DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdaság és a társadalom egészét, életünk minden területét átszövi, behálózza a vezetékes energiaszolgáltatás. Az energiahordozók árainak alakulása jelentősen befolyásolja a nemzetgazdaság versenyképességét, a pénzromlás aktuális mértékét és a lakosság életszínvonalát. Az energetikai ágazatok tevékenysége jelentős hatással van a levegő, a folyó- és ivóvizeink, az erdeink minőségére, arra a környezetre, amelyben élünk, és amelyben gyermekeink, unokáink évtizedek múlva élni fognak.
A villamosenergia-szektor szabályozásában lezárult egy sok vitát és heves érzelmeket kiváltó ötéves szakasz. Ezen időszakban került sor a tüzelőanyag-kitermeléstől a fogyasztói értékesítésig terjedő tevékenységeket egy nagy szervezeten belül egyesítő úgynevezett integrált energiaipari monopóliumok részleges lebontására, a társaságok szétválasztására, részbeni privatizációjára, valamint a szerkezetileg átalakított energiaszektor újfajta szabályozásának kialakítására. A szektor átalakításának hátunk mögött tudott szakasza több tekintetben hozzájárult az energetikai ágazat vállalkozásai hatékonyságának javulásához. Az új tulajdonosok által megvalósított költségtudatosabb gazdálkodás, a részleges verseny lehetősége az erőművi termelésben mind fontos elemei e folyamatnak.
Az átalakítás azonban felemás volt, mindenekelőtt nem szüntette meg a felesleges monopóliumokat ezen a piacon. Sok esetben állami monopóliumok helyett magántulajdonú, jellemzően területi monopóliumok jöttek létre. Ennek az a következménye, hogy az energiafogyasztók ma is kiszolgáltatottabbak az energetikai szolgáltatókkal szemben, mint amilyen kiszolgáltatottak az általuk ismert legtöbb más piacon. Kiszolgáltatottak, mert szabad választásukban súlyosan korlátozottak.
Tudomásom szerint a kormány előterjesztésében önök rövidesen megkezdik a villamos energiáról szóló törvény tervezetének a vitáját. Úgy gondolom, hogy e törvény elfogadásával rendkívül jelentős új szakasza kezdődhet meg a hazai energiapiac működésének. A változás tartalma igen egyszerű. Az energiaszektorban is meg kell teremteni a minél szabadabb fogyasztói választás lehetőségét. A szabadabb választás versenyre és ezáltal áraik csökkentésére, valamint szolgáltatásuk minőségének a javítására fogja sarkallni az energiaipar termelőit, szolgáltatóit. E folyamat nyertese a fogyasztó és a nemzetgazdaság egésze lehet. Jól illusztrálja ezt a tényt, hogy e folyamat az Európai Unióban egy évvel ezelőtt kezdődött meg, és ezen időszak alatt a verseny az áram árának 20-40 százalékos csökkenését eredményezte az uniós országokban.
A fenti célok elérése érdekében ez évben mind a törvényalkotásnak, mind a Magyar Energia Hivatalnak, mind pedig az energiaipari társaságoknak és a nagyfogyasztóknak is fel kell készülniük a villamosenergia-piac megnyitására. Az energiapiaci verseny megteremtésével új szakasz kezdődik a Magyar Energia Hivatal életében is. Úgy gondolom, meg kell teremteni annak jogszabályi és szervezeti feltételeit, hogy a versenyző energiapiacon a hivatal egyfajta elfogulatlan, a verseny tisztasága felett őrködő, kiszámítható, tekintéllyel rendelkező bíró szerepét tölthesse be.
A hivatal tevékenysége a jövőben várhatóan az alábbi fő célok köré fog épülni: a hivatal fő feladata a fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése, ezen belül a versenyfeltételek megteremtésében való közreműködés, hiszen a verseny talán a leghatékonyabb fogyasztóvédelem, de továbbra is szükséges a hagyományos, elsősorban a fogyasztói panaszok kivizsgálásán és orvoslásán alapuló fogyasztóvédelmi tevékenység erősítése.
A hivatal tevékenységének másik fő funkciója a befektetői biztonságot garantáló szabályozási környezet biztosítása. Ehhez azonban továbbra is szükséges a korrekt jogérvényesítés a hivatal részéről, de szükség van a hivatali tevékenység átláthatóságának javítására is.
Végül a hivatalnak közre kell működnie abban, hogy a huszonegyedik század kezdetén, az európai uniós tagságunk küszöbén e jelentős környezetszennyező szektor csak a jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő módon működhessen Magyarországon.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Törvényi kötelezettségünk értelmében ötödik alkalommal készítettük el az Országgyűlés részére a hivatal tevékenységét ismertető beszámolónkat. Ez a második év, hogy a plenáris ülés napirendre tűzte a hivatal jelentését, és első ízben van nekem személyesen alkalmam önökkel találkozni. E megtisztelő lehetőséggel élve szeretném szóban is röviden összefoglalni munkánk súlyponti kérdéseit.
