LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Nagyon nehéz megállni azt, hogy az Energia Hivatal beszámolója kapcsán is ne említsük meg, illetve néhány szóban ne tekintsünk vissza a magyar energiaszektor '94 és '98 közötti óriási mértékű átalakulására, amit én bizottsági előadóként jelentős mértékű átalakulásnak neveztem.
Alapvetően probléma volt, hogy a magyar energiaszektorban - nem tudom kíméletesebben mondani - egy rohamprivatizáció zajlott le, amely kizárólag költségvetési érdekeket szolgált és bevételorientált volt. Ennek nagyon súlyos és káros hatásai ma is és még sokáig kihatnak majd a magyar energiarendszerre. A probléma az volt, hogy a privatizáció megelőzte azt a szükséges struktúraváltást, korszerűsítést, a versenyfeltételek megteremtését, amelyet most utólag kell fokozatosan bevezetnünk és megteremtenünk. A munkavállalók megsegítésére - akik a privatizáció során átmenetileg rossz helyzetbe kerültek vagy átmenetileg elvesztették munkahelyüket - sajnos ezekből a bevételekből nem jutott semmi. (Bauer Tamás: Ez nem igaz!) Szükséges lett volna a privatizációs bevételekből az általam már korábban is említett korszerűsítésre és átalakításra fordítani, most ezt egészen más forrásból kell megoldani, máshonnan kell előteremteni ennek a pénzügyi alapjait. Pedig tudjuk nagyon jól, körülbelül 400 milliárd forint bevétel származott az energiaszektor gyors és nagyarányú privatizációjából.
Csak példaként említeném meg, hogy több mint 60 milliárd forint vagyonvesztés érte a Magyar Villamos Műveket mint tulajdonost, ugyanis a korábban a Magyar Villamos Művek tulajdonát képező áramszolgáltató és erőmű részvénytársaságok ár alatt lettek eladva, és ennek a különbségnek a kumulált összege több mint 60 milliárd forint volt. Sajnos ezzel a magyar kormány, a mindenkori kormány mozgástere rendkívül minimális lett az energiaterületen, és ebben a helyzetben kell most nekünk, illetve a kormánynak az Energia Hivatal feladatát és magát az Energia Hivatalt megerősíteni.
Kovács Tibor úr felszólalására szeretnék röviden visszatérni, aki kisebbségi véleményt mondott el a gazdasági bizottság részéről. Azt kívánom elsődlegesen megemlíteni, hogy sajnos Magyarországnak különösebb befolyása az olajárak alakulására nincs. Ezt tudjuk nagyon jól, tehát senki ne gondolja azt, hogy az olajárakat ebből a kis országból befolyásolni tudjuk. Azért fontos ez, mert sajnos ha az olajárak emelkednek, akkor a gázárak is viszonylag rövid időn belül emelkedni fognak.
Itt külön említést kapott a sokunk által ismert import alapú gázárképzés a MOL esetében. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert több alkalommal előjött, főként ellenzéki, MSZP-s képviselőktől, de higgyék el, itt az a legfontosabb, hogy a gázár import alapú képzése a MOL esetében elég komoly áremelkedéshez vezetne. Tehát amikor önök a MOL érdekeit védik - néhányan természetesen alkalmazásában is állnak a MOL-nak (Bauer Tamás: Kicsoda?), ezért azt képviselik, hogy igenis térjünk át erre a szabályozásra -, ezzel tulajdonképpen nem kérnek mást, mint hogy emeljük meg a gáz árát, aminek komoly inflációs hatása is van, mint tudjuk. Hiszen a korábban is említett problémák miatt Magyarországnak a primer energiafelhasználása rendkívül torz módon alakult ki, és azt eredményezte, hogy a gázfelhasználás főként a lakossági fogyasztásban rendkívül magas lett, a világon, illetve Európában talán Hollandia előz meg bennünket, de ő nagyon komoly gázkészletekkel rendelkezik a tengeren. Én tehát óvatosabb lennék, tisztelt ellenzéki képviselők, a gáz árának ilyen irányú megbolygatásával, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy így is nagyon komoly problémákat okoz a fogyasztóknak a gázszámlák kifizetése.
Nagyon lényeges, hogy megteremtődött a lehetősége a villamosenergia-szektorban az egyoldalú függőség kiküszöbölésének, ugyanis az UCPTE-rendszerhez való csatlakozás, tehát a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás feltételeire sikerült minden eszközzel rácsatlakoznunk. Tehát adott esetben, ha bármilyen politikai okok miatt vagy bármely probléma miatt szükségünk van a nyugat-európai villamos energiára, akkor ezt rövid úton meg tudjuk tenni. Ez nagyon lényeges volt, ezt sokan elfelejtik, de korábban ez egy olyan rendszert takart, amely csak a kelet-európai, illetve az orosz rendszerrel volt kompatibilis.
