DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő országgyűlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és a NATO közötti 1999. évi egyéni partnerségi programról szól. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt békepartnerségi, PfP-program keretdokumentumának törvénybe iktatásáról és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvény szerint a keretdokumentum 4. pontjában megjelölt egyéni partnerségi program tervezetét a kormány képviseletében jóváhagyás céljából a tisztelt Országgyűlés elé terjesztem.
A békepartnerség a NATO rendkívül sikeres együttműködési programja, melyben a NATO-ba történő felvételünk után is aktívan részt kívánunk venni. Ennek magyarázata az, hogy a Magyar Köztársaság szolidáris kíván maradni a NATO-kezdeményezésekkel, és minden erőnkkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kívánjuk segíteni, hogy a program továbbra is sikeresen működjön, és ezáltal Európában a stabilitás egyre nagyobb térségre terjedjen ki. Szem előtt kell tartanunk ugyanis, hogy a NATO-ba történő meghívásunk politikai döntés volt, melyet a NATO részben annak alapján hozott meg, hogy a mennyire vettük komolyan az aktív partner szerepét a békepartnerségi programban. Fontos, hogy a magunkról kialakított hagyományosan pozitív képet továbbra is megtartsuk.
A békepartnerségben történő részvételünk magyarázata az a tény, hogy a NATO-csatlakozással csak státusunk változik meg jelentősen, felkészültségünk azonban nem. Nincs tehát arról szó, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatban már nincs mit tanulnunk, fejlődnünk, csak a beilleszkedést, integrációt már más minőségben, más jogi és pénzügyi keretek között kell folytatnunk. A tapasztalatszerzésben ezután maga a NATO-tagság lesz az elsődleges tényező, míg a PfP-tevékenységben való részvételünk inkább kiegészítő szerepet játszik majd. A jövőben elsősorban a partnerségi programokon indokolt részt vennünk, melyek olyan lehetőségeket biztosítanak, és azokon a programokon, amelyek a felkészülésre és a NATO-tagság teljes jogú elérésére is, a teljes felkészültségre biztosítékot teremtenek. A békepartnerség programjában való részvételünknek emellett természetesen továbbra is szolgálnia kell a magyar külpolitikának azt a kitűzött célját, hogy erősítse a kétoldalú és regionális kapcsolatokat, különös tekintettel a szomszédos országokra.
Amikor legutóbb New Yorkban jártam, az ENSZ főtitkárhelyettesével, Bernard Niyet úrral erről nagyon hasznos eszmecserét folytattunk, és nagy megelégedéssel vette, hogy Magyarország továbbra is részt kíván venni, a NATO-csatlakozást követően is a békepartnerségi programban. Ennek különös jelentősége van Magyarország szomszédai szempontjából, hogy ezekkel az országokkal olyan kapcsolatrendszert teremtsünk meg, amely előttük is továbbra is nyitva hagyja a NATO-csatlakozás lehetőségét. Ezért van ennek a programnak óriási jelentősége. Magyarországnak segítenie kell a többi partnerország felzárkózását, hogy a szomszédos országok minél előbb a NATO tagjaivá váljanak.
Tisztelt Országgyűlés! A korábbi gyakorlat engedélyezéséhez képest a határozattervezet új eleme - amely önök előtt van - a fent említett gyakorlatokhoz kapcsolódó, hazánkon át történő esetleges külföldi csapatmozgásokhoz való előzetes hozzájárulás is. Ez nem biankó engedélyezés, mert a partnerség tervezetéből megállapíthatók a hely, az idő és a gyakorlat nagysága és jellege alapján az esetleges külföldi átvonuló kontingens várható adatai. E rendelkezés elkerülhetővé teszi a váratlan külföldi átvonulási kérelmek miatt az elmúlt években jelentkezett nehézségeket, eseti kormány-előterjesztések készítését. Az önök előtt lévő előterjesztést az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetesen megtárgyalta és elfogadta.
Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztés alapján a határozati javaslatot támogassák, és fogadják el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