A Magyar Energia Hivatal országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a kormány, felügyeletét a gazdasági miniszter látja el. Az 1994 júliusában alakult hivatal létrehozásának célja a monopol-, illetve természetes monopolhelyzetben lévő gáz- és villamosenergia-ipari társaságok, valamint a távhőtermelő társaságok energetikai tevékenységének felügyelete. A hivatal feladatának jelentőségét mutatja, hogy az általa felügyelt társaságok adják az ország energiaellátásának több mint kétharmadát. A hivatal jogállását, hatáskörét és feladatait a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény határozza meg. Hármas fő tevékenysége az energiaipari társaságok szabályozása, felügyelete, valamint a fogyasztóvédelem.
A hivatal a szabályozás keretében kiadta a létesítési és működési engedélyeket, az engedélyesek kérésére módosította azokat, jóváhagyta az üzemi és üzletszabályzatokat, előkészítette az árakat döntésre, és közreműködött a jogi és hatósági szabályozás kidolgozásában, továbbfejlesztésében. A hivatal meghatározta az engedélyesek azon gazdálkodási adatainak körét, amelyeket azok kötelesek közzétenni. Kidolgozta a fogyasztói elégedettségvizsgálatok rendszerét, bevezettette a garantált szolgáltatások körét, továbbá folyamatosan értékeli az engedélyesek üzemzavarral kapcsolatos jelentéseit.
A szabályozás fontos részét képezte és képezi az árszabályozási mechanizmusok karbantartása és továbbfejlesztése, az ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása, a tarifarendszerek átalakításának koordinálása, valamint mindezek figyelembevételével a konkrét árelőkészítés. A villamos energia, a földgáz és a hőenergia árszabályozása korrekt szakmai megalapozottságát ma már az érintettek többsége is elismeri.
A hivatal az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelésének szempontjait a felügyelt energiaszektorra is érvényesíti szabályozási és felügyeleti tevékenysége során.
(9.10)
Ugyanakkor a fogyasztói oldal takarékos energiafelhasználását elősegítő intézményi és eszközrendszer kialakítását is szorgalmazta. A hivatal látta el a kormányhatározattal létrehozott energiatakarékossági hitelprogram titkársági feladatait is.
A hivatal az energetikai szektorral kapcsolatos sajátos fogyasztóvédelmi feladatok ellátását kiemelt közigazgatási feladatának tekinti. A villamos-, illetve gázszolgáltató társaságok és a fogyasztók között jelentkező problémákat, vitás ügyeket, valamint bejelentéseket kivizsgálta, és szükség esetén intézkedett.
Az érdekvédelem fontos elemeként működik az Energetikai Érdekképviseleti Tanács, amely a főigazgató tanácsadó szerve. A tanács a hivatal előtt álló feladatokat rendszeresen megtárgyalta, határozatait a hivatal munkája során hasznosította.
Az engedélyezési és a hatósági feladatok, valamint az árfelülvizsgálatok területén a hivatal elsőfokú határozatot hoz, másodfokon a gazdasági miniszter jár el. A másodfokú határozat ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróságnál. Az árhatósági jogkört a gazdasági miniszter gyakorolja. A hivatal eddigi működése során 615 határozatot hozott, ebből 430 az engedélyezéssel, 85 a fogyasztóvédelemmel, 44 pedig ár-felülvizsgálati kérelmekkel volt kapcsolatos. Az érintettek fellebbezése folytán a másodfokú hatóság 33 ügyben hozott határozatot, amely után a hivatalnak eddig mindössze egy határozatát módosították.
A civil és a szakmai közvélemény tájékoztatását kiemelten fontos feladatunknak tartjuk. Kidolgoztuk azon közérdekű gazdálkodási információk körét, amelyeket a társaságok kötelesek nyilvánosságra hozni. A hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzétette. Sajtótájékoztatók tartásával az elektronikus és írott sajtóban megjelenő interjúkkal, szakanyagokkal igyekeztünk elősegíteni a fogyasztók tájékoztatását. Úgy ítéljük meg, hogy az Országgyűlés bizottságaival, a Gazdasági Minisztériummal, az államigazgatás más szervezeteivel, a társhatóságokkal harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködést tudtunk kialakítani.
A hivatal számos ország energetikai szabályozó hatóságától azok gyakorlatának megismerését követően vett át hasznosítható tapasztalatokat. Ma már dicsekvés nélkül elmondható, hogy nemcsak tanultunk másoktól, hanem tanítottunk is másokat, itt a kelet-európai országok szabályozó hivatalaira gondolok.
