HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Köszönöm államtitkár úrnak, hogy hozzájárult a cseréhez, bár tudomásom szerint első helyre ez volt sorolva az interpellációim között. Térjünk a lényegre:
Idén januárban tapasztalhattuk először, hogy közel négy év egészséges folyamata után ismét növekedni kezdett (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na! - Derültség a kormánypártok soraiban.) a munkanélküliség Magyarországon, a statisztikák szerint, melyeket komolyabban veszek, mint egyes Fidesz-képviselők éretlen közbekiabálásait. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ hónapról hónapra kimutatást csinál a munkanélküliség állapotáról Magyarországon. A legfrissebb adatokat tartom a kezemben, a májusi gyorsjelentést, amely azt mondja, hogy míg '98 májusában a munkanélküliségi ráta 9,5 százalék volt, addig egy évvel később, '99 májusában, ha nem is jelentősen, de egy ezrelékkel több, 9,6 százalék. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A probléma az, hogy ez egy többéves tendenciát tör meg, ugyanis több éven keresztül folyamatosan csökkent, és sajnos, a polgári kormány kormányzása alatt fordult meg ez a trend.
Még szomorúbb, ha régiókra bontjuk, és azok a képviselők, akiket önök közül vidéki választók küldtek ide, talán nem tartják olyan mulatságosnak azt a tényt, hogy például Észak-Magyarországon 15,7-ről 17 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az elmúlt évben. Ugyancsak negatív arányban változott a Dél-Dunántúlon: 11,7-ről 12 százalékra. Természetesen több helyen csökkent is, de meggondolandó, hogy elsősorban a legfejlettebb régiókban csökkent, például Budapesten 4,8-ról 4,6 százalékra, vagy az amúgy is fejlett Nyugat-Dunántúlon 6,0-ról 5,7 százalékra. Érdemes összehasonlítani azt, hogy míg Budapesten csökken, addig az észak-magyarországi térségben, Borsod, Heves, Nógrád megyékben súlyosan, tragikusan immár 17 százalékra emelkedett. Ez, sajnos, azt jelenti, hogy még inkább kettészakad az ország, és önök egyéves kormányzásuk alatt nemhogy nem tudták megállítani ezt a kettészakadást, hanem ez nagyon nagy mértékben tovább növekedett.
Hosszú távon arra is érdemes emlékeztetni - ebben persze minden rendszert váltó kormány felelőssége megvan -, hogy míg '89-ben az aktív korúak 75 százaléka dolgozott Magyarországon, addig tíz évvel később csak 53 százalékuk. Ha tehát azt nézzük, hogy 15-65 év között az összes lakosság hány százaléka dolgozik, ez 53 százalék, a legalacsonyabb arány egész Magyarországon.
Ezek alapján gondolom, jogos a kérdés, amit államtitkár úrnak felteszek, hogy a munkanélküliség növekedése miért mutat ilyen kedvezőtlen irányokat, és mit kíván tenni a kormány ennek mérséklésére. Köszönöm figyelmüket.
