DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr igen helyesen utalt arra, hogy az ország veszettségtől való mentesítése nem egy tárca, még kevésbé csupán az állategészségügy érdeke, sokkal inkább társadalmi ügy. A védekezés ugyan ma már nemzeti mentesítési programként folyik, ennek költségeit azonban a mai napig egyedül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állja. Komoly sikerekről számolhatunk be mi is, képviselő úrhoz hasonlóan, bár más aspektusból. Magyarországon 1996-ban még 1357 esetben fordult elő veszettség az állatok között; 1998-ban már csak 558 esetben. Ez az elmúlt 24 év legalacsonyabb veszettségi esetszáma.
(16.40)
Üdvös lenne, ha mielőbb el tudnánk kezdeni az ország veszettségtől való mentesítését.
A védekezést két dolog nehezíti; egyrészt a rókák életmódváltozása, amire képviselő úr is felhívta a figyelmünket. Ez az életmódváltozás együtt jár azzal, hogy országszerte megnőtt a rókák száma. Nem félnek az embertől, sőt az ember környezetében bőséges táplálékot találnak. Különösen a nagyvárosok, nagy idegenforgalmi helyek jelentenek számukra kedvező életkörülményeket, ahol ráadásul nem is vadászhatják őket.
A másik nehézséget az anyagiak hiánya okozza. Jelenleg évente körülbelül egymilliárd forintot fordítunk az állatok és az emberek védőoltására. A csalétkes vakcinázáshoz ehhez kevesebb összegre lenne szükség. A Dunántúlon elért eredmények látványosak és igen biztatóak. A kapacitások a rendszer kibővítésére rendelkezésre állnak. Az ez évi költségvetésben nincsen ennek fedezete. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a 2000. év költségvetésében olyan forrásokat biztosítsunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy az ország egész területére a csalétkes vakcinázás kiterjeszthető legyen. (Taps az FKGP padsoraiban.)
