BÁSTHY TAMÁS
BÁSTHY TAMÁS
BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága megvitatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló T/4070. számú törvényjavaslatot. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy egy régóta várt, hosszú előkészítő munka során kialakult törvénytervezet fekszik előttünk, amely egyáltalán nem szokványos, hanem sajátságosan sok-sok tapintatot és körültekintő munkát igénylő tervezet.
Olyan törvényről van szó, amelynek megalkotása során különösen fontos a nemzet és a parlamenti pártok egyetértése. Olyan törvény, amely 80 évet váratott magára, amely kifejezi és segíti a magyarság összetartozását és összetartását, amely megpróbálja visszahelyezni a határainkon túl élő magyarokat is a magyar nemzet európai közösségébe. Éppen ezért általános és egyetemleges nemzeti ügyként tekinti a tervezet a magyarság kérdését, konszenzus keresésére törekszik a pártok között, s a minél szélesebb támogatottság érdekében nyitott a további jobbító szándékú módosítások felé is.
Rendkívül nehéz feladat elé állította a törvény-előkészítőket a tervezet, hiszen más, szuverén államokban élő magyar honfitársaink számára kíván lehetőségeket teremteni anélkül, hogy ezen államok jogos érzékenységét ezzel sértené. Ezért különös figyelmet kellett fordítani a nemzetközi jogi megfontolásokra, az európai uniós előírásokra és az érintett kormányok és országok véleményére, érzékenységére. Ennek érdekében intenzív diplomáciai háttértevékenység folyt az érintettek képviselőivel, szakértőivel, amelynek során többek között Martonyi János külügyminiszter úr is személyesen találkozott április 5-én az összes európai uniós tagállam és a szomszédos államok nagyköveteivel, ismertette és átadta tanulmányozásra a törvényjavaslatot, és részletesen válaszolt a felmerült kérdésekre. Ezt megelőzően is intenzív előkészítő megbeszélések folytak, többek között Michael Lake európai uniós nagykövet úrral is, aki részletesen kifejtette véleményét szóban és írásban is, amelyet figyelembe véve készült el a törvénytervezet végleges megfogalmazása.
Mindezek figyelembevételével kívánja a törvény biztosítani, hogy a határokon kívül élő magyarok itthon érezhessék, érezzék magukat Magyarországon, ugyanakkor ösztönözzön is a törvény a szülőföldön maradásra, arra, hogy a magyarság vállalásáért ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, s e vállalásuk teljesítésében az anyaország is kellő együttérzéssel és elvárható szolidaritással támogassa határainkon túl élő honfitársainkat.
Ennek érdekében támogatni kívánja a tervezet a határainkon túli magyar nonprofit szervezeteket, azok működését, a kihelyezett felsőoktatási intézmények tagozatainak tevékenységét és fenntartását, és az ezt lehetővé tevő, legalább kétgyermekes családok gyermekeinek anyanyelvi iskolába járatását, óvodai ellátását. Tankönyvek és taneszközök juttatásával segíti a szülőföldön történő anyanyelvi oktatás sikeres megvalósítását.
További, Magyarországon igénybe vehető lehetőségeket kínál a tervezet a művelődés, a tanulás terén, könyvtárak, múzeumok látogatására, diákigazolványokkal kedvezményes utazásokra, és a könnyebb megélhetést biztosító és célzó munkavállalási engedélyek megszerzésére és a társadalombiztosítási ellátás igénybevételére egyaránt lehetőségeket biztosít.
A munkavállalást a tervezet két lépcsőben kívánja lehetővé tenni, amelynek értelmében a három hónap minimumon túl a gazdasági miniszter hatalmazza fel további engedélyezésre a munkavállalót.
Ezek a csupán leglényegesebb törekvések tették lehetővé azt, hogy az önkormányzati és rendészeti bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a törvénytervezetet.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Csurka István tapsol.)
