DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai integrációs ügyek bizottságának alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszöntöm a határon túli magyarok képviselőit.
Az európai integrációs ügyek bizottsága a múlt heti ülésén megtárgyalta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, amit bizottságunk ellenszavazat nélkül, 16 igen és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartott. Mivel ülésünkön az SZDSZ különvéleményt fogalmazott meg, amit Lotz Károly képviselőtársam mond majd el, ezért én a bizottság többségi álláspontját kívánom előterjeszteni.
Tisztelt Elnök Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy bizottságunknak kompetenciáját tekintve az volt a feladata, hogy az európai integráció szemszögéből nézze át az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Így bizottsági ülésünkön négy kérdéskört emeltünk ki. Először is: mi volt az oka és milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy ezt a kérdést szabályozni kellett? Másodszor - mintegy ebből is következően -: mi valójában a törvényjavaslat célja? Harmadszor: hogyan néz ki a tervezet a nemzetközi jog tükrében? És végül: mennyiben felel meg az európai integrációban való részvételünknek, hogyan illeszkedik a csatlakozási folyamathoz?
Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert a Kárpát-medence országaiban a kilencvenes években elkezdődött robbanásszerű átalakulás, ami azóta egy sor fejlettségbeli különbséget hozott felszínre. Mindez egyébként jól tükröződik az európai integrációért tett erőfeszítéseik ütemében is. Ebből adódóan is megnövekedett az úgynevezett integrációs hajlam, és ez nemcsak a kisebbségi lét következménye, ami egy sor társadalmi és gazdasági kihívást jelent Magyarország számára.
A törvénytervezet célja éppen ezért mindenki számára egyértelmű és világos. Alkotmányos kötelezettségünk az, hogy minden eszközzel segítsük elő a magyar kisebbség szülőföldön való maradását és boldogulását. A Magyar Köztársaságnak felelőssége van a határokon túl élő magyarokért.
E törvénytervezet lehetőséget teremt arra, hogy az eddigiektől eltérő új, minőségi kapcsolat jöjjön létre a kisebbségi sorban élő magyarok és az anyaországban élő nemzettársaik között. És mindezt úgy teszi a tervezet, hogy nem sérti, hanem hangsúlyozottan figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, a szomszédos országokkal kötött szerződéseket és az Európai Unióhoz történő csatlakozás alapelveit.
Ez a törvénytervezet tehát egy fontos eszköze annak a magyar külpolitikai prioritásnak, amit egyébként az Európai Unió többször elismert, hogy a közép-európai régió stabilizálása állandósuljon.
Tisztelt Elnök Úr! Bizottságunk fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezet jól illeszkedik a nemzetközi joghoz. Alaptalanok tehát az ezzel ellentétes vélemények. Örömmel konstatáltuk, hogy a Külügyminisztérium a törvénytervezet kidolgozása során folyamatosan konzultált az EU-s tagállamok és a szomszédos országok képviselőivel. Nem igaz tehát a hír, hogy ez majd feszültségeket kelt a Kárpát-medence országai között. A törvényalkotó maximálisan figyelembe vette az Európai Unióhoz történő közeli csatlakozásból eredő követelményeket, hiszen ez a második fontos prioritása a magyar külpolitikának.
Tisztelt Elnök Úr! Végül bizottságunk megállapította, hogy e törvénytervezet alkalmazása két ponton érintkezik az uniós hatáskörökkel. Az egyik az idegenrendészet, más néven a schengeni elvek, a másik pedig a munkavállalás kérdésköre. Mindkét pontról rengeteg téves információ terjedt el. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tervezettel nem sérülnek a schengeni elvek. E törvény alapján kiadott magyar igazolvány nem helyettesíti az útlevelet. A támogatások és a kedvezmények rendszere tehát nem érinti a magyar vízumpolitikát. A munkavállalást illetően pedig éppen a sok társadalmi feszültséget okozó, úgynevezett feketemunka-vállalást igyekszik visszaszorítani.
Bizottságunk reméli, hogy a tervezetet a parlament nagy többséggel, konszenzusos alapon fogja elfogadni. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
