DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön a mai mezőgazdaság és élelmiszeripar talán legszorongatóbb kérdését vetette fel. Valóban egy-egy, mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozás csődbemenetele esetén, annak felszámolása esetén tulajdonképpen több tízezer gazda károsulhat, a megélhetésük kerül veszélybe és az egész jövőjük. Tehát tragikus következményei vannak egy-egy ilyen csődeljárásnak, tönkremenetelnek.
Ugyanakkor a másik oldalon áll az a tény, hogy az állam magánvállalkozások üzleteibe nem avatkozhat bele. Nyilvánvalóan ennek következtében a nyereséghez sincs semmi köze, de a veszteséghez sem. Ezért az a lehetőség, amely itt adott esetben akár a Gazdasági Minisztérium, akár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, akár a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezésére áll, szinte a nullával egyenlő.
Mégis, mit lehet tenni? Úgy gondolom, hogy két kérdéskört kell itt megvizsgálni. Az egyik az ilyen esetek polgári jogi vonzata, a másik a büntetőjogi megítélése az ilyen ügyleteknek, hiszen most - különösen az ön által említett Solami Rt. esetében, de a Mizo Rt. esetében is - teljesen világossá vált, hogy a nagyvállalkozóknak semmi bántódásuk nem esik, a bankoknak sem esik bántódásuk, csak a gazdáknak. Én úgy gondolom, hogy az 1991. évi XLIX. törvény - a csődeljárásról, felszámolási eljárásról szóló törvény - rendelkezései elképesztően rosszak, és ezt igen rövid idő alatt felül kell bírálni.
(15.40)
Miről van itt szó? Arról, hogy a kielégítési eljárás során megelőzik a gazdákat, az ügy tulajdonképpeni sértettjeit a felszámoló eljárással kapcsolatos költségek, megelőzik a bankok költségei, és miután a bankok legalább két-háromszorosan biztosítják magukat, amikor jelzálogjoggal terhelik az ilyen vagyonokat, mire a gazdákra kerülne sor, nincs olyan vagyon, amelyből ki lehetne őket elégíteni. Ezért tehát mindenképpen szükség van a csődeljárásról szóló törvény módosítására, és a gazdák érdekeit be kell építeni a törvénybe. Most a gazdák e törvény alapján és tulajdonképpen a közel tízéves gyakorlatban teljes egészében kisemmizésre kerültek.
A büntetőeljárás sem sokat segít, mert bár én például a Mizo-ügyben személyesen tettem büntető feljelentést, de rögtön visszakérdeztek rá, hogy miért én teszek büntető feljelentést, miért nem a károsultak. Úgy gondolom, hogy az egész büntetőeljárás-jogi megítélés is rossz, ugyanis ilyenkor a sértettől várja el a bűnüldöző hatóság, hogy bizonyítsa, a vállalkozó már eleve nem akarta kifizetni a vállalkozói díjat. Úgy gondolom, ezt egyetlenegy gazda, egyetlenegy kistermelő sem tudja igazolni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - befejezem a mondatot, elnöknő -, ezért az egyetlen megoldás az lehet, hogy a nagy számokból következtetve induljon meg a büntetőeljárás. Ez a két lehetséges megoldás van, én úgy gondolom, indítványozom is a kormányomnak, hogy mindkettőt tegye meg, és így védje meg a gazdákat.
Köszönöm a megértő türelmét. (Taps az FKGP padsoraiból.)
