyen módon számítson bele a nyugdíjalapukba.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