A Magyar Energia Hivatal a 2000. évi informatikai problémáját a belső információ rendszerében megoldotta: felmérte és kiértékelte, hogy az engedélyesek mit tettek a 2000. év problémájának megoldására. Ennek során megállapította, hogy az energiaszolgáltatásban és a vevőszolgálati rendszerekben fennakadás nem volt.
A hivatal szervezete a feladatok összetettségéhez képest egyszerű, hatékony és áttekinthető: a két szakmai és a gazdasági főosztályt igazgatók irányítják. A hivatal létszáma jelenleg 83 fő, köztisztviselői széles körű iparági gyakorlattal, műszaki, gazdasági, pénzügyi, jogi ismeretekkel rendelkező, nagy tekintélyű szakemberek. A hivatal költségvetési támogatást nem igényel, működési költségeit saját díjbevételeiből fedezi.
Tisztelt Országgyűlés! A hivatal jövőbeni feladatait meghatározza Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülése. A kormány az elmúlt évben hagyta jóvá A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje című, a Gazdasági Minisztérium által készített előterjesztést. A dokumentum rögzíti azokat a legfontosabb teendőket, amelyeket a csatlakozásig meg kell valósítani. A hivatalra e munkában jelentős feladatok hárulnak.
A villamosenergia-piacot fokozatosan nyitjuk meg. A piacnyitás lényege, hogy a feljogosított fogyasztók - az első időben csak a nagyfogyasztók - a versenypiacon szabadon választhatják meg, kitől vásárolják a villamos energiát. Ugyanakkor a fogyasztók többsége, az úgynevezett közüzemi fogyasztók részére - és ide tartozik egy jó darabig a lakosság is - még évekig megmarad a közüzemi szolgáltatás hatósági árak mellett.
A hivatal közreműködik a működési modell és a szabályozás kidolgozásában, részt vesz a végrehajtásban, majd felügyeli az energiapiac működését. A piacnyitásra történő átmenet során a hivatal feladata az új működési és létesítési engedélyek kidolgozása és a meglévők módosítása. A villamosenergia-ipar területén új működési engedélyt kell kiadni a rendszerirányítónak, az átviteli hálózatokat és az elosztóhálózatokat üzemeltetőknek, a közüzemi nagykereskedőknek, a közüzemi szolgáltatóknak és az áramkereskedőknek.
A hivatalnak a gáziparban a villamosenergia-piac kiépítéséhez hasonló feladatai vannak, azzal az eltéréssel, hogy a gázpiacot a kormány egy évvel később tervezi megnyitni. A modellválasztásnál figyelembe vesszük a hazai villamosenergia- és földgázpiac kölcsönhatásait is.
A hivatal elősegíti a verseny kialakulását, terjedését, és felügyeli annak tisztaságát, és a jövőben is fontos feladata a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködve, hogy megakadályozza az erőfölénnyel való visszaélést, a verseny korlátozását.
A hivatalnak az árrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban egyrészt feladata az 1999 közepén bevezetett új tarifarendszer működésének figyelemmel kísérése, a szükségessé váló korrekciók előkészítése, másrészt az új villamosenergia-törvény alapján kialakítandó átviteli, elosztási és rendszer-irányítói tarifarendszer megalapozása.
A jelenlegi árszabályozási mechanizmus a villamos energia és a hőenergia tekintetében a 2000., a földgáz esetében pedig a 2001. év végéig érvényes. A hivatal további feladata az új árszabályozási rendszer előkészítése, valamint az új árszabályozási rendszerek bevezetését megelőző, valamennyi engedélyes társaságot érintő költség-felülvizsgálatok elvégzése.
Tisztelt Országgyűlés! A vázolt stratégiai célok megvalósításával el kívánjuk érni, hogy a szabályozás és a hivatal tevékenysége kiszámítható legyen mind a fogyasztók, mind a befektetők, mind a társaságok számára, és a hivatal hosszú távon, még egyszer hangsúlyozom, elfogulatlan döntőbíró szerepet töltsön be a versenypiacon. Mindezek érdekében szükségesnek tartom, hogy a hivatal bizonyos autonómiával rendelkezzen, működése a mainál átláthatóbb legyen, a szakmai elemzőmunkát megerősítsük, és az érintettekkel, a piac szereplőivel a konzultációkat rendszeresebbé tegyük.
Végezetül köszönöm az Országgyűlés bizottságainak, hogy részletes és érdemi vita után elfogadták beszámolónkat, pontosabban elfogadásra javasolták az Országgyűlés számára. Kérem, hogy a Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló J/2050. számú beszámolót, valamint a gazdasági bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
