BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a vitának az elkanyarodó témái azt igazolják, hogy a magyar energetika helyzetéről valóban nem egy hivatal jelentése kapcsán kellene vitatkoznunk, hanem az említett beszámolóról kellene kétévente a parlament színterén véleményt cserélni, és lehetőleg döntésekre jutni.
(11.40)
Az, hogy a privatizáció körülményeiről, a múltról beszélünk, teljesen érthető, hiszen a mai döntéseket jórészt determinálják azok a lépések, amelyek 1995-ben megtörténtek. Ha a súlyosan eladósodott ország adósságának kezelésére ilyen módszereket alkalmazunk, akkor ez nem vezet eredményre. A pillanatnyi éves egyensúlyon lehet, hogy segít - és nem volt véletlen ez az utolsó pillanatokban, december 7-én, 8-án, ellentmondó megállapodásokkal létrehozott mátrai erőmű-privatizáció. Nos, ez a pillanatnyi helyzeten segít ugyan, de a MIÉP osztja azt az elemzést, amelyet Tellér Gyula, a politikai elemzések főosztályvezetője tett közzé, amely ezt a folyamatot, amikor pillanatnyi bevétel érdekében eladunk például energiaszektort, ráadásul biztosítjuk az ehhez szükséges nyereséget, majd a befektető nyereség és kamat formájában ennek a megtermelt munkának az eredményét hosszú távra szólóan, folyamatosan ki tudja szívni, ez természetesen egy uzsorakörnek nevezhető, ahogy ő ezt a kifejezést használja is.
Egyébként a befektetés mértékére meg a fejlesztésre azért mégiscsak jellemzőek azok a statisztikai adatok a villamos energiára, hogy az üzembiztonság milyen mértékben romlott ahhoz a szinthez képest, amiről azt mondtuk, nem tartható, nincs pénz fejlesztésre, segítsen a külföldi befektető.
Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)
