DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is tárgyalta a törvényt, és sok szempontból más álláspontra helyezkedett, más következtetésekre jutott, mint azt az előző képviselő asszony megfogalmazta.
Az ülés elején ebben a bizottságban is viszonylag élesek voltak a frontok, de a vita végére az ellentétes álláspontok összecsiszolódtak, és ez tükröződött a szavazásból, amit majd ismertetni fogok.
Már a preambulumot is, a törvényt is sokan kritizálták az indulásnál. Ennek kapcsán elmondhatom, hogy a törvény és a preambulum is egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a nemdohányzóknak akar védelmet nyújtani, és olyan személyeknek, köröknek, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt fokozott védelmet kell hogy kapjanak. Az ő védelmüket akarja a törvény biztosítani.
Ha az a kérdés, hogy ezt hogyan akarja megtenni, erre a válasz megint csak megfogalmazódik a preambulumban: a dohánytermékek fogyasztását szabályozza ez a jogszabály, és a forgalmazásukkal szemben részleges korlátozásokat állít fel. Lényeges, hogy csak részleges korlátozások vannak itt, mert sokan más jogtárgyak szabályozását is elvárták volna ettől a törvénytől.
Ugyanakkor a preambulum azt is megfogalmazza, hogy az ellentétes érdekekre is tekintettel akart lenni a jogalkotó, tehát tiszteletben tartja azok jogát, akik a dohányzás lehetőségével élni kívánnak. Ha a preambulumot és a törvényt elemezve megnézzük azt, hogy milyen általános céljai lehettek a jogalkotónak, akkor a bizottsági ülésen megfogalmazódott az, hogy az egészséges környezethez való jog az alkotmányban egyértelműen megfogalmazott jog. Ez egy olyan törvénytervezet, ami ennek az alapjognak az érvényesítését akarja direkt módon szolgálni. Közegészségügyi kérdéskör szabályozásáról van szó, és az európai jogharmonizációs tárgyalások során is izgalmas kérdés. Nyilvánvalóan erre is tekintettel akart lenni a jogalkotó.
Amint már mondtam, bizonyos jogtárgyak szabályozását - amit persze fel lehetne vetni a dohányzással összefüggésben - a jogalkotó nem akarta itt megtenni. A bizottság elismerte, és örömmel üdvözölte azt, amire a miniszter úr is utalt, hogy igen gazdag hatáselemzés kísérte ezt a törvénytervezetet. Ezt új képviselőként más törvények kapcsán még nem tapasztaltam a parlamentben.
A mi bizottságunk is vizsgálta azt, hogy hogyan változott a jogszabály ahhoz képest, amit már az előző parlament tárgyalt. Mi nem gondoljuk azt, hogy elszegényedett vagy kiüresedett a törvény, sőt szigorításokat is vélünk felfedezni. Ilyenek: a kiskorúakkal szembeni szabályozás egyértelműen szigorított, a vendéglőket érintő szabályozás egyértelműbb szabályokat fogalmaz meg, a szankciórendszer - ha úgy tetszik - változott, bővült. Nemcsak az elkövetői, az aktív magatartást szankcionálja a törvény, hanem a passzív magatartást is. Gondoljunk egy munkahelyi vezetőre, amikor nem érvényesíti azokat a szabályokat, melyeket a törvény megfogalmaz. A bírság is változott némileg, hisz nemcsak egészségvédelmi bírság kiszabására van lehetőség, hanem fogyasztóvédelmi bírságra is.
Igazán izgalmas vita két területen alakult ki a bizottságban. Magát a közforgalmú intézmény meghatározását kritizálták sokan a bizottsági ülésen. Felvetődött, hogy templomokban - mint egyfajta ilyen intézményben -, börtönökben, honvédelmi létesítményekben hogyan fognak érvényesülni ezek a szabályok. Nagyon sok kritikát kapott a kiskorúakat érintő szabályozás. Sokan úgy fogalmaztak, hogy életszerűtlen ez a szabályozás, amikor a közforgalmú intézményekben a 18 év alattiakra egyértelműen tiltó szabályokat állapítunk meg. Ezt akkor is sokan kritizálták, ha elismerték, és a háttéranyagból láthatták a képviselők, hogy elsősorban a 14-18 éves korosztály az, amely ilyen szempontból veszélyeztetett vagy hajlamos arra, hogy a dohány rabjává váljon.
A bizottság egyértelműen úgy ítélte meg, hogy életszerűtlen az a szabályozás, amikor a bolti eladótól várjuk el, hogy ismerje föl, hogy az illető 18 éves. Úgy fogalmaz a törvény, hogy ha benne kétség merül fel, akkor még igazoltathatja is azt a 18 éven alulit. Csak az az álláspontunk, hogy nem fog benne kétség felmerülni, mert ő abban érdekelt, hogy forgalma legyen, és nem abban, hogy felismerje azt, hogy itt egy 18 éven alulit szolgálna ki. Tehát nem tartottuk szerencsésnek ezt a szabályozási technikát, ugyanakkor persze jobbat a bizottság ülésén sem tudtunk megfogalmazni.
Felvetődött az - volt ilyen álláspont is -, hogy a nemdohányzók jogai nem kellően érvényesülnek a törvényben, de ez egyértelműen csak egy kisebbségi álláspont volt. Végül is a szavazás végeredménye az volt, hogy egy tartózkodás mellett támogatta a bizottság a törvény előterjesztését, és általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
