ATYÁNSZKY GYÖRGY
ATYÁNSZKY GYÖRGY
ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP): Elnök Úr! Képviselőtársak! Én végighallgattam - kisebb szünetekkel - a mai vitánkat. Úgy gondolom, hogy bennünket több ezer, de lehet, hogy több millió ember néz a televízióban, és majd azok az emberek, akik néznek bennünket, el fogják dönteni, ki hogy viselkedett itt ma. (Dr. Balsai István: Így van, sajnos!) Sokkal fontosabbnak tartanám azt - és azért vártam és megvárom a végét -, hiszen mindannyian tudtuk, hogy vannak olajügyek, láttuk, hogy meggazdagodnak emberek, éreztük, hogy ez irritál bennünket. Én azt is tudom, hogy jó páran kerültek börtönbe, de nem biztos, hogy azok, akik odavalók. Nem szeretném párthoz kötni, nem szeretném pártokhoz kötni. Úgy gondolom, a parlament tisztessége megkívánja, hogy segítsük, elősegítsük azt a lehetőséget, hogy az igazi bűnösök minél előbb nyerjék el méltó büntetésüket.
Előbb a képviselő asszony azt mondta, hogy aki a saját bőrén megtanulta vagy megtanulja, az igazán tud erről véleményt alkotni. Én 53 éves koromig nem igazán tapasztaltam meg ezt, de valóban azt mondom, hogy ha annyit foglalkoztak volna az olajosokkal, mint az én martfűi pékségemmel, akkor valószínűleg ennek az ülésnek ma nem kellett volna létrejönnie, mert akkor lezárták volna.
Úgy gondolom, vissza kell terelni az eredeti mederbe ennek a bizottságnak a munkáját, és meg kell találni azokat a bűnösöket, akiket nem mi keresünk, hanem az egész ország ezt várja tőlünk, és nem azt, hogy itt szembekerüljünk egymással, nekiugorjunk egymásnak, miközben nem hozunk semmiféle döntést.
Arra kérem a parlamentet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy fejezzük be ezt a stílust, és azzal foglalkozzunk, amiért ma itt vagyunk. Voltak olajügyek (Az elnök ismét csenget.), és ezeket az olajügyeket minél előbb tisztázni kell, meg kell védeni a közélet tisztaságát ezektől.
Köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps.)
