TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és bizottsági előadóként engem állított.
A hivatal fontos szabályozó, javaslattevő szerepet tölt be a termelés, a szállítás és az elosztás területein. A hivatal munkájában előrelépésnek kell tekinteni az 1999 májusában bevezetett fogyasztói elégedettség mérését és értékelését, a szolgáltatások színvonalának figyelemmel kísérését.
Ezzel kapcsolatban bizottságunk több képviselője megfogalmazta abbéli kifogását, hogy a hivatalnak erősíteni kell a szankcionáló eszközeit.
A legtöbb észrevétel a villamosenergia-szolgáltatás folytonosságával kapcsolatban fogalmazódott meg, mint előttem a képviselőtársam is említette. Bizony a monopolhelyzettel ha nem is visszaélve, de a szolgáltatás színvonala bizonyos területeken nagyban lecsökkent, s érzékelhető a szolgáltatónak egy merevebb hozzáállása. Sajnálatos tényként kell megjegyeznem itt is, mint a bizottsági vitában is, hogy a szolgáltató vezérigazgatója a meghívott kistérségi ülésen bizony nem mondott érdemi választ, bizony nem úgy állt a kérdéshez, mint egy szolgáltatónak illett volna, illetve szükséges lett volna olyan konkrét válaszokkal szolgálni a kisfogyasztóknak, a polgármestereknek, a kistérségnek.
Én azt hiszem, hogy itt újra az Energia Hivatal szerepének erősítését kell szóba hozni, azt, hogy minél nagyobb lehetősége legyen a szankcionálásra, illetve a szolgáltató vállalatokkal szembeni fellépésre, s határozott tekintélye legyen az Energia Hivatalnak.
Egyébként is nőtt a fogyasztók áramkimaradásának átlagos ideje. Azt hiszem, hogy ebben szerepet játszhatott az is, hogy az elmúlt időszakban privatizált energiaszolgáltatók szerződései talán nem a legnagyobb figyelemmel köttettek meg, és nemzeti értékeink nem lettek figyelembe véve, s ezzel bizonyos szolgáltatók kényelmi helyzetbe kerületek.
A gázszolgáltatói szektorral kapcsolatban kevesebb észrevétel érkezett, viszont a monopolhelyzetből adódó szolgáltatói tevékenységre nagyobb figyelmet kell fordítania a hivatalnak itt is. Ugyanis a szolgáltatás mellett egyéb tevékenységet végző szolgáltató cégek bizony egyeduralmat valósítanak meg, és néhány szolgáltató között nincs átjárhatóság. Néhány szolgáltató olyan egyedi konstrukciókat ír elő a kisfogyasztóknak, ami az ország egyes területein igen nagy eltérést mutat. Ha valaki a Nyugat-Dunántúlról átköltözik a Tiszántúlra, akkor meglepő szokásokkal találja szembe magát. Én úgy gondolom, hogy az Energia Hivatalnak illene ezeket a dolgokat figyelnie, illetve a bejelentésekre érdemi kivizsgálást végezni.
A beszámolóból is kitűnik, hogy a hivatalnak az utóbbi két évben a legjelentősebb munkája az új tarifarendszer kidolgozása és bevezetése volt. Ez a lakossági fogyasztóknál sajnos némi áremelkedéssel járt, mintegy 3-5 százalékos emelkedéssel, az ipari fogyasztók esetén a teljesítménygazdálkodásra képes cégek haszonélvezői voltak, illetve haszonélvezői az új rendszernek. Ezzel együtt az új tarifarendszer előremutató lépés az ország EU-csatlakozásával kapcsolatban és a piaci liberalizáció irányába.
A bizottsági vitában elhangzott még igényként a megújuló energiaforrások figyelembevétele, ami az igazi környezetbarát gazdálkodást segítené elő.
Tulajdonképpen nem találtunk sok érdemi jelzést ebben a beszámolóban az Energia Hivatal részéről, holott én úgy tudom, illetve bizonyára több képviselőtársam is tudja, hogy az országnak 2010-ig bizonyos szennyezőcsökkentési előírásokat kell teljesítenie mind a kyotói egyezménnyel kapcsolatban, mind pedig a Kén-II egyezménnyel kapcsolatban, s azt hiszem, hogy ezek a megújuló energiaforrások bővítésével könnyedén teljesíthetők lennének. Természetszerűleg ezek befektetést, forrást igényelnek, amelyek a hosszabb megtérüléssel nem mindig a kormányzatok rövid távú finanszírozásából fakadnak. Bizottságunknál határozottan megfogalmazódott, hogy a megújuló energiaforrások mellett fordítson sokkal nagyobb figyelmet a hivatal, illetve a kormányzat a takarékosságra, ugyanis az energiatakarékosság a legkörnyezetbarátabb energiaforrás.
(9.40)
Azaz a GDP növekedéséhez szükséges energiaszükségletet fedezzük a következő évek energiatakarékosságából, amellyel nem fogjuk a környezetkárosítást tovább folytatni. Bizony el kell mondanunk, hogy az erőműveknél fellépő szennyeződések, különösen a por-, szén-dioxid- és kén-dioxid-szennyeződések a szenes erőműveknél igen nagy mértékűek időszakonként. Úgy gondoljuk, talán ezért is lenne szerencsésebb a széntüzelésű erőművek átváltása környezetbarátabb földgáztüzelésűre.
A vitában tulajdonképpen minden képviselőtársam a hivatal munkáját ismerte el, azt, hogy ebben a szektorban a szolgáltatók monopolhelyzete mellett meg tudja valósítani a fogyasztók védelmén felül a fogyasztók számára megfelelő árú és szintű szolgáltatást, természetesen az előzőekben említettek kiküszöbölésével.
Mindezek figyelembevételével bizottságunk 16 igen szavazattal, egyhangúlag alkalmasnak ítélte a beszámolót és javasolja a Háznak elfogadásra. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
