DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 1997. október 6-án az a megtiszteltetés ért, hogy hasonló címmel törvényjavaslat előterjesztője lehettem. Az a tervezet, amely nem nagymértékben, bár néhány lényeges pontban különbözött a jelenlegi, a nemdohányzók védelméről szóló javaslattól, a ciklus végéig csupán a részletes vita küszöbéig jutott.
Remélem, hogy a ma kezdődő tárgyalás nem lassul le, abban bízom, hogy a színfalak mögötti mesterkedések, a közvetve befolyásoló lobbyk miatt nem akad el ez a javaslat, és az újkori magyar parlamentarizmus történetében először születik magas szintű jogszabály a hazai egészségi viszonyok első számú közellenségének a visszaszorítására. Mindjárt hozzáteszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem a dohányzó állampolgárok ellen, nem őket vádolva kell törvényt alkotni, hanem a nemdohányzó többség, az egészség érdekében van erre szükség.
Másfél évvel ezelőtt az akkori előterjesztésemben a dohányzással összefüggő magyarországi veszteséget, az évi 25 ezer halálesetet ahhoz hasonlítottam, mintha minden munkanapon szerencsétlenül járna egy utasszállító repülőgép, száz utassal a fedélzetén. Ugye, tisztelt Országgyűlés, már az első katasztrófa után serénykednénk a jogszabályok tömegének a szigorításán, a további esetek megelőzésén. Nos, mindeddig adósak maradtunk az elkerülhető halálozás főokaként számon tartott tényező, a dohányzás kereteinek a szabályozásával. Tehát szükség van erre a törvényre, de csak akkor lesz időtálló - osztom képviselőtársaim elhangzott véleményét -, ha egy átfogó dohányzás elleni politika része lesz ez a törvény, hiszen a hazai tapasztalatok is mutatják, hogy a hagyományos egészségnevelés eszközeivel, egyetlen jogszabály eszközeivel nem lehet a dohányzás ellen hatékony küzdelmet folytatni.
(11.50)
Tudjuk jól - már hallottunk ma példákat, nem ismétlem ezeket -, hogy számos esetenként jelentős pénzügyi háttérrel megvalósított programok, amelyek nagyon értékesek az egészség érdekében, mégis olyan társadalmi környezetben bonyolítódnak, amelyek a dohányzást egy, a társadalom által elfogadott magatartásként tüntetik fel, képviselőtársaim már hivatkoztak különböző reklámüzenetekre. Ezzel szemben az átfogó dohányzásellenes politika céljának annak kell lennie, hogy a dohányzásnak mint viselkedésnek a társadalmi elfogadottságát csökkentse, és a nemdohányzás váljék a követendő modellé.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egy országos dohányzásellenes program részeként olyan elemeket javasol, mint fogyasztáscsökkenést ösztönző adó- és árpolitika, a dohányreklámozás tiltása, oktatási programok, a nikotintartalom szabályozása, a leszokást ösztönző tanácsadás és leszokás támogatása. Csak csendben jegyzem meg, hogy a magyar társadalombiztosítás több próbálkozás ellenére nem támogatja az ilyen gyógyszereket és gyógymódokat - legalábbis egyelőre nem támogatja. Ugyanakkor kívánatos a törvényi szabályozás olyan kérdésekben, mint a nemdohányzók védelme érdekében a dohányzás korlátozása a közterületeken. Ennek ez a javaslat eleget tesz, mint ahogy annak is, hogy a figyelmeztető feliratok teljesebbek legyenek; ugyanakkor azonban - mint ahogy erről több képviselőtársam szólt - adós a törvénytervezet a reklámozás minden formájának tiltásával.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Parlament is hosszú utat tett meg 1980 óta, amikor még Sir David Nicholson azzal tudta leverni az ilyen javaslatot Strasbourgban, hogy nem szabad levágni az aranytojást tojó tyúkot, hiszen a dohányipar óriási adófizető. Nos 1998. július 30-án életbe lépett a 98/43. európai uniós direktíva, miszerint a tagállamoknak legkésőbb 2001. július 30-áig olyan szabályozást kell bevezetniük, amelynek keretében tilos a dohánytermékek direkt és indirekt reklámja. És itt van hiányérzetem, hogy most nem élünk azzal a lehetőséggel - legalábbis az előterjesztés ezt az esélyt nem próbálja megragadni -, hogy korrigálja, pótolja a mulasztást, amelyet ez a parlament a gazdasági reklámszabályozásnál elkövetett, amikor, sajnos, az egészségvédelem szempontjai alulmaradtak. Én a magam részéről mindenképpen szükségesnek tartom, hogy ennek a törvénynek a keretében legyen mód a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény újbóli megnyitására és az eurokonform szabályozásra.
