DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogyan az a közvélemény előtt is ismert, a Szocialista Párt kezdettől fogva a demokratikus parlamenti keretek között, a köztársasági elnök közvetlen választásának híve volt. Nem egyedül természetesen, hiszen az elmúlt választási ciklusokban a Kereszténydemokrata Néppárt is ezt az elképzelést támogatta, és az 1998-as választásokig a Kisgazdapárt is azt vallotta, hogy a köztársasági elnök választásának legdemokratikusabb módja az, amikor a választópolgárok közvetlenül, saját mérlegelésük alapján fejezik ki akaratukat az elnök személyét illetően. Ez az álláspont azonban az elmúlt néhány évben, az elmúlt két esztendőben gyökeresen megváltozott.
Ezt az 1990-ben kialakult alkotmányos megoldást sem az eredménytelen népszavazási kísérletek nem tudták megváltoztatni, és az Alkotmánybíróság is több határozatában úgy döntött, hogy népszavazás útján az alkotmány fennálló rendelkezéseit nem lehet megváltoztatni. Ennek alapján a szocialista képviselőcsoport múlt év őszén alkotmánymódosító javaslatot és törvényjavaslatot nyújtott be a Háznak annak érdekében, hogy a Ház saját maga változtassa meg az elnökválasztás módját, és tegye azt közvetlenné. Ez a javaslat akkor elutasításra talált.
Mostani javaslatunk, amelynek tárgysorozatba-vételét és vitáját kérjük, lényegében ebben a gondolatmenetben fogalmazódott meg, ehhez a gondolatmenethez tartozik, és azt tartalmazza, hogy ha a köztársasági elnököt pillanatnyilag nem lehet közvetlenül megválasztani, akkor legalább a megválasztásához szükséges politikai egyetértés és politikai támogatás legyen olyan széles körű, amely lényegileg összhangban van a köztársasági elnök alkotmányos szerepével, alkotmányos feladatával, azzal, hogy a köztársasági elnök a nemzeti egység kifejezője.
A magyar alkotmány az alkotmányos intézmények vezetőinek megbízatását, jelölését és választását, az időtartamokat különbözőképpen határozza meg. Azt hiszem, mindenesetre elgondolkodtató - nem összehasonlítva és bántva alkotmányos intézményeket -, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megválasztásához a parlament teljes létszámának kétharmada szükséges, míg a köztársasági elnök választásához a harmadik fordulóban elegendő a jelenlévők többsége, függetlenül a jelenlévők számától.
(19.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a megoldás lényegében a politikai támogatottságot és az egyetértést olyan szűk keretek közé szorítja, hogy ily módon a köztársasági elnök megválasztása nem lehet más és nem más, mint a kormányzó pártok közötti megállapodás, alku vagy paktum - tetszőlegesen lehet a fogalmat használni. És addig, amíg a miniszterelnök esetében teljesen egyértelmű, politikailag és alkotmányjogilag indokolt, hogy a parlament egyszerű többséggel válassza meg a miniszterelnököt, hiszen a miniszterelnök a koalíció által bizalmat nyert személy, a miniszterelnök a kormánytöbbség jelöltje, a koalíció akaratát kell hogy végrehajtsa, addig a köztársasági elnöknek - ahogyan már említettem - egészen más a feladta, és éppen azért, hogy ezt be tudja tölteni, és hitelesen tudja betölteni, szélesebb politikai egyetértésre van szükség.
Mi azt javasoljuk, hogy a harmadik körben is legyen kétharmados a választás kényszere, és ezzel egy egységet, egy konszenzust tudnánk megalapozni. Ez a javaslat nem egyedülálló, van példa az európai alkotmányos gyakorlatban arra, hogy ilyen eszközzel kívánják a törvényalkotók megteremteni az elnök választásához szükséges politikai konszenzust. Tehát nem egyedülálló, korábban is elhangzott már ilyen jellegű javaslat, és ismertté vált a közvélemény előtt. Tehát nem egy alkotmányjogi csodabogárról van szó, tisztelt képviselőtársaim.
Javasolom tehát, hogy a Ház tűzze napirendre ezt a javaslatot, és ezzel a javaslattal azokat a politikai szándékokat lehet megvalósítani, amelyeket oly sokszor hallottunk, hogy milyen szerencsés lenne, ha a Ház szélesebb támogatással választhatna köztársasági elnököt. Ez a javaslat ehhez nyújt alkotmányjogi garanciát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
