CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Nagy figyelemmel hallgattuk ezt a beszédet is, és a Vigadóban elmondott beszédet is. Nagyon vártuk, és most is várjuk az új gazdasági politikát. A bejelentések és a történt dolgok arra mutatnak, hogy ilyen szándék van a kormányban: az új gazdasági politikát elkészíteni, bizonyos területen elszámoltatni azokat, akiket el kell számoltatni, lásd Postabank és a többi. Azonban az egész gazdasági politika alapja - amit a Vigadóban is érintett a miniszterelnök úr, hogy tudniillik ez az ország, ez a nemzet végtelenül el van adósodva, és ez ellen valamit tenni kell - egyelőre hiányzik.
A mi nézetünk szerint nem lehet új gazdasági politikát folytatni úgy, hogy ezzel a kérdéssel gyökeresen nem nézünk szembe. Ez az ország soha nem fog kibontakozni, ameddig mindig többet kell neki kifizetni, ameddig a költségvetés minden harmadik forintja kamatokra és adósságra megy el. Soha nem lesz a népszaporulat valóban szaporulat, hanem mindig megtalálható lesz az az összefüggés a gazdasági politika, a költségvetés és a nemzet fogyatkozása között, amely most fennáll, és amit a miniszterelnök úr is elmondott - ezt szintén üdvözöljük -, hogy még soha nem volt ennyire tragikus a népesedési helyzetünk. Bennünket ez mindennél jobban érdekel, mindennél fontosabbnak tartjuk. Azért támogatjuk a kormány számos intézkedését, amely éppen ennek a kijavítására, esetleges megoldására szolgál, mert úgy véljük, hogy ezen az úton kell tovább menni, tehát minden családvédelmi intézkedést a lehető legmesszebbmenőkig támogatunk.
Néhány szót kell szólnom a NATO-val kapcsolatos kérdésekről is. Lehet - önök szerint ez pozitívum -, hogy most oda tartozunk, de azért azzal is szembe kell nézni, hogy ugyanakkor elvesztettük a semlegesség illúzióját, a semlegesség lehetőségét, amelyet éppen 1956 tűzött maga elé. Egyelőre nem tudjuk, hogy mit fog hozni a NATO-jövő. Most olybá tűnik, hogy meg vagyunk védve, de ez nem biztos, hogy örökké így lesz, hiszen ez eddig még egyetlenegy katonai szövetségben nem valósult meg. Mindenesetre nem tartjuk magunkat alkalmasnak arra, hogy szembeszálljunk az óriási többség akaratával, noha megjegyezzük, hogy a népszavazáson a választópolgárok 50 százaléka nem vett részt, amely ezt a kérdést eldöntötte, és ott is majd' 15 százalék nemet mondott. Tehát nem olyan rózsás a kép. Mégis igyekszünk majd minden olyan törvénycsomagot, törvényrészletet támogatni ebben a kérdésben, amely jobbá teszi az együttműködésünket ezzel az általunk nem kívánt NATO-val.
Végezetül még egy kérdésről szeretnék mintegy elvi síkon szólni. A miniszterelnök úr itt is, ott is említette a Bokros-csomagot és az ahhoz való viszonyt. Ez itt olyannak látszik, mintha pusztán pártpolitikai kérdés volna, mintha az egymást váltó kormányok szembenállása testesülne meg ebben a kérdésben. Sajnos nem! A Bokros-csomag megítélése alapvető kérdése egész társadalmunknak. Az ehhez való viszony, az ebben való tisztánlátás nélkül nem lehet előrejutni. A mi szemléletünk szerint a Bokros-csomag hazaárulás volt! A Bokros-csomag előkészítette a globalizmusnak való teljes lefekvést, a nemzet teljes kiárusítását, a nemzeti vagyon ingyen való odaadását készítette elő! Ezt szolgálta, és erre volt ráhúzva, ráborítva az a máz, amely szerint ez szükségszerű volt, és gazdaságilag előrelépést jelentett. Nem! Tönkretett mindent! Most ez a kormány is minden lépését ennek kell hogy alárendelje, megpróbálja kijavítani, és sokszor beletörik a bicskája. Ez természetesen összefügg az adósságállomány kérdésével.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Folytassák a jó utat, abban mindig támogatjuk önöket! De ezt a kritikát, amely a Bokros-csomagra vonatkozik, és az összes többi pénzügyi politikára, kénytelenek vagyunk fenntartani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)