Van az Európai Uniónak egy másik direktívája is, amely a dohánytermékek kátránytartalmát maximálta. Mint ismeretes, 1997. december 31. után az Unió tagállamaiban csak maximum 12 milligramm kátrányt tartalmazó cigaretta hozható forgalomba. Ott van baj, hogy tudomásom szerint Magyarország derogációt kért a cigaretták kátránytartalmára vonatkozóan, így, sajnos, várható, hogy a magas kátránytartalmú, ezáltal nagyobb mennyiségű rákkeltő anyagot felszabadító cigaretta kerül majd be az országba, tehát konzerválunk egy elmaradottabb gyártási folyamatot is a dohánygyárakban és Magyarországon is a magyar termelők körében. Mindenképpen javaslom, hogy a kormány vizsgálja felül ezt a derogációkérést, már csak azért is, mert az Unió további szigorításra készült a dohánytermékek károsnyag-tartalmára vonatkozóan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző hozzászólók már többször említették a tervezet vendéglátó-ipari szabályozásra vonatkozó javaslatait. Az idegenforgalmi bizottság elnökétől is hallottuk, hogy vitát váltott ki ez a javaslat, én magam is kaptam leveleket a vendéglátóipar érdekképviseleteitől: forgalomcsökkenéstől tartanak.
Nézzük csak meg, hogy milyen lehetőségek is vannak! Egyrészt van a teljes tiltás lehetősége. Ezzel a tervezet nem él, de azt meg kell jegyeznem, hogy például Kaliforniában négy éve tilos minden étteremben dohányozni, és ezalatt egyáltalán nem csökkentek a turizmusból származó bevételek, sőt, az 1995. évi 54 milliárd dollárról 1997-re 62 milliárd dollárra emelkedtek. New Yorkban 1995 óta tilos dohányozni az éttermekben, és ezalatt az éttermekben 18 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ez idő alatt a városban 6 százalékkal nőtt a vendéglők száma. A megszólított étteremtulajdonosok ott úgy nyilatkoznak, hogy egyszerű matematika: a lakosság 25 százaléka dohányzik - ez az amerikai arány - és 75 százaléka nem, azóta a nemdohányzók sokkal gyakrabban étkeznek étteremben, és persze ez jót tesz az üzletnek.
A magyar tervezet az elkülönítést javasolja, hozzáteszem, hogy ehhez képest a tulajdonos választhatja a dohányzás betiltását. Ezt helyesnek tartom, azonban Béki Gabriella képviselőtársammal szándékozunk olyan módosító indítványt benyújtani, hogy ezt kiegészítendő be kell vezetni egy olyan jelzésrendszert, hogy melyik étterem füstmentes és melyik nem, hogy a fogyasztók számára legyen választási lehetőség.
Tisztelt Országgyűlés! Többen elmondták, hogy Magyarország a dohányzással is összefüggésbe hozható megbetegedéseket tekintve, sajnos, a világ élmezőnyébe jutott, és ez a tendencia sajnos, az utóbbi időszakban gyorsult. Nem voltak eddig szigorúak a dohányzás népszerűsítését szabályozó törvények és rendeletek, és ezzel magyarázható egyébként, hogy más kelet-európai országokhoz hasonlóan a legnagyobb dohánygyártó multik gyorsan megtelepedtek, agresszív technológiai és marketingbefektetésekkel jelentős forgalomnövelést értek el. Úgy gondolom, hogy ha a népegészségi szempontokat figyelembe vesszük - hallhattuk az adatokat az elmúlt órákban -, akkor ezt a helyzetet nem szabad elfogadnunk. A társadalom egészségéért felelős emberek - azt hiszem, hogy képviselőtársaim ezek közé sorolhatják magukat, mint ahogy én is ezek közé sorolom magamat - egyszerűen nem nézhetik ezeket a fejleményeket karba tett kézzel.
A fejlett világ már egy jó évtizede felismerte már a súlyos egészségromlást és az elviselhetetlen anyagi következményeket, amit maga a dohányzás okoz. Úgy gondolom, hogy Magyarországon nagy késésben vagyunk, kell tenni valamit, ami megálljt parancsol az önmagát erősítő folyamatnak. Ez a törvénytervezet, amely persze több ponton kiegészítendő, javítandó, egy lépés ezen az úton, ezen a hosszú úton; és nagyon bízom benne, hogy ha ez a törvénytervezet tényleg elfogadást nyer, akkor majd nem fogunk olyan magabiztos nyilatkozatokat hallani a másik oldalon, mint ahogy a Wall Street Journal egy decemberi számában olvastam a hazai dohányipar egyik vezető képviselőjétől, hogy "nincs itt semmi baj, mi képesek vagyunk megvédeni a jogainak, hiszen legális terméket gyártunk, és különben is - mondta az illető úr -, a magyarok évszázadokon keresztül dohányoztak, és évszázadokon keresztül dohányozni is fognak" - jelentette ki. Nagyon örülnék annak, ha az elfogadandó törvénytervezettel ez a fajta magabiztosság megrendülne.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
(12.00)