A környezetvédelmi bizottság által felvetettekre azt kívánom elmondani, még egyszer hangsúlyozva, hogy a Magyar Energia Hivatalnak nem feladata az energiapolitika alakítása, hanem csak végrehajtása, betartása, betartatása, ez természetesen igaz a megújuló energiaforrásokra is. Valóban vannak ilyen elvárások az Európai Unióban, és erre fokozatosan rá kell majd térnünk, de még folyik annak a kutatása és keresése, hogy ez melyik megújuló energiára lesz igaz, hiszen Magyarország sajnos nemcsak a hagyományos energiahordozókban, hanem a megújuló energiahordozókban sem túl gazdag. Kivételt képez ez alól a geotermikus energia, de erre már az energiapolitikai koncepcióban, illetve az új üzleti modellben is külön kitért a kormány, hiszen Magyarországon már komoly tárgyalások folynak arról, hogy az úgynevezett visszasajtolásos módszerrel a geotermikus energiát kihasználjuk. De a szél mint megújuló energia, hölgyeim és uraim, vagy a napenergia számunkra sajnos nem jelent potenciális lehetőséget.
A környezetvédelmi előírások szigorodnak. Itt ugyanúgy, mint ahogy más területen is, az Európai Unióban a környezetvédelmi előírások is sokkal szigorúbbak, mint nálunk, és 2004-ben lép életbe az a moratórium, amelyre itt a környezetvédelmi bizottság is utalt a kénkibocsátás, a szenes erőművek levegőszennyezésével összhangban.
(9.50)
Tehát azokat az erőműveket, amelyek nem fogják tudni teljesíteni ezt a feltételt, le kell állítani vagy be kell zárni. A tavaly július végi kormányhatározat vonatkozik erre is, hiszen azokat a korszerűtlen erőműveket, amelyeknek akkor lejár a szerződésük, és környezetvédelmi szempontból nincs mód arra, hogy megújítsák, le kell állítani, és azokkal nem tudunk tovább villamos energiát termelni.
Nagyon lényeges, hogy az árelőkészítés és árszabályozás területén legyen erős a Magyar Energia Hivatal - erre már utaltam egy fél mondattal korábban is -, hiszen az a reményünk, hogy a bevezetett piac és a fokozatosan megnyíló verseny, amely mindkét területen - a villamos energia és a gázszolgáltatás területén is - egy év különbséggel bevezetésre kerül, árleszorító hatású lesz. Ez azt jelenti, hogy reményeink szerint nem fog olyan nagy mértékben nőni a villamos energia, illetve a gáz ára, mint amilyen mértékben azt a két átlag - tehát az Európai Unió és Magyarország közötti átlag - indokolná.
Ellenkező esetben, tisztelt Ház, drasztikus, kemény árnövekedésre számíthatnának Magyarországon mindazok, akik energiát fogyasztanak. Tehát pontosan ennek a megelőzése a cél, hogy ha emelkedik is a villamos energia, illetve a gáz ára, ez sokkal kisebb mértékben és a magyar fogyasztók számára elviselhető mértékben történik. Ez természetesen majd a 2004-2005-ös esztendőre lesz igaz. Addig reményeim szerint az ország gazdasági állapota és a fogyasztók jövedelme el fogja bírni azt a minimális növekedést.
Még egyszer hangsúlyozva tehát, hogy ebben a helyzetben, amikor úgy kell átalakítani a struktúrát, úgy kell korszerűsíteni a villamosenergia-rendszert, a gázszolgáltatás rendszerét és az egész energiaszektort, hogy a magyar kormány mozgástere rendkívül szűk, különös jelentőséget kap a Magyar Energia Hivatal. Az Európai Unióban bárhol a regulátor nagyon kiemelt helyzetben van, és sok esetben nem a kormány alá közvetlenül, hanem a parlament alá rendelt helyzetben van.
Azt hiszem, hogy az az állapot, ami most van, elfogadható, hiszen ebben a bonyolult helyzetben meg tud felelni az Energia Hivatal a feladatának úgy, hogy a kormánnyal szorosan együttműködve, az alá rendelve végzi a feladatát, de rendszeresen beszámol az Országgyűlésnek - évenként - a gázszolgáltatásról szóló törvény alapján, és ezáltal lehetősége nyílik minden országgyűlési képviselőnek, hogy akár a fogyasztók, akár a felhasználók, akár a termelők, a szolgáltatók vagy a szállítók érdekében a véleményét elmondhassa, és az Országgyűlés kialakíthassa a határozatát.
Még egyszer hangsúlyozom, tisztelt Ház, hogy a Magyar Energia Hivatal tevékenységét a lehetőségeken belül korrektnek és rendkívül jónak tartom. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
