ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm, államtitkár úr. Válaszomat így kezdtem volna: György Péter nemzetközi ember, ő már nincs franciává, németté, zsidóvá, és főleg nincs magyarrá korlátozva, ő nemzetközi. Azonban tegnap este ezerkétszázad-magammal osztozhattam a friss Kossuth-díjas Muzsikás együttes hangversenyének örömében. A Bartók emlékének szentelt koncert tomboló sikert aratott a jórészt egyetemista korú hallgatóság körében. Ezt a programot a Bocskai Szabadegyetem kiemelt rendezvényeként fogadná. S amikor ezt a nyilvánvaló tényt elképzelem, elképzeltem, feldereng előttem György Péter úr vicsorgása, azonnali minősítése, de tisztán hallom keresztlányom, Sebestyén Márta, az együttes sztárjának a neki adott válaszát is, valamint a közönségét, a fiatal egyetemistákét, a magyar és általában a népi kultúráért ott rajongó fiatalokét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a fölszólalási idő leteltét.)
Ez a válasz engem tökéletesen kielégít, és megpecsételi a György Péterek sorsát, na és persze azt is (Az elnök a csengő újból megkocogtatja a csengőt.), hogy erről itt és az egész ország színe előtt mi adhattunk számot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)
