ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR (MIÉP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Élet és Irodalom című hetilap 1999. március 4-i számában a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika tanszékének docense glosszát jelentetett meg, amely többek között ezt írja: "Viszont ha igaz a hír, mely szerint Szentmihályi Szabó Péter, Bíró Zoltán és M. Kiss Sándor társaságában fellép a MIÉP Bocskai Akadémiáján, akkor a helyzet még rosszabb. Akkor ugyanis a fenti urak, ha tetszik nekik, ha nem, neonácikká lettek. Merthogy a MIÉP újfasizmusát talán ők sem vonják kétségbe." Az Élet és Irodalom című lapban ez a hangvétel megszokott dolog.
Felvetődik azonban a kérdés, hogy milyen kézben van Magyarország legnagyobb bölcsészegyetemén az esztétikaoktatás, mire tanítja az egyetemi ifjúságot, és hogyan tanítja például az a docens, aki nem tudja, hogy a magyar parlamentben nincs neofasiszta párt, és három megbecsült irodalmárt, illetve történészt, akik mindannyian egyetemi oktatók is, nem illethet ezzel a jelzővel, mert ez önmagában véve is olyan foka az anarchizmusra törekvésnek, a közösségbe való beilleszkedés elutasításának, a Magyar Köztársaság törvényeivel való tudatos szembehelyezkedésnek, ami elfogadhatatlan.
Ezért kérdezem: tesz-e a minisztérium lépéseket György Péternek az egyetemről való eltávolítása céljából, illetve ha ezt nem teheti, mit tesz annak érdekében, hogy az ehhez hasonló nézetek, szélsőséges, nemzetellenes megnyilvánulások sehol ne jussanak fel a katedrára. Egyetemi tanszéket vezetni vagy azon tanítani csak az érvényes magyar alkotmány betűjének és szellemének betartásával lehet. György Péter ezt áthágta, és feltehető, hogy nincsenek is meg szerencsétlenben azok a személyiségi jegyek, az a szükséges lelki egészség, amely egy ilyen fontos feladat ellátásához szükséges. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Kérdezem tehát, quousque tandem.
