DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Kapronczi Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Én nagyon remélem, hogy ön félreértette a halászatról és horgászatról szóló törvény lényegét.
Ha az úgy lenne, ahogy ön gondolja, akkor nekem viszont arra kellene gondolnom, hogy az MSZP-sek ismerik a Bibliát, és abból az alapállásból indulnak ki, hogy: ne halat adjál, Uram, hanem hálót! Tehát halat nem akartak volna adni, de ha megnézzük a törvényt, akkor látjuk, hogy nem erről van szó. Mert míg korábban, tehát a '97. évi XLI. törvény meghozatala előtt egy földművelésügyi miniszteri átengedő határozattal lehetett dönteni a halászati, horgászati jogokról, ezt követően csak a törvényben írt pályáztatásos eljárással.
És hogy ez a törvény végeredményben az alapvető kérdéseket megoldotta, hadd utaljak arra, hogy az előtte lévő állapotban, amíg tehát nem pályáztatásos eljárás, hanem miniszteri döntés következtében osztották fel ezeket a jogokat, addig a 140 ezer hektárnyi vízfelület halászati jogának hasznosítása jogán az állami gazdaságok 70 ezer hektárt kaptak, a mezőgazdasági és halászati szövetkezetek 35 ezer hektárt, a Magyar Országos Horgász Szövetség pedig 35 ezer hektárt. Lényegében tehát örökös haszonélvezethez jutottak azok, akiknek a miniszter ezeket a jogokat odaadta.
Az új törvény ezzel szemben kimondta, hogy ezentúl csak nyilvános pályázat útján nyerhető el az államot illető halászati jog hasznosítása, és a pályázaton önállóan indulhatnak a horgászközösségek, egyesületek is. Kimondta a törvény, hogy a határozatlan időre szóló határozatok 2001. január 1-jéig vannak érvényben, tehát e határidő előtt minden állami tulajdonú víz halászati jogának hasznosítását pályáztatni kell.
Tehát úgy gondolom, hogy a törvény nem pénzügyi alapon történő újraelosztásról rendelkezik, hanem olyan szakmai pályázatot ír elő, amelyben a hasznosítási tervek versenyeznek egymással. Nincs szó tehát semmiféle licitálásról. A pályázati kiírás előre rögzíteni fogja, hogy a majdani haszonbérlőnek évente milyen haszonbérleti díjat kell fizetni, és e díj a természetes vizek védelmét és fejlesztését, élőhelyi rehabilitációs programokat lehetővé tévő, elkülönített költségvetési számlára kerül. A bevételek tehát visszaforgatásra kerülnek a vizek horgászati és halászati hasznosításának fejlesztésére, a horgászigények jobb kielégítésére. Az államnak tehát nem célja, hogy e jogcímen bevételeit növelje.
A tárca valóban foglalkozik ugyan a törvény módosításával, módosítási tervezete már egyeztetésre került szakértői szinten, de a tervezet módosítása a pályáztatási rendszert nem érinti, mert azt demokratikusnak és szakszerűnek tartjuk.
Két lényeges eleme van a tervezett módosításnak: egyrészt annak a helyzetnek a megszüntetése, amely jelenleg a holtágak, bányatavak, víztározók esetében a halászati jogot elszakítja a víz, illetőleg a meder tulajdonától, másrészt szándékunk megszüntetni a horgászok kötelező szervezeti tagságát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezzel megszabadítjuk a horgászokat azoktól a gondoktól, amelyekre ön utalt - egy mondat még, elnök úr, ha megengedi -, és természetesen visszaszorítjuk az elektromos halászatot is, azt csak meghatározott célra, külön engedéllyel lehet majd folytatni.
Köszönöm a kérdést. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
